Történészkonferencia a MÚK-ról

A márciusban újrakezdjük mozgalom részben a hatalom provokációján, részben pedig az ellenállók téves helyzetfelismerésén alapult - mondta Kahler Frigyes jogtörténész a XX. Század Intézetben, az 1956-os forradalmat követő megtorlásokról kedden Budapesten rendezett tudományos konferencián.

Dátum: 2007-03-06 17:26:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=73455
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:45:03.587098, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A nagybudapesti munkástanács 1956 decemberében még eredményesen mozgósított sztrájkra, 1957 márciusában ez már eredménytelenül volt - tette hozzá a kutató.

M. Kiss Sándor történész a december-januári sortüzek okairól szólva kifejtette: az új hatalom december elején jutott arra a felismerésre, hogy az országot nem lehet békésen pacifikálni, ezért döntöttek úgy, hogy lövetni fognak.

A sortüzek közös jellemzője volt, hogy a tömeget egy szűk területre terelték és beléjük lőttek szóbeli figyelmeztetés, illetve figyelmeztető lövés nélkül. A sortüzek egyik célja a munkástanácsok megtörése volt, az áldozatok között pedig sok volt a munkás.

Márciusra már nem maradt szabadon olyan ember, aki az ellenállás vezetője lehetett volna - mondta a történész.

Markó György hadtörténész arról beszélt, hogy Kádár János egy ideig mintha vonakodott volna újjászervezni a Rákosi-rendszerben gyűlöltté vált Államvédelmi Hatóságot (ÁVH), emiatt a KGB magyarországi vezetője, Szerov tábornok, "feljelentette" Kádárt Hruscsovnál, aki akkor a Szovjetunió első számú vezetője volt.

Kádárt a tömegek ÁVH-val szembeni ellenséges hangulatánál is jobban izgatta, hogy a titkosrendőrség újraszervezése egy rákosista hatalomátvétel veszélyét is jelentette volna, ugyanakkor viszont szüksége volt egy feltűnés nélkül, de hatékonyan működő államvédelemre. Ezért döntött az ÁVH "megszüntetve megőrzése" mellett.

Kádár János úgy fogalmazott: "a hatóság ne működjön, de a volt beosztott dolgozzék valahol".

Borhi László történész előadásában azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok az ENSZ-ben éveken át napirenden tartotta a "magyar kérdést" és ettől csak azzal a feltétellel volt hajlandó eltekinteni, ha Magyarországon 1956 miatt már senki nem ül börtönben. Ahhoz azonban, hogy Kádár 1963-ban deklarálja az általános amnesztiát, nem volt elég az egyik nagyhatalom erőteljes nyomása, szükség volt Hruscsov beleegyezésére is.

Az már egy másik kérdés, hogy a bejelentett általános amnesztia ténylegesen mennyire volt teljes - tette hozzá a kutató.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a konferencia bevezetőjében arról beszélt, hogy az 1956-os szabadságharc és forradalom megrengette a világot. A XX. századi történelem egyik mérföldköve volt, amire méltán lehet büszke a magyarság. Olyan sebet ejtett a szovjet birodalmon, ami soha nem gyógyult be és végül az összeomlásához vezetett.

MTI - fidesz.hu