A hatalom nyelvezete nem változott
Ma és 19 évvel ezelőtt a hatalom ugyanazt a nyelvet használja, a fenyegetés és a kirekesztés nyelvét - jelentette ki Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője a párt megalapításának 19. évfordulója alkalmából tartott konferencián.
Dátum: 2007-03-30 14:55:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=74761
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:53:52.510244, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A konferenciát a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezte, Fidesz 19. születésnapja alkalmából, illetve a Fidesz "előzményeként" számon tartott szakkollégiumi mozgalom 1985. évi szarvasi nyári tábora emlékére. A konferencián felszólalók a szarvasi szakkollégiumi találkozó tematikáját követve a határon túli magyarságról, a szegénységről, a környezetvédelemről, a modernizációról valamint a jog-autonómia-kisebbség témájáról szóltak.
Matolcsy György fideszes országgyűlési képviselő, az Orbán-kormány gazdasági minisztere azt mondta: a rendszerváltás óta eltelt időben a gazdaság modernizációja sikerült, de "a beteg nagyon rosszul érzi magát". Hibás volt az iránytű, mert nem a miénk volt, hanem másoké, nem volt magyar iránytű, magyar modell - tette hozzá a politikus, aki szerint emiatt egy felemás világból felemás világba jutottunk el a rendszerváltástól máig.
Parragh László, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hangsúlyozta: az utóbbi években megbomlott a makrogazdaság egyensúlya, távol kerültünk az euró bevezetésének kritériumaitól, feladtuk az euró céldátumot, valamint növekedtek az adóterhek és az államadósság is. Szerinte ennek egyik oka a "félkész rendszerváltás", vagyis, hogy a gazdaság körüli struktúrák - az egészségügy, a nyugdíjrendszer, az oktatás, az államigazgatás - változatlanok maradtak. Emellett túlterheltté vált a gazdaságpolitika - folytatta a gazdasági szakember, aki az "eredendő bűnök" közé sorolta a jelenlegi állapotok között nem működő lakástámogatási rendszert, a közalkalmazotti béremelést, a minimálbér adómentessé tételét, a kormány és MNB közötti véleménykülönbségeket, az állami túlköltekezést.
Hangsúlyozta: a nagy rendszerek, így az egészségügy reformját "meg kell csinálni", és érdemi párbeszédre és együttműködésre is szükség van. Hozzátette: tudja, hogy egy "hitelességi deficittel" küszködő kormánnyal nehéz tárgyalni, de ezt látja az egyetlen útnak.
Szájer József európai parlamenti képviselő arról beszélt, hogy Magyarországon ma nincsenek megfelelő érdekképviseletek, kellően erős fogyasztóvédelem és civil szféra. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke arról beszélt, hogy a Fidesz a szakkollégiumi mozgalom nélkül nem lenne ma az, ami. Hangsúlyozta: a Fidesz nemzetpolitikai stratégiájának középpontjába az autonómia kérdését kell állítani, amely szerinte kormányzati pozícióból reálisan megvalósítható cél. Hozzátette: addig azonban a fideszes önkormányzatoknak és a fideszes vezetőknek intenzívebben kell kapcsolatot építeni a határon túli vezetőkkel, önkormányzatokkal és az értelmiséggel.
Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint Antall József 15 milliós magyar nemzetről szóló kijelentése volt a modern nemzetpolitika kezdete. Tóth István György, a Tárki vezérigazgatója arról beszélt: a szegénység visszaszorítása nem segélyezési, hanem ösztönzési probléma, ezért elsősorban széles körű foglakoztatásbővüléssel együtt járó gazdasági növekedésre van szükség. Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének vezetője családbarát adózást és a gyes rendszerének átgondolását javasolta, szerinte a támogatásoknak sokkal jobban kell közelíteni a minimálbérhez.
Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője és Bartus Gábor, a Műegyetem adjunktusa környezetvédelmi kérdésekről beszélt, utóbbi azt mondta: ha a Fidesz a zöld gondolatot képviselni akarja, akkor azt nem "importált baloldali eszmékkel", hanem konzervatív-kereszténydemokrata értékek alapján kellene hatékony környezetpolitikát folytatnia.
MTI -fidesz.hu