Kivételezett helyzetben
Tőlünk nyugatra nemzeti kérdés a kis- és közepes vállalkozások állami támogatása. Az ok pofonegyszerű: a "kicsik" munkahelyeket teremtenek, és ápolják a hagyományokat. Nem kell ezt ragozni: az irigyelt Ausztriában, Bajorországban vagy Olaszországban családi vállalkozások és közepes cégek tízezrei gyarapítják a helyi és központi kasszát. Láthatóan elég jól megélnek.
Dátum: 2007-03-07 07:17:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=73467
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:45:07.336209, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
De Budapesttől kétszáz kilométerre az is elvárás egy multitól, hogy beszállítókat alkalmazzon. Támogatást ugyanis csak akkor kaphat. Nálunk is létezik elméletileg ilyen szabály, a gyakorlat - mint azt tudjuk - viszont egészen más.
Magyarországon nem a munkakultúra vagy éppen a tradíció ápolása a cél, hanem a profitmaximalizálás. Tudjuk, a tőke nem éppen szociális intézmény, ám az államnak volna lehetősége, hogy többféle irányba terelje a központi pénzeket - ha már adók és illetékek címén azokat beszedi. Jóllehet ilyen kéréssel célszerűbb lenne a globális társaságokhoz fordulni. Ebben az országban tudniillik nem a kormányzat, hanem a nagyvállalatok szabják a feltételeket. Legalábbis erről tanúskodnak a statisztikák, melyek szerint a Magyarországon működő világcégek jóval több támogatást kapnak vissza az államtól, mint amennyit társasági adó formájában befizetnek a költségvetésbe. Ilyen is csak itt fordulhat elő!
Az Állami Számvevőszék adatsora szerint a szóban forgó különbség 2005-ben elérte a kétszázmilliárd forintot, s az arány tavaly is a multiknak kedvezett. A problémára a szakemberek már felhívták a figyelmet, sürgetve a jelenlegi támogatási rendszer megváltoztatását. Az alapkérdés az, valójában mi indokolja a multik könnyítését, hiszen köztudottan nincsenek rászorulva az ilyen-olyan kedvezményekre. Sőt, velük szemben miért nem a kicsiket dotálja az állam, miért azokra mér csapásokat az új vagy megemelt adónemekkel? Hiszen a hazai kis- és közepes vállalkozások foglalkoztatják a legtöbb munkavállalót, csaknem kétmillió magyart! Mellesleg nem is lenne olyan bonyolult feladat a befizetett adó és a visszakapott támogatás között nyíló olló bezárása.
S még az uniós pénzeső alá sem tudunk állni. Ezen a téren is különleges helyzetet teremtett a kormány elérhetetlen feltételrendszerével. Vállalkozás legyen a talpán, ami a megszorítások alatt tud gyarapodni, az előírások szerint árbevételét növelni, fejleszteni képes. S miután nincs gatyába rázva a pályázati rendszer, a beharangozott nyolcezermilliárd forintos pénz érkezése Brüsszelből alighanem csak elszalasztott lehetőség marad. Nagyon leegyszerűsítve a kis- és közepes vállalkozások momentán egy dolgot tehetnek: bíznak a szerencsében és a véletlenben.
Alapvető gond tehát az, hogy nincs esélyegyenlőség a magyar piacon a hazai vállalkozások számára. Nemcsak magasak az adó- és járulékterhek, állandóan emelkednek a működési és adminisztrációs költségek, hanem a kis- és középvállalkozások fejlesztési intézményrendszere is lényegében egyenlő a nullával. Végezetül álljon itt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vizsgálata, miszerint az idén több száz milliárd forinttal nőnek a vállalkozások adóterhei, ezzel szemben a meghirdetett pályázatok révén ebben az évben mindössze harmincmilliárdhoz lehet hozzájutni. Micsoda különbség! Más felmérések szerint idén a hazai kisvállalkozások harmada mehet tönkre, a multik profitmaximalizáló képessége viszont - többi között a központi dotáció eredményeképpen - javul.
Persze ők sem a szerencsében, sem a véletlenben sem bíznak. Kivételezett helyzetben nem is kell.
Szajlai Csaba, Magyar Nemzet
fidesz.hu