Gigantikus szocialista médiabotrány
A lengyel közvélemény teljes bizalmatlanságba került attól a szocialista korrupciós ügytől, amely a minap látott napvilágot. Lew Rywin 17,5 millió dollár (4 milliárd forint!) kenőpénz fejében elintézte volna a rádió- és televízió-törvénynek a Gazeta Wyborczát kiadó vállalat számára a médiacsoport számára kedvező módosítását. Azt is kérte, hogy cserében alkalmazzák a Polsatnál, a Gazeta pedig ne tegyen közzé a szocialista miniszterelnököt és a baloldalt bíráló cikkeket.
Dátum: 2003-01-07 15:16:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=6868
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:59:52.122375, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Kiszámíthatatlan következményekkel fenyegető baloldali botrány kelt mind nagyobb hullámokat a lengyel közéletben, amelyet a lengyel sajtó - az egykori amerikai Watergate-botrány mintájára - Rywingate-nek keresztelt el. Az ügyet a legnagyobb példányszámú lengyel napilap, a Gazeta Wyborcza hozta nyilvánosságra december utolsó napjaiban megjelent oknyomozó riportjában.
Lew Rywin médiamágnás, filmproducer, a Canal+ digitális televízió és a Heritage Films cég tulajdonosa, az Oscar-díjas Schindler listája és a Roman Polanski által rendezett. A zongorista című film producere az ügy főszereplője. Rywin azt ajánlotta a Gazeta kiadójának, hogy 17,5 millió dollár (4 milliárd forint) kenőpénz fejében elintézi a rádió- és televízió-törvény a médiacsoport számára kedvező módosítását. Rywin orosz származású, 1959-ben költözött Lengyelországba. A nyolcvanas években a lengyel televízióban csinált karriert, később filmproducer lett.
A Lengyelországban példátlan mértékű megvesztegetésre a riport szerint még tavaly július végén tett ajánlatot azzal, hogy ennek fejében elintézi: a kiadó vásárolhassa meg a Polsat kereskedelmi televíziót. Azt kérte, hogy cserében alkalmazzák a Polsatnál, a Gazeta pedig ne tegyen közzé a szocialista miniszterelnököt és a baloldalt bíráló cikkeket. Közölte még, hogy Leszek Miller kormányfő megbízásából jár el, s a kért pénzt a kormányzó Baloldali Demokratikus Szövetség céljaira fogják felhasználni.
Rywin az ajánlatot Adam Michniknek, a Gazeta főszerkesztőjének is megismételte, aki a producer tudta nélkül a beszélgetést magnóra vette, majd értesítette a miniszterelnököt. Miller cáfolta és légből kapottnak minősítette az egész ügyet, s közölte Michnikkel, hogy semmiféle közvetítésre nem kérte Rywint, akit soha nem alkalmazott tanácsadóként. Ezután - még júliusban - hármas találkozóra került sor a miniszterelnöki hivatalban Miller, Michnik és Rywin között.
Rywin összeomlott, öngyilkosságot vagy emigrációt emlegetett, és Andrzej Zarebski médiaszakértőre, illetve Robert Kwiatkowskira, a lengyel közszolgálati televízió elnökére hivatkozott, mint ötletadókra, akik utóbb szintén cáfolták állítását.
A homályos és zavaros ügy mindazonáltal súlyos kérdéseket vetett fel. Miért várt a liberális Gazeta fél évet a nyilvánosságra hozatallal? Michnik arra hivatkozott, hogy idő kellett az újságírói oknyomozásra (júliushoz képest azonban semmi újabb körülmény nem derült ki), illetve, hogy nem akartak ártani az EU-csatlakozás folyamatának. További kérdés, hogy miért nem értesítette Michnik az ügyészséget? Sokan feszegetik a miniszterelnök felelősségét is, aki szintén már fél éve tudott a dologról, de nem kezdeményezett eljárást. Miller többször is úgy nyilatkozott, hogy Rywin "hihetetlen, valószínűtlen és nevetséges mesét" tálalt föl, amelyet ő egy percig sem vett komolyan, ezért nem látta szükségét az ügyészségi eljárásnak sem. A Gazeta cikkének megjelenése után viszont az igazságügy-miniszter vizsgálatot rendelt el.
Marek Borowski házelnök a botrány kirobbanása után egy hónapra felfüggesztette a rádió- és televízió-törvény módosításával kapcsolatos, végső szakaszukba jutott bizottsági munkálatokat. A törvénymódosítás tervezetét hosszas előkészítés és konzultációk után a kormány nyújtotta be a szejmhez még tavaly júliusban. A módosítás célja, hogy megakadályozza a médiakoncentrációt a lengyel sajtópiacon: elfogadásával lehetetlenné válna például, hogy ugyanannak a tulajdonosnak ugyanabban a városban (a város nagyságától függően) egynél vagy kettőnél több rádiócsatornája legyen, illetve, hogy országos napilap televíziós csatornát vásárolhasson. Ez utóbbi előírás éppen a kiadó érdekeit sérti, hiszen megakadályozná régi törekvése megvalósulását, a Polsat megvásárlását.
A magánkézben lévő médiaeszközök, a Polsattól a TVN-ig és a Polityka című hetilaptól a Wprostig bírálták a módosítást, és arra hívták fel a figyelmet, hogy azzal éppen az állami kézben lévő és a baloldal érdekkörébe tartozó állami televízió és rádió "bebetonozása", privilegizált helyzetének megerősítése történik meg. Súlyos aggodalmaiknak adtak hangot a nyugat-európai újságíró-szervezetek és EU-intézmények is. De elégedetlen a módosítással Aleksander Kwasniewski államfő is. A Polgári Platform elnevezésű ellenzéki párt javaslatot nyújtott be a szejmben egy vizsgálóbizottság felállítására, a bűncselekmények áldozatainak védelmére alakult Katon civil szervezet pedig feljelentést készül tenni a miniszterelnök ellen, amiért nem járt el az ügyészségnél, miután tudomást szerzett a botrányról. A lengyel társadalomban viszont tovább erősödött a gyanú vagy inkább meggyőződés a politikai elit, az üzleti (és az al-) világ, illetve a média közötti szoros kapcsolatokról.
MTI - fidesz.hu