Szöul Moszkvával és Pekinggel egyeztetne

Dél-Korea szombaton közölte: küldötteket meneszt Oroszországba és Kínába, hogy az Észak-Koreával jó kapcsolatokat ápoló két országgal megvitassák azt a helyzetet, ami az északi nukleáris berendezések újraindítása nyomán alakult ki. Szöul azután jelentette be diplomáciai lépését, hogy Észak-Korea pénteken tovább fokozta az atomprogramjának felújításával kapcsolatos aggodalmakat, levélben kérve a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségtől azon két szakértőjének visszarendelését, akik eddig a phenjani kommunista rezsim 1994-ben leállított nukleáris létesítményeit ellenőrizték.

Dátum: 2002-12-28 14:16:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=6800
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:59:31.081735, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A dél-koreai külügyminisztérium egy név nélkül nyilatkozó tisztségviselője az AP amerikai hírügynökségnek megerősítette, hogy Szöulban nagyon súlyosnak tartják a kialakult helyzetet. "Minden lehetőséget mérlegelünk, de egyelőre arra összpontosítunk, hogyan lehetne lebeszélni Észak-Koreát nukleáris laboratóriumának újraindításáról" - mondta.

A szöuli kormány azt is mérlegeli, hogy január elején legfőbb szövetségeseivel, az Egyesült Államokkal és Japánnal háromoldalú találkozón vitassa meg a phenjani lépéseket, amelyek azzal fenyegetnek, hogy Észak-Korea újraindítja atomfegyver-programját, s néhány hónapon belül bevethető atombombákra tesz szert.

Ri Dzsun nemzetvédelmi miniszter mindazonáltal szombaton a dél-koreai parlamentben ismét úgy vélekedett: katasztrófapolitikájával Észak-Korea az Egyesült Államokat szeretné tárgyalóasztalhoz kényszeríteni.

A phenjani kommunista vezetésnek visszatérő követelése, hogy az Washington kössön vele megnemtámadási szerződést, az amerikai kormányzat azonban kizárja ezt a lehetőséget mindaddig, amíg Észak-Korea le nem mond nukleáris fejlesztéseiről.

A kialakult válsághelyzettől függetlenül a dél-koreai nemzetvédelmi tárca pénteken közzétette a februárban távozó Kim De Dzsung elnök kormányzatának védelmi politikai célkitűzéseit. Eszerint egy Korea-közi háború kirobbanása esetén az Egyesült Államoknak 690 ezer katonáját kellene a térségbe küldenie, azon a 37 ezres amerikai haderőn felül, amely állandó jelleggel Dél-Koreában állomásozik.

Bár a dokumentumból kimaradt az a korábbi minősítés, miszerint Észak-Korea lenne az ország "fő ellensége", az szerepel benne, hogy a dél-koreai-amerikai katonai szövetség szorosabbra fűzésével kell elhárítani egy észak-koreai invázió lehetőségét.

MTI - fidesz.hu