Járai: értelmetlen az inflációs cél módosítása

Az inflációs cél módosítása értelmetlen, mert a kormánnyal együtt tűzte ki a jegybank, és nem elérhetetlen az, hogy 2003 decemberében 4,5 százalék alatt legyen a pénzromlás üteme - mondta az MTI-nek Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke év végi nyilatkozatában.

Dátum: 2003-01-02 11:40:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=6815
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:59:35.908165, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A jegybank az infláció tekintetében igen sikeresnek tartja a 2002. évet. A 2001 decemberi 6,8 százalékról 2002 végéig 5 százalékra sikerült leszorítani a pénzromlást, és a fogyasztói árak növekedési üteme 2002-ben éves átlagban 5,2-5,3 százalék lesz - mondta Járai Zsigmond.

A jegybank célja, hogy 2005-re 3-3,5 százalékra csökkenjen az infláció - tette hozzá.

Az infláció elleni harc következetes folytatása, az árstabilitás elérése a jegybank törvény által előírt kötelezettsége, mi több, ezt az Alkotmány is rögzíti - nyomatékosította az elnök.

A modern gazdaság egyik alappillére az alacsony inflációs ráta, ezért minden társadalmi és gazdasági szereplőnek be kell látnia, hogy ez az egész ország érdeke - hangsúlyozta.

- Ezért némileg érthetetlen, hogy a közelmúltban a reálszféra szereplői nyilvános vitát indítottak arról, hogy a forint árfolyama mennyiben gátolja a magyar gazdaság fejlődését, hiszen az erős forint nagymértékben hozzájárult az infláció mérsékléséhez - mondta.

- Ez annál is inkább igaz, mivel a 2002-es esztendő makrogazdasági szempontból rossznak mondható, annak ellenére, hogy a GDP 3,2-3,4 százalékos éves szintű bővülése meghaladja az Európai Unió növekedési rátáját és világviszonylatban is igen jó teljesítmény - emelte ki az MNB elnöke.

Ez azonban nem mondható el sem az államháztartási hiányról, sem a bérkiáramlás üteméről, amelyek rendkívül gyors növekedést mutattak év közben.

A költségvetési hiány a GDP-hez viszonyítva a 2001. évi 4 százalék körüli szintről 2002-ben 9 százalék körüli mértékre emelkedett, ami példátlan Európában. A fiskális költekezés gyors béremeléssel járt együtt nemcsak a költségvetési, hanem a versenyszférában is, és ez negatívan hatott a makrogazdasági folyamatokra. 1996 óta nem volt ilyen magas a folyó fizetési mérleg deficitje, ami részben abból ered, hogy megugrott a fogyasztási cikkek importja - mondta Járai Zsigmond.

- Emiatt majdnem csoda, hogy az MNB által folytatott árfolyam-, illetve kamatpolitika révén sikerült a gyorsan romló makrogazdasági adatok mellett mérsékelni az inflációt - hangoztatta a jegybank elnöke.

Járai Zsigmond kiemelte: a jelenleginél lazább monetáris kondíciókat csak akkor tud érvényesíteni az MNB, ha 2003-ban a mostaninál lényegesen szigorúbb fiskális és jövedelem politika lesz az országban. A jegybank abból indul ki, hogy a kormány elkötelezett a tekintetben, miszerint jövőre az államháztartási deficit a GDP-hez viszonyítva 4,5 százalékra mérséklődik, és a béremelkedés összhangban lesz a termelékenység növekedésével - tette hozzá.

A piacok a bejelentett uniós csatlakozási dátum hatására egyelőre eufórikus hangulatban vannak, és továbbra is vonzó befektetési területnek tekintik a közép-kelet-európai országokat. Nagy kockázati tényező azonban, hogy a gyenge makrogazdasági adatok miatt megváltozik a térségről, Magyarországról alkotott felfogás - hangsúlyozta.

Járai Zsigmond 2002 egyik negatív fejleményének nevezte a jegybank-törvény módosítását.

- Az eredeti elképzelésekhez képest az Európai Központi Bank (EKB) felvetésére visszavontak ugyan néhány módosító indítványt, de újból felállították az MNB felügyelő bizottságát. Ez a lépés - noha a felügyelő bizottság jogköre korlátozott - az MNB függetlenségének csökkentése irányába tett jelzésként értékelhető - mondta Járai Zsigmond.

- A Magyar Nemzeti Bank abból indul ki, hogy az ország 2007-ben csatlakozni fog az eurózónához. Ez feltételezi a szigorú költségvetési gazdálkodást, az államháztartási hiány alacsony szintjét, illetve az infláció mostanihoz képest jelentős mérséklését. - A jegybank mindent megtesz annak érdekében, hogy az MNB és az ország pénzforgalmi rendszere felkészült legyen az euróövezetbe való belépésre - hangsúlyozta a jegybankelnök.

A jegybankelnök kiemelte: az eurózónához való csatlakozás lényegesen több előnnyel mint hátránnyal jár majd Magyarország számára. A forint euróval való felváltása mintegy 0,5-1 százalékkal megnövelheti az ország éves gazdasági növekedési ütemét, hozzájárul az export bővüléséhez, nagy mértékben csökkenti a bankok és vállalatok tranzakciós költségeit, könnyíti a lakossági turizmust.

Az eurózónába való belépés számos feladatot ró a jegybankra. Ezek közül legfontosabb az, hogy elő kell készíteni egy új logisztikai, illetve pénzforgalmi központ felépítését Budapest határában - mondta Járai Zsigmond.

A cél az, hogy az MNB mindenben megfeleljen egy modern európai központi bankkal szemben támasztott követelményeknek. Ennek érdekében folytatódik a költségek csökkentése, a tartalékkezelés átalakítása. A költséggazdálkodás terén már 2002-ben is jelentős eredményt ért el a jegybank, hiszen egymilliárd forinttal kevesebből gazdálkodott, mint 2001-ben.

A közelgő európai uniós belépés miatt az országnak már nincs akkora devizatartalékra szüksége mint korábban, ezért a tartalékokat a múlt év végi 11,5 milliárd euróról 9 milliárd euró közeli szintre csökkentette az MNB. Ez a szint is mérséklődhet a jövőben, és az Európai Unióba való belépést követően kevesebb devizatartalék is elegendő lesz az ország számára - mondta Járai Zsigmond.

MTI - fidesz.hu