Akcióban a volt ügynökök
Kellemetlen eset foglalkoztatja az egykori NDK állambiztonsági szolgálatának fennmaradt iratait vizsgáló hivatal munkatársait. Kiderült, hogy az alkalmazottak érdekképviseletében tíz olyan személy jutott bizalmi feladathoz, akik egykor a hírhedt Stasi szolgálatában álltak, és dicstelen múltjuk sikeres eltitkolásával jutottak megbízatásukhoz. A Magyar Nemzet írása.
Dátum: 2007-03-28 07:50:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=74593
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:51:57.984584, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A szakszervezet delegáltjainak nyomására hamarosan újabb szavazás várható az érdekképviseletről.A Stasi-dossziék átvilágításával és rendezésével megbízott hivatal kezdettől fogva alkalmazott hajdani keletnémet ügynököket. Annak első vezetője, Joachim Gauck ugyanis abból indult ki, hogy a kétszázhúsz kilométernyi akta feldolgozása során komoly segítséget kap majd azoktól a személyektől, akik belülről jól ismerték a titkosszolgálat felépítését és munkamódszereit.
A jelenlegi vezetője után Birthler-hivatalként számon tartott hatóság kétezer alkalmazottja között még mindig ötvenkilenc Stasi-munkatárs van. Ez az arány önmagában nem mondható riasztó jelenségnek. Sokkal elgondolkodtatóbb az a tény, hogy az érdekképviselet tagjainak negyede egykor az állambiztonsági szolgálatnál kereste a kenyerét. Fokozta a belső felháborodást, hogy a kollégák elől a kompromittáló múltjukat sikeresen elkendőző besúgók többsége nem volt hajlandó lemondani megbízatásáról a szakszervezetben, arra hivatkozva, hogy demokratikus választás során szavaztak nekik bizalmat.
A küldöttek bojkottjára volt szükség ahhoz, hogy az érdekképviselet döntésképtelenné váljon, és új választást tegyen szükségessé. Egyelőre tisztázatlan, hogy a továbbra is szorgos Stasi-ügynökök ismer-ték-e egymás terhelő adatait, vagy éppenséggel egy új hálózat kiépítésén szorgoskodtak. Utóbbi lehetőséget erősíti a volt Stasi-alkalmazottak támogatására létrejött és legálisan működő szervezet - a Jogi és humánus támogatás társaság és a Közösség a fegyveres szervezetek alkalmazottainak szociális védelmére - fejt ki, egyre bátrabban retusálva a könyörtelen Stasi-módszereket.
A Birthler-hivatalban kipattant botrány ismét ráirányította a figyelmet arra az igazságtalanságra, amely a volt NDK-ügynökök és a Stasi-áldozatok sorsát illeti. A berlini fal leomlása után tizenhét évre volt szükség ahhoz, hogy a kommunista erőszakrendszer áldozatainak az állam rendkívüli nyugdíjat biztosítson, szerény jóvátételként a börtönökben jogtalanul eltöltött időért. Azok, akiket legalább fél esztendőn keresztül tartottak fogva, havi kétszázötven euróra számíthatnak. Ennek fejében az államkasszát évente negyvennyolc- millió euró terheli. Nevetségesen kicsi összeg, ha tekintetbe vesszük, hogy az egykori NDK hatalmi apparátusának alkalmazottai a szövetségi államtól és a tartományoktól évente több mint négymilliárd eurónyi nyugdíjat kapnak.
Bolgár civil szervezetek azt kérik a szófiai kormánytól, hogy ők is kapjanak helyet a volt kommunista titkosszolgálatok archívumát vizsgáló bizottságban. A civilek szerint, ha a jelenlegi politikai erőviszonyok alapján küldenek képviselőket a dossziékat kutató szervbe, akkor fennáll annak a veszélye, hogy politikai fegyverként vagy zsarolásra használják a titkos iratokat.
Stefan Lázár, Magyar Nemzet
fidesz.hu