Mozdul-e a magyar külpolitika?
Görögtüzes publicitás, több tucat előtanulmány és nem kevés pénz elköltése közepette készül az új magyar külpolitikai stratégia. Miközben a Külügyminisztériumban állásukért aggódó kitűnő diplomaták, stratégiai elemzők pontosan ismerik a magyar külpolitika lehetőségeit és filléres gondjait - de őket nemigen kérdezik. A Magyar Hírlap írása.
Dátum: 2007-03-22 10:26:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=74320
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:50:32.555587, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Hangzatos ábrándokat hallunk a Távol-Kelet kínálta nagy lehetőségekről, ahol a csekély kereskedelmi forgalomhoz képest is ijesztő a magyar kereskedelmi passzívum. Holott a külpolitikai spanyolviaszt minden józan ember ismeri: intenzívebb regionális kapcsolatok, szolidaritás a hasonló múltú és hasonló nehézségekkel küzdő Közép-Európával (Visegrád, baltiak), sokkal több figyelem a Balkánra és általában a déli szomszédságra.
Gazdasági együttműködés
Legkisebb területű szomszédunk, Szlovénia, Svájc szépségeivel, rendezettségével és tisztaságával vetekszik. Gazdasága stabilan, évi négy százalék körül növekszik, az iparban a termelékenység folyamatosan emelkedik. Az életszínvonal a kommunizmustól megszabadult országok között a legmagasabb. Alig kétmilliós lakossága jól képzett, idegen nyelveket beszél (főként az angolt). A várható élettartam magas, a teljes lakosság esetében 76,14 év, a nőknél 80,1 év, a születések száma meghaladja a halálozásokét.
Kétoldalú kapcsolatainkat nem terhelik múltból eredő viták, miközben Mátyás király emléke még él a nép ajkán, és az Oszmán Birodalom elleni közös harcok is összekötnek. Fontosabb az erkölcsi támogatás, amelyet Magyarország Szlovéniának nyújtott a függetlenség megteremtésében és megszilárdításában, ezt követően pedig a személyi és gazdasági kapcsolatok erősítésében. Egyetlen sokat mondó adat: a rendszerváltozás előtt egyetlen helyen lehetett átlépni a közös határt, ma hat ponton. Fontos lépés volt a közvetlen vasúti összeköttetés megteremtése 2001-ben, indokolt lenne e vonalat kétvágányúra bővíteni és villamosítani. Az egyre fontosabb koperi kikötőt is így tudnánk a legjobban kihasználni.
Kölcsönösen növekednek a beruházások és a tőkebefektetések. Nemrég járt Budapesten Andrej Vizjak szlovén gazdasági miniszter, és a két kormányfő ez év január 15-i ljubljanai tárgyalásain kijelölt feladatok konkretizálásáról tárgyalt.
További jó lehetőségeket kínál a határ menti területekre összpontosító regionális gazdasági együttműködés. Ez négyoldalú keretek között (Horvátország és Ausztria bevonásával) lehetővé teszi az Európai Unió által támogatott CARDS programban történő részvételt, amely a délkelet-európai térség újjáépítését hivatott szolgálni.
Mi Szlovénia titka?
Korábbi ismereteimet és feltételezéseimet megerősítették azok a benyomások, amelyeket a Szlovéniai Euroatlanti Tanács és a Nemzetközi Kapcsolatok Intézete meghívására tartott előadásom alkalmával, néhány napos utamon szereztem.
Az országban stabil politikai pártrendszer mellett jobb- és balközép kormányok váltják egymást, és a külpolitikában nagy folyamatosságot mutatnak. A pártállami idők ellenzéki mozgalmaiból kiemelkedett külügyminiszter, Dmitrij Rupel, régi személyes barátom, 1991 óta kisebb megszakításokkal vezeti a külügyi tárcát.
Az ország pragmatikus népe nem zárkózik el a külföldi tőkétől, de a hangsúlyt a hazai vállalkozások támogatására, az erős középosztály kialakítására helyezte. A belső kereskedelemben a világcégek jelenléte szerény. A hazafiasság nem jelszavakban, hanem tettekben mutatkozik meg. A múlt épületeit, a boltok és műhelyek megmaradt berendezéseit felújítva megőrzik, él a népviselet, a népzene, a népszokások. Őrzik mezőgazdasági hagyományaikat, a művelésre alkalmas területeken a korszerű biotechnológia alkalmazásával az alapvető élelmiszerek terén megközelítik az önellátást.
Ptuj környékén és a tenger közelében a bor minősége méltó a nagy hagyományokhoz. Gyümölcstermelésük fölöslegét feldolgozzák, nem marad semmi a fákon, mint nálunk.
Szlovénia jól oldotta meg az EU-csatlakozásnak a mezőgazdaságra gyakorolt hatását: a termelők megfelelő felkészítése mellett a támogatások szintjén az idén eléri az EU átlagát.
Külpolitikai dilemmák
Közép-Európa külpolitikai dilemmáiról szóló előadásomban a többi között szóltam arról a kedvező történelmi helyzetről, hogy országaink figyelmét és erőforrásait ma nem kötik le egymás közti ellentéteink, sőt szövetségesek vagyunk, és közösen léphetünk fel a nagy társadalmi-gazdasági átmenettel járó súlyos nehézségek leküzdése érdekében. Vonatkozik ez az EU-n belüli pénzügyi vitákra, a kifelé irányuló gazdaságpolitikára (energia, vámpolitika, nemzetközi kereskedelem) és a közös külpolitika kívánatos irányának befolyásolására, kivált olyan kérdésekben, mint az atlantizmus, a terrorizmussal szembeni védekezés, a Közel-Kelet konfliktusainak enyhítése, Oroszország.
Kívánatosnak mondtam, hogy egy informálisan kibővült visegrádi csoport rendszeresen konzultáljon egymással, egyeztesse fellépését az említett ügyekben. Ennek próbája talán éppen a Balkán lehetne, ahol a nemzetközi közösségnek ma is sok fejfájást okozó ügyek megoldásához közös tapasztalatainkkal érdemben hozzá tudnánk járulni. E téren is igen hasznos irányelveket és módszereket kínál a még 1992-ben megkötött szlovén-magyar kétoldalú kisebbségvédelmi egyezmény. Ezt hallgatóságom is visszaigazolta.
Oly fontos szomszédi kapcsolatainkban nagyon meg kell becsülni egy olyan sikeres és jóindulatú partnert, mint Szlovénia.
Jeszenszky Géza, Magyar Hírlap
fidesz.hu