Európa megosztottságára figyelmeztet a NATO-főtitkár

A NATO-n belül is megosztottságot okozhat az euroatlanti szövetség főtitkára szerint az az amerikai terv, hogy kelet-európai országokba is rakétavédelmi rendszert telepítenek - derül ki abból az interjúból, amelyet a NATO főtitkára adott a Financial Times című brit napilapnak.

Dátum: 2007-03-12 10:43:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=73767
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:46:39.637033, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A kontinentális kiadásban hétfőn megjelent állásfoglalásban Jaap de Hoop Scheffer leszögezte, hogy a biztonság osztatlanságát tekinti első számú alapelvnek a tagországok között. "Nem jöhet létre A liga és B liga a NATO-n belül a rakétavédelem miatt" - mondta De Hoop Scheffer, aki NATO-illetékesek szerint elsősorban a délkelet-európai tagállamok kimaradására gondolt. Utóbbiak esetében ugyanakkor egyebek között Irán közelsége miatt szintén indokolt lenne a fokozott védettség, bár azt rövidebb hatótávolságú rendszerekkel, például Patriot rakétákkal és Aegis radarokkal célszerűbb lenne elérni - tette hozzá a lap.

Az Egyesült Államok Csehországgal és Lengyelországgal egyeztet a rakétarendszer telepítéséről, de már több magas rangú politikus intett arra, hogy ez újabb megosztottságot okozhat a kontinensen belül, már csak azért is, mert Oroszország ellenzi. Múlt héten Jacques Chirac francia elnök célzott arra, hogy olyan feszültség újulhat ki a kontinensen, amelyet a hidegháború végeztével egyszer már maga mögött hagyott.

De Hoop Scheffer az interjúban emlékeztetett arra, hogy a NATO maga is dolgozik egy olyan rakétarendszeren, amely a műveletekhez telepített csapatok védelmére szolgál. A szövetség tervei szerint ez a rendszer 2010-re készülne el. A főtitkár azt is elismerte, hogy a két terv kiegészíthetné egymást, hiszen az amerikai rendszer elsősorban a tagországok területét védené. A NATO-n belüli rendszerről júniusi találkozójukon tárgyalnak részletesen a tagállamok védelmi miniszterei. A jövőre tervezett állam- és kormányfői találkozón pedig akár döntés is születhet az ügyben.

A Financial Times szövetségi illetékesek közlése alapján azt írta, hogy az amerikai rendszer is hamar kiterjeszthető lenne a délkeleti térség országaira, például Törökországra, Görögországra vagy Olaszországra. Washington amúgy is azzal érvel, hogy a rendszer az európai országokat is védené. A cseh és lengyel bázisok szerepe ugyanakkor az Egyesült Államok megvédelmezése lenne esetleges iráni rakétatámadástól. Irán állítólag 2011-re képes lehet interkontinentális ballisztikus rakéták telepítésére.

A brit lap emlékeztetett arra is, hogy európai politikusoknak azért is vannak kételyeik az évi 10 milliárd dollárosra tervezett rendszerrel szemben, mert kérdéses annak hatékonysága: egy széles skálájú rakétatámadásnak ugyanis nem biztos, hogy ellen tud állni. Egy NATO-tanulmány szerint ráadásul kivitelezhető lenne az amerikai tervekre építve egy olyan rendszert létrehozni, amely valamennyi európai tagországra védelmet jelent.

De Hoop Scheffer reálisnak tartja, hogy a NATO-tagországokat rakétatámadás veszélye fenyegeti. Erre kell gondolni szerinte az észak-koreai kísérletek és az iráni nyilatkozatok miatt is. A főtitkár egyetértett azzal, hogy a 2001 szeptemberi események is azt mutatják: az elrettentés képessége önmagában nem elegendő. Megismételte viszont, hogy olyan rendszerre van szükség, amely valamennyi tagországot megvédelmezi. Az orosz ellenkezés alapját De Hoop Scheffer abban látja, hogy Moszkva a cseh és lengyel telepítés miatt úgy érezheti, az ország "be van kerítve". A főtitkár szerint ez téves feltételezés, ugyanakkor komolyan kell venni.

MTI - fidesz.hu