Politikai lobbi az ágyszámdöntés mögött

Minden jel arra utal, hogy nem szakmai szempontok alapján osztották szét a kórházi ágyakat az országban. A Magyar Nemzet alábbi összeállítása arról tanúskodik, hogy sokkal inkább a politikai befolyás, és az érdekérvényesítő képesség volt a döntő.

Dátum: 2007-02-22 08:36:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=72678
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:38:50.238269, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Számos jel szerint a kórházi ágyak elosztásánál fölülírta a szakmai szempontokat a politikai befolyás és a lobbizás. Erre utalhat többek között, hogy számos olyan intézmény kapott végül aktív férőhelyet, ahol az egészségügyi tárca szerette volna megszüntetni a gyógyító munkát.

A január 8-án közzétett Molnár Lajos-féle ajánlás ugyan csak tizenhárom kórháznál "vette a bátorságot", hogy kimondja: nulla aktív férőhelyet javasol, további tizenkét intézménynél viszont javaslattétel nélkül bízta a döntést a regionális egészségügyi tanácsokra. Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára már akkor jelezte egy háttérbeszélgetésen, hogy a tárca "szíve szerint" ezeken a helyeken sem tartaná meg az aktív betegellátást. E tizenkét intézménynek azonban szinte mindegyike "megmenekült", igaz, általában kevés férőhelyet kaptak a szocialista képviselőknek hétfőn kiosztott lista szerint. A siklósi és a pásztói kórház például 20-20, a kisbéri 30, a komlói és a móri kórház pedig 50-50 ággyal működhet tovább. Csakhogy nagyon alacsony aktívágyszámmal szakértők szerint nem üzemeltethető gazdaságosan és szakmailag biztonságosan egy intézmény.

Mindez arra utalhat, hogy a végső döntésnél "kiszolgálták" azokat a lobbikat, amelyek politikai karrierjük miatt abban voltak érdekeltek, hogy a helyi közvéleménnyel érzékeltessék: "megmentették a kórházat". A szocialista pártelnöki székre pályázó Gyurcsány Ferencnek sem volt mindegy, hogy magára haragítja-e a kórházbezárásokkal és leépítésekkel az MSZP-tagság egy részét.

Érdekes az is, hogy miközben az eredeti javaslat szerint a fővárosban az aktív ágyak 30 százaléka, vidéken pedig a 20 százaléka szűnt volna meg, az új döntéssel az arány megfordult. Nagyobb mértékben csökkennek vidéken a férőhelyek, mint Budapesten, pedig évek óta harsogják a szakemberek, hogy a lélekszámot tekintve óriási a többlet a fővárosban.

Az utóbbi hetek lakossági tiltakozásainak nemigen volt haszna, úgy tűnik, a politikai kapcsolat és lobbi többet jelentett. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) dolgozói és betegei hiába álltak ki az intézmény mellett, a végső döntés elvette a korábban javasolt több mint 300 aktív ágyat az OPNI-tól.

Hódmezővásárhelyen is 15 ezren tüntettek nemrég, ám itt még a januári miniszteri javaslatban szereplőnél is nagyobb mértékben csökken az ágyszám. A korábbi javaslat 161 aktív ágyat adott volna a kórháznak, míg az új döntés szerint csak 116-ot kap az eredetileg 315 férőhellyel működő intézmény. A Budai Gyermekkórházat több tüntetés, valamint a kormánypárti és ellenzéki politikusok közös tiltakozása sem tudta megmenteni, ebben az intézményben annak ellenére szűnne meg az aktív ellátás, hogy a korábbi javaslat még 80 aktív ágygyal számolt.

A szintén demonstráció színhelyévé vált kecskeméti repülőkórház sem menekült meg, itt a korábbi javaslatnak megfelelően most is nulla aktív férőhely szerepel. Voltak azért kivételek is: Nagyatád - ahol szintén voltak tüntetések - például az eredetileg javasolt 172 ágy helyett 177-et kapott, míg a korábban miniszteri javaslattétel nélkül álló Kisbér 30-at, a szolnoki MÁV-kórház pedig 58-at. Ez utóbbi eredmény nyilván nem független a szakszervezet demonstrációjától és sztrájkfenyegetésétől.

Jogi úton próbálja megoldani az egészségügyi alapellátás jelenlegi tarthatatlan helyzetét a Magyar Orvosi Kamara (MOK) - jelentette be tegnap Éger István, a MOK elnöke. Az érintett orvosok az úgynevezett eszközhasználatidíj-átalány kifizetésének visszavonása miatt indítanak pert. Éger hangsúlyozta: a pénz elvonásával a döntéshozók ellehetetlenítik azokat, akik szerződésben állapodtak meg az önkormányzatokkal a minimumfeltételek biztosításáról. Ismert: a MOK február 6-i nagygyűlésén a háziorvosi finanszírozás megduplázását sürgették. Akkor az Egészségügyi Minisztérium azt állította, hogy ehhez négyszeresére kellene emelni a vizitdíjat, ezt azonban most Éger István hamis állításnak nevezte. Felhívta a figyelmet arra: a szakminisztérium két évvel ezelőtt még a lakossági járulékterhek növelésében látta a megoldást. A járulékokat meg is emelték 50 százalékkal, az alapellátó orvosok helyzete azonban mit sem javult - szögezte le.

Zivkovics Natália, Magyar Nemzet

fidesz.hu