Fidesz-MSZP gazdasági programvita
A következő ciklusban a Fidesz és az MSZP is a gazdaság dinamikus növekedésével számol. A Fidesz-program megfogalmazása szerint a gazdaság 6-7 százalékkal, az MSZP megfogalmazásában az egyensúlyi feltételek fenntartása mellett 2002 és 2006 között több mint 5 százalékkal növekedhet évente a GDP.
Dátum: 2002-02-25 18:08:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=392
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:18:42.636299, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Matolcsy György gazdasági miniszter és Nagy Sándor, az MSZP parlamenti frakciójának vezetője hétfőn Budapesten a Napi Jogászklub rendezvényén vitatta meg, hogy milyen gazdaságpolitika szükséges az elkövetkező négy évben.
Matolcsy György kiemelte: a Fidesz célja, hogy a magyar növekedés továbbra is két-háromszorosa legyen az EU átlagának. A 6-7 százalékos növekedésre szerinte reális esélyt ad az, hogy a magyar export legfőbb célországaiban, az Európai Unióban várhatóan visszatér a gazdasági növekedés. A növekedést ösztönözni fogja az is, hogy a Széchenyi Terv támogatásai 2003-ra beérnek, és a kelet-közép-európai régióban is új piacok nyílnak.
Nagy Sándor közölte: az MSZP programjának fő eleme a régiós különbségek csökkentése, a gazdasági növekedéssel lépést tartó reálbérek és a 13, 25, illetve 40 százalékos szja-kulcsok bevezetése a jelenlegi 20, 30, illetve 40 százalék helyett.
Hangsúlyozta: kormányra kerülésük esetén tiszteletben fogják tartani az eddig kialakult támogatási rendszereket és megőrzik mindazt, ami pozitív volt az elmúlt négy év gazdaságpolitikájában, például a vállalkozásfejlesztés bizonyos formáit.
A gazdasági miniszter emlékeztetett arra, hogy a magyar gazdasági növekedésnél Európában csak Írországé, illetve Kazahsztáné volt nagyobb az elmúlt évben. Utalt arra is, hogy az 5,5 százalékos munkanélküliségi ráta lényegesen alacsonyabb, mint a térség más országában, így Lengyelországban 20 százalékot, míg Szlovákiában 16 százalékot tett ki.
Matolcsy György szerint a Fidesz gazdasági programja a Széchenyi Terv továbbfejlesztésére épül, amelyet tízéves időtartamra meghosszabbítottak.
Nagy Sándor szerint a magyar gazdasági növekedés ugyan dinamikus volt az elmúlt négy évben, de elmaradt a benne rejlő lehetőségektől. Kiemelte, hogy a magyar mezőgazdaság rossz állapota előbb-utóbb érezteti visszahúzó hatását a gazdasági növekedésben. Utalt arra is, hogy a fejlettebb nyugati, illetve az elmaradottabb keleti régió közötti gazdasági különbség az 1997-es 2,9-szeres különbségről a múlt évre 3,6-szeresére nőtt.
A szocialista frakcióvezető azt is kifogásolta, hogy a Széchenyi Terv pályázatain keresztül eddig mindössze 5,5-6 milliárd forintot fizettek ki.
Emlékeztetett arra, hogy a Fidesz 1998-as ígérete 7 százalék feletti gazdasági növekedést és 5 százalék alatti inflációt prognosztizált, ami véleménye szerint éppen fordítva teljesült.
Az adóreformmal kapcsolatban megemlítette, hogy választási győzelmük esetén a legfelső adókulcs 2 millió forintnál, majd később 2,5 millió forintnál kezdődne, és a magyar adózók többsége 25 százalékkal adózna, nem pedig a jelenlegi legmagasabb 40 százalékos szja-kulccsal.
Nagy Sándor közölte: az MSZP elképzelései szerint a 10 millió forint éves jövedelem alatti kis- és középvállalkozásoknál egységesen maximum 15 százalékos átalányadót vezetnének be.
Matolcsy György válaszában elmondta: valóban 7 százalékos gazdasági növekedést tűzött ki célul 1998-ban a Fidesz, ám ez úgy alakult ki, hogy az EU akkori, 3,4 százalékos átlagos gazdasági növekedésének a kétszeresét célozták meg.
A gazdasági miniszter elismerte, hogy a Széchenyi Tervből valóban mindössze 6 milliárd forintot utaltak ki. Ugyanakkor emlékeztetett arra: ebből 4 milliárd forint jutott az otthonteremtési program elindítására és ez a pénz a hozzá kapcsolódó hitelkonstrukciókkal, az önkormányzati, a vállalkozói és a lakossági önerővel együtt az összeg többszörösének megfelelő beruházást indukált.
Matolcsy György egyetértett vitapartnerével abban, hogy a mezőgazdasági és az egészségügyi reformot gyorsan végre kell hajtani.