A relatív többség kormányváltás akar
A csökkenő bizalom eredményeképpen csak a megkérdezettek negyede támogatja a kormányfő és kormánya megtartását, a relatív többség a koalíció fennmaradása ellen foglal állást. 28% új választások kiírását, 21% pedig a parlamenti pártok egyetértésével felállított szakértői kormány felállítását tartaná megoldásnak.
Dátum: 2007-03-23 12:46:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=74398
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:50:58.474349, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A többség számára a kormányváltás volna a megoldás
A márciusi elején (még az ünnepeket megelőzően) végzett pártpreferencia vizsgálat eredményei a korábban mért tartományokban mozognak: mind az MSZP, mind pedig a miniszterelnök támogatottsága továbbra is rendkívül alacsony mértékű (bár a februári negatív rekordokhoz képes valamelyest konszolidálódott), amellyel szemben ugyanakkor a Fidesz támogatottsága gyakorlatilag változatlan és a korábbi szinten maradt.
A két vezető párt támogatottsága
Az MSZP támogatottsága némileg felfelé mozdult a februári mélypontról, ma a választópolgárok 18%-a választaná a vezető kormányzó pártot. Ezzel megállni látszik az elmúlt 4 hónap meredeken csökkenő trendje, de természetesen a következő havi vizsgálatok alapján dönthetjük csak el, hogy vajon ez csak átmeneti megtorpanása a közelmúltban elszenvedett súlyos népszerűségvesztésnek, vagy egy tartósabb fordulat első jele. A Fidesz 34%-os szavazótábora gyakorlatilag tavaly június óta képtelen a gyarapodásra, ami azt jelzi, hogy az ellenzék vezető ereje sem tud megfelelő alternatívát nyújtani a kormánypártokból kiábrándultak számára.
Pártpreferencia a teljes lakosság körében
A kis pártok közül az MDF erősödött, rájuk márciusban az összes megkérdezett 4%-a szavazott volna, míg az SZDSZ az eddig mért legalacsonyabb (1 százalékos) támogatást tudhat magáénak a teljes népesség körében. Az MDF támogatottsága még magasabb a pártot választók között (7%), és jelenleg a biztos szavazó pártválasztók körében is átlépi a parlamentbe jutáshoz szükséges 5%-os küszöböt (6%) a Demokrata Fórum.
Egy "most vasárnapi" választáson való részvételüket biztosra ígérők aránya jelenleg a szavazó korúak valamivel több mint a felére tehető (53%). Ma ők tekinthetőek elkötelezett szándékú szavazónak, de közülük sem mindenki rendelkezik határozott pártpreferenciával, illetve néhányan osztották meg azt a kérdezőbiztossal.
Az elszánt párthívek (biztos szavazó pártválasztók) abszolút többsége (56%) a Fidesz szavazóiból áll. Ez 25 százalékponttal több mint amilyen támogatottsággal az MSZP rendelkezik ebben a körben.
Gazdasági helyzet
Az ország gazdasági helyzetének megítélése minimális mértékben, hibahatáron belül javult csak a februári negatív rekord óta: márciusban 85% tartja azt többé-kevésbé rossznak, és minden harmadik válaszadó egyenesen nagyon rossznak ítéli.
Hogyan jellemezné az ország jelenlegi gazdasági helyzetét?
Mára már a magyaroknak csak egy nagyon szűk szegmense számára nem jelentenek egyértelműen érzékelhető elvonást a folyamatosan bevezetett megszorító intézkedések: 84% úgy látja, hogy a családja anyagi helyzete, megélhetési lehetőségei rosszabbak az egy évvel ezelőttinél, ami még a 2006 decemberi kedvezőtlen értéknél is 7 százalékponttal magasabb. Jelenleg a magyarok 29% mondja hogy többé-kevésbé jól él, ezzel szemben 70% nagyon elégedetlen, vagy "inkább" elégedetlen "azzal ahogy él".
A kilátásokat tekintve továbbra is rövid távon a legerősebb a pesszimizmus (a következő egy évre 54% a családja számára a helyzetük további romlását feltételezi).Ha visszatekintünk a 2006 májusi időszakra (amikor a frissen bejelentett megszorítások nyomán a mostanival megegyező arányú rövid távú pesszimizmust detektáltunk) akkor azt látjuk, hogy akkoriban még az emberek szűk többsége inkább elégedett volt az életével, és tíz megkérdezettből közel négy úgy érezte hogy jobb a családja helyzete az egy évvel megelőző állapothoz képest (38%). Ma egy ennél sokkal rosszabb helyzetről beszámoló válaszadók várnak a májusihoz hasonló arányban további romlást.
Rövidtávú kilátások: a család helyzete a következő 12 hónapban...
A miniszterelnök tevékenységének megítélése
A közvélemény szemében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök munkájának megítélése márciusban első felében nem romlott tovább, ám hibahatáron belül a februári negatív csúcs szintjén maradt. A magyar felnőttek kétharmada elégedetlen (66%) és csak minden ötödik választópolgár elégedett azzal, ahogy a miniszterelnök a munkáját végzi (20%).
Az őszödi beszéd nyomán kialakult politikai klíma hatására 2006 novemberében (az októberben tetőzött zavargások után) tettük fel először a kérdést, hogy a kialakult helyzetben a választók mit tartanának kívánatosnak. A felkínált alternatívák az akkor -- természetesen elsősorban ellenzéki oldalon -- felmerült különböző szcenáriókat vették sorra. Az októberi zavargások után a választók 35%-a arra apellált, hogy maradjon a kormány, és a kedélyek is lenyugszanak majd előbb-utóbb. 15% úgy vélte, hogy a koalíciónak kellene tovább kormányozni, de a hitelét vesztett miniszterelnök nélkül, 19% támogatta az ellenzék vezetőjének akkor álláspontját miszerint egy szakértői kormányra kellene bízni az ország vezetését, és 19% pedig új választások kiírásában látta a megoldást.
A jelenlegi belpolitikai helyzetben Ön szerint mi a megoldás:
Ahogy az ábra mutatja, a romló életszínvonal és a csökkenő bizalom eredményeképpen, ma már mindössze a választók negyede tartja jó megoldásnak a kormányfő és kormánya megtartását, és a relatív többség a koalíció fennmaradása ellen foglal állást (28% szeretne új választásokat, és 21% tartaná jó ötletnek egy szakértői kormány felállítását.)
Gallup - fidesz.hu