Instant könyvek iskolásoknak

Semmi sem indokolja a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációját, amire a költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok nyomán jövőre lehetőség nyílik. A kormány nem váltja be választási ígéretei közül a tízezer új kollégiumi férőhely létesítését sem. A diákhitelezés szabályainak megváltoztatása komoly veszélyeket jelent mind a rendszer működképességére, mind pedig a hitelt felvevő diákokra nézve - hangzott el a Fidesz oktatási kabinetjének pénteki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Dátum: 2002-12-20 14:48:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=6728
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:59:08.675261, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatási kabinetjének vezetője elmondta, hogy a Nemzeti Tankönyvkiadó fennállása óta fontos értéke a magyar oktatásügynek. A felhalmozott szakmai tapasztalatból születő jó minőségű, igényes kiadványai manapság a tankönyvpiac mintegy 50 százalékát jelenti. A cég 2002-ben közel tízmilliós példányszámban jelentetett meg könyveket, árbevétele várhatóan 4,7 milliárd forint lesz, adózás előtti eredménye pedig meghaladja majd a 450 millió forintot, amely közel 40 százalékkal több mint az előző évi teljesítmény.

A látványos fejlődés, a kiváló gazdasági eredmények ellenére szeptemberben - a vezérigazgató kivételével - a teljes igazgatóságot és felügyelő bizottságot leváltották. Olyan a kultúra és az oktatás területén alkotó neves személyiségeket menesztettek, mint pl. Jelenits István paptanár, Dr.Hoffmann Rózsa egyetemi docens - akik a rendszerváltozás óta eltelt mindhárom kormányzati ciklusban helyükön maradhattak -, Závodszky Géza, az ELTE TFK volt főigazgatója -emlékeztetett a politikus.

Az új igazgatóságba választották Szvák Gyulát, akit egyszer már megpróbáltak a Nemzeti Tankönyvkiadó élére kinevezni, ám gazdasági érdekeltségei miatt ez meghiúsult. Szintén megbízást kapott Antal János, az MSZP Villányi úti konferenciaközpont és szabadegyetem alapítványi elnöke, Hriczu Anita, az SZDSZ volt sajtómunkatársa, Magyar Bálint kabinetfőnöke, továbbá Rajkné Kerek Judit, Rajk László SZDSZ-es politikus felesége - hívta fel a figyelmet Pokorni Zoltán.

A költségvetési törvény benyújtásakor egyértelművé vált, hogy miért voltak ilyen fontosak a fejcserék. A kormánypártok ezzel a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. teljes privatizációját készítették elő - mutatott rá a politikus.

A Fidesz álláspontja , hogy a Nemzeti Tankönyvkiadó állami kézben tartása stratégiai ügy, mert a teljes magyar tankönyvkiadás egyik minőségi garanciáját jelenti és meghatározó szerepe van a tankönyvárak szabályozásában is. Szerepe most az EU csatlakozás küszöbén azért is kiemelkedő, mert a magyar oktatás és kultúra alapértékeinek egyik letéteményese. A privatizált "instant könyveknek" nincs közük a magyar oktatáshoz - mondta az oktatási kabinet vezetője.

A kollégiumi férőhelyek létesítésével kapcsolatban a Pokorni Zoltán elmondta, hogy az MSZP nem váltja be választási ígéretei közül a tízezer új kollégiumi férőhely létesítését, az intézmények felújítását sem.

Az MSZP választási ígéretei között ugyanis szerepelt 10 ezer új kollégiumi férőhely létesítése, valamint 21 felsőoktatási kollégium megépítése illetve felújítása szerepelt.

A polgári kormány közel 5000 új kollégiumi férőhely létrehozására, felújítására vállalt kötelezettséget, ezek jelentős részét már átadták. A Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány keretén belül elindult a hatmilliárd forint értékű kollégium-felújítási program , amiből kétmilliárdot szeptemberig felhasználtak. A 2002-2006 közötti időszakra - költségvetési forrásból - 10.000 új kollégiumi férőhely létrehozását tervezték. A jelenlegi kormányprogramban a két tervezetből már csak egy maradt, mostanra azonban a "Collegium 21" programról sem hallani, és a 2003. évi költségvetésben sem található a kollégiumfejlesztési program forrása. Megjelent azonban az újabb csodafegyver: a befektető - mondta Pokorni Zoltán.

A politikus nem tartja elfogadhatónak a befektetők bevonásával történő kollégiumi férőhelyteremtést, mert ehhez leginkább fizetőképes keresletre lenne szükség.

Béres István, a felsőoktatási beruházásokért felelős volt kormánybiztos a diákhitel kapcsán elmondta, hogy a hitelezés szabályainak megváltoztatása komoly veszélyeket jelent mind a rendszer működképességére, mind pedig a hitelt felvevő diákokra nézve.

Mint kifejtette, a hitelt nyújtó intézmények körének bővítése azt jelenti, hogy a folyósítás és a számlakezelés költségét a bankok a hallgatókra terhelik.

Amennyiben a bankok nem csupán a folyósításban, hanem a hitelnyújtásban is részt vennének, az az állam részére jelentős terhet jelentene a szükséges garancia miatt. Ebből pedig az következik, hogy az állam előbb-utóbb szűkíteni kényszerül a diákhitelre jogosultak körét.

Pokorni Zoltán kifogásolta a hitelvisszafizetési szabályok megváltoztatását is. A módosítás alapján a hitel törlesztő részlete a diák két évvel korábbi jövedelméhez kapcsolódna. Ez álláspontja alapján azt jelenti, hogy még a legkedvezőbb esetben is jelentősen lelassul a törlesztés, nő a hitel visszafizetésének ideje és így nő a hitelfelvevő által fizetendő összeg is.

- Előfordulhat az is, hogy akkor kell törlesztenie valakinek, amikor például gyermeke születése után nincs vagy lényegesen kisebb a jövedelme - fűzte hozzá.

Elhangzott: elkészült a Fidesz-frakció diákhitelrendszerről szóló törvényjavaslata. Pokorni Zoltán közölte, hogy az intézményt törvényi szintre emelő javaslatról egyeztetnek a különböző diákszervezetekkel, majd az év végén, a jövő év elején terjesztik a parlament elé.

fidesz.hu