Az EU "nagy üzletet" köt a keleti bővítéssel

Az International Herald Tribune december 17-ei számában cikket közölt az Európai Unió bővítéséről. Az Európában megjelenő tekintélyes amerikai lap írása részleteket tett közzé arról, hogy milyen támogatásra számíthatnak a leendő új tagok. Az Európai Bizottság hétfőn kiadott jelentését idézve az IHT rámutatott, hogy a bővítés tiszta költsége 10,3 milliárd euro lesz az első három évben.

Dátum: 2002-12-18 13:28:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=6681
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:58:54.426899, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az Európai Unió vezetői, amikor a múlt héten megegyeztek a keleti bővítésről, azt mondták, hogy a 10 ország felvétele 40 milliárd euróba fog kerülni az első három évben. A bővítés tiszta költsége azonban tulajdonképpen csak negyede ennek az összegnek, 10,3 milliárd euró, legalábbis azon dokumentum szerint, amelyet hétfőn adott ki az Európai Bizottság. Ez főleg annak a következménye, hogy az újoncok 15 milliárd eurót fizetnek majd be a közös kasszába, illetve, hogy a költségvetésben megígért támogatások nagy része soha nem lesz elköltve - állapította meg az IHT.

A szerző, Thomas Fuller kifejtette: a végső pénzügyi csomag részletei szintén igen nagy különbséget mutatnak a jelenlegi tagállamok által kapott, illetve az új tagállamoknak juttatandó pénzek között. Például Lengyelország feleannyi támogatást fog kapni, mint Spanyolország, pedig mindkét ország lakosságának száma megközelítőleg ugyanannyi, ráadásul Lengyelország sokkal szegényebb.

"A bővítés sokkal olcsóbbra jött ki, mint azt eredetileg terveztük" - mondta Michael Schreyer, az Európai Bizottság költségvetési irodájának vezetője. "Ennél kedvezőbb áron nehezen lehetett volna megoldani", tette hozzá.

Alapjában véve a bővítés egy lakosra számítva évente 9 eurójába kerül az Európai Unió jelenlegi 15 tagállamának. Korábban szakértők fejenként 30 eurós összegről beszéltek.

"Ez a bővítés hatalmas üzlet az unió számára", jegyezte meg Heather Grabbe, az unió bővítésének egyik szakértője, a londoni Center for European Reform munkatársa. "Nagyon kis összegről van szó - 10 milliárd euróról -, és ráadásul nem is lesznek képesek felvenni mindezt a pénzt."

Schreyer felfedte, hogy az egyes új tagállamok pontosan mennyi pénzt kapnak majd Brüsszeltől, illetve mennyit fizet néhány EU-tagállam, beleértve a Nagy-Britannia esetében vitatott költségvetési visszatérítést.

Infrastruktúra-fejlesztésre, mezőgazdasági támogatásra és más támogatásokra az újoncok a töredékét kapják annak, amit a jelenlegi, sokkal gazdagabb tagállamok kapnak - mutatott rá az International Herald Tribune.

A cikk kitért arra, hogy lakosonként Lengyelország 67 eurót kap majd támogatásként Brüsszeltől, Magyarország 49 eurót, Szlovénia 40-et és Csehország 29-et. (Ezek a számok 2005-re, a tagság első teljes évére érvényesek.) Ezzel szemben néhány jelenlegi tagállam fejkvótája jóval magasabb. Görögország ma 437 eurót kap, Írország 418-at, Portugália 211-et, míg Spanyolország 126-ot. Ezek az összegek várhatóan változatlanok maradnak 2007-ig, amikor az unió költségvetési ciklusa véget ér.

Brüsszelben néhány szakértő már beszélt e nagyarányú kelet-nyugati aránytalanságokról, megjegyezve, hogy a számok feketén-fehéren a csatlakozás ellenzőinek kezére játszhatnak a 10 tagjelölt országban, amelyek mindegyike népszavazást tart jövőre a belépésről. Grabbe szerint ezek a számok elriasztják majd a kelet-európaiakat. "Az átlag lengyel vagy magyar azt kérdezi majd magától a népszavazáskor: miért ilyen esztelen módon működik ez a szervezet?"

Schreyer csak részadatokat közölt arról, hogy mennyit is kell majd fizetniük a jelenlegi tagoknak a bővítés első három évében. Talán az érzékenység miatt, ami a nemzeti hozzájárulásokat övezi, ezeket a számokat csak szóban közölték az újságírókkal - jegyezte meg az IHT. Eszerint Franciaország 1,93 milliárd eurót, Spanyolország 900 milliót, Hollandia 600 milliót, Görögország 192 milliót, Portugália pedig 162 milliót fizet az első három évben.

Schreyer elzárkózott attól, hogy teljes listát adjon. Ugyanakkor Nagy-Britannia bővítési üzletét "tökéletesnek" nevezte. A Margaret Thatcher által 1984-ben kialkudott költségvetési visszatérítés miatt London sokkal kevesebbet (800 millió eurót) fizet, mint az Európai Unió többi "nehézsúlyú" tagja. A visszatérítés nélkül London hozzájárulása körülbelül 1,85 milliárd euro lenne.

Elméletileg az EU költségvetése, amely évente mintegy 100 milliárd euro, egyfajta hatalmas jóléti rendszerként funkcionál, amelynek célja, hogy a szegényebb tagokat felzárkóztassa a gazdagabbakhoz - jegyezte meg az IHT cikkírója. A nyolc leggazdagabb tagállam (Belgium, Németország, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Ausztria, Svédország és Nagy-Britannia) nettó befizető, míg a többi hét tagállam nettó részesülő. E rendszer megőrzése érdekében a legnagyobb hozzájárulók kialkudtak megállapodásokat, amelyek alapján maximálták a kelet-európai újoncoknak juttatandó infrastrukturális támogatásokat. Ez pedig az olyan eljárások miatt, mint például az egyhangú szavazás, megnehezíti a jelenlegi támogatások átcsoportosítását.

Az Európai Unió jelenlegi tagállamai a mezőgazdasági támogatásokat illetően szintén olyan üzletet kötöttek, amelynek alapján a kelet-európai országok gazdái a nyugati kollégáiknak juttatandó támogatások egynegyedét kapják. A keleti gazdáknak juttatandó támogatások 100 százalékra emelkednek majd, de csak egy évtized múlva. Az unió költségvetésének csaknem a felét költik mezőgazdasági támogatásra, a többit utak, vasutak, hidak, határállomások és egyéb infrastrukturális beruházások finanszírozására használják fel.

A tíz ország, amelyet a 2004. májusi csatlakozásra meghívtak: Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia.

(International Herald Tribune, 2002. december 17.)