Jugoszlávia ratifikálta a daytoni egyezményt

Jugoszlávia kedden hétéves késéssel ratifikálta a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni egyezményt.

Dátum: 2002-12-17 17:19:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=6633
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:58:38.608048, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Kedden a szövetségi parlament alsóháza ratifikálta a megállapodást, a felsőház még november 13-án hagyta jóvá az egyezményt, amelyet Alija Izetbegovic bosnyák, Franjo Tudjman horvát és Slobodan Milosevic szerb elnök 1995. november 21-én, az egyesült államokbeli Daytonban hozott tető alá. Az egyezséget három hetes kemény alkudozás előzte meg, a tárgyaló felek között Richard Holbrooke, a washingtoni kormányzat képviselője közvetített. Az egyezmény hivatalos aláírására 1995. december 14-én került sor Párizsban, a nagyhatalmak képviselőinek jelenlétében.

A daytoni megállapodással lezárult a három és fél évig tartó, közel 140 ezer halálos áldozatot követelő és 50-60 milliárd dolláros kárt okozó boszniai háború. Eredeti határai megtartásával fennmaradt és nemzetközi protektorátus alá került Bosznia és Hercegovina, amelyet széles önállósággal rendelkező két országrészre osztottak fel: a Bosnyák-Horvát Föderációra és a Szerb Köztársaságra. Szarajevó egységes maradt, fővárosa lett az uniónak.

A 11 cikkelyből és 11 függelékből álló egyezmény rendelkezett Bosznia belső etnikai határairól: a föderáció kapta a köztársaság területének 51 százalékát, a szerb entitás a terület 49 százalékát. A két köztársaságnak van saját elnöke, parlamentje és kormánya, emellett közös, paritásos alapon működő törvényhozása, kormánya, háromtagú elnöksége - amelyben képviselteti magát a bosnyák, a horvát és a szerb entitás, központi bankja és alkotmánybírósága.

A jugoszláv parlament alsóházában heves vita előzte meg az egyezmény ratifikálását. A baloldali és a radikális ellenzék azt hangoztatta, hogy Boszniában áthágják az egyezményt, s az alkotmányozó folyamat unitárius állam megteremtése felé vezet, ezért nem lenne szabad ratifikálni az egyezményt. A kormányoldal képviselője, Vladan Batic színjátéknak nevezte az ellenzék háborgását. Azzal vágott vissza, hogy az egyezményt Slobodan Milosevic akkori szerb elnök írta alá, most pedig "munkásságának hódolói" nem akarják ratifikálni. Goran Svilanovic jugoszláv külügyminiszter rámutatott arra, hogy Jugoszlávia számára most különösen fontos a megállapodás ratifikálása, mert az ország csatlakozni kíván a NATO békepartnerségi programjához, márpedig a daytoni egyezmény rendelkezik a katonai szövetséggel való együttműködés "kezdetleges elemeiről".

Az egyezmény ratifikálása és végrehajtása Jugoszláviában váratott magára, noha Milosevic bukása után Belgrád több nemzetközi dokumentumban kötelezettséget vállalt erre. A daytoni egyezmény értelmében például Jugoszláviának azonnal véget kellett volna vetnie a boszniai szerb hadsereg támogatásának, de Belgrád ezzel csak az idén tavasszal hagyott fel teljesen. Az egyezmény függeléke szerint Jugoszláviának maradéktalanul együtt kell működnie az ENSZ intézményeivel, beleértve a hágai Nemzetközi Törvényszéket is, de a nemzetközi közösség szerint Belgrád ennek mindeddig nem tett maradéktalanul eleget.

MTI - fidesz.hu