Sólyom László a magyar-lengyel kötelékekről
Az Európai Unió tagállamainak az EU megalakulásának ötvenedik évfordulóján le kell küzdeniük önzésüket az egység megőrzése érdekében. Erről a köztársasági elnök beszélt pénteken a délkelet-lengyelországi Przemyslben megrendezett magyar-lengyel fórumon.
Dátum: 2007-03-24 11:23:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=74422
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:51:06.087617, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az európai egység nenntartását a béke mellett a gazdasági versenyképesség biztosítja, ami az uniós polgárok jólétét jelenti - mondta Sólyom László, aki hivatalos lengyelországi látogatása második napján felszólalt a helyi Állami Kelet-Európai Főiskolán tartott fórumon. A köztársasági elnök kiemelte: a magyar és a lengyel nép kötődése egymáshoz olyan szoros, hogy kevés hasonló példa van a történelemben. Az elnök hozzátette: magyar és lengyel között soha nem létezett ellenséges indulat. Sólyom László beszélt arról, hogy Przemyslt és környékét mindig is történelmi kapcsolatok kötötték Magyarországhoz - a közös gyökerek egészen a X. századig, a magyar államalapítást megelőző időkig nyúlnak vissza.
Mint elhangzott, a XVIII. század elején a Rákóczi-szabadságharc innen indult el, az 1848/49-es forradalom és szabadságharcot megelőzően innen, Galíciából tértek haza az itt szolgáló huszárok, akik aztán lengyel diákokkal együtt harcoltak a magyar szabadságharcban. Az I. világháborúban sok ezer magyar honvéd esett itt el, lengyel bajtársaikkal együtt. Az államfő külön kitért arra, hogy 1952 nyarán a poznani felkelés híre lelkesítette a magyarokat, az őszi magyar forradalom és szabadságharc leverése után pedig lengyelek küldtek segélyeket, vért és más támogatást Magyarországra.
Sólyom László beszédében szólt az európai alkotmányszerződés ügyéről. Megjegyezte: Magyarország az elsők egyikeként, lelkesen ratifikálta a dokumentumot, Lengyelország még habozik ezt megtenni, "kíváncsiak vagyunk, milyen újabb kompromisszumra sikerül jutni a tagállamoknak". Kiemelte: mindkét ország pártolja az EU további bővítését; míg Magyarország számára a Nyugat-Balkán, Lengyelországnak Ukrajna európai közeledése elsődleges fontosságú, és Budapest - akárcsak Varsó - támogatja Fehéroroszország demokratizációját.
A kisebbségek ügye kapcsán Sólyom László hangsúlyozta: természetes igény, hogy a többségi állam magától értetődőnek veszi, vannak más nemzetiséghez tartozó polgárai. "A magyar nemzet természetes hazájának tartom magam is azt a tájat, ahol a határokon túl magyarok élnek" - fűzte hozzá az államfő, aki ezzel indokolta, miért Kolozsvárott mondott ünnepi beszédet márci5s 15-én. A rendezvény keretében a przemysli főiskola épületében kiállították az "Erdélyi Panoráma" című festményt, illetve annak több részletét.
MTI - fidesz.hu