"Reformok" az oktatásban

Az iskolarendszer megváltoztatására, azaz a 6+4+2 bevezetésével próbálkozik majd törvénymódosításában az Oktatási Minisztérium. Teszi ezt annak ellenére, hogy a minisztérium megbízásából a Szonda Ipsos által készített és titokban tartott elemzés szerint a magyar társadalom kétharmada a 8+4-es rendszert tartja megfelelőnek. A Pokorni Zoltán és Sió László által tartott csütörtöki sajtótájékoztatón az is elhangzott: sok igazgató úgy látja, a béreket a 2003-as költségvetés nem fedezi, és elbocsátásokra lesz szükség.

Dátum: 2003-01-09 13:49:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=6887
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:59:58.119479, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

222 nap után

A Szonda Ipsos - amely mint tudjuk nem kap állami megrendeléseket - az Oktatási Minisztérium egyik háttérintézményének megbízásából kutatást végzett 2002 őszén, mondta Sió László, a Fidesz oktatási tagozatának vezetője. Ha eltekintünk is attól a kérdéstől, hogy vajon miért érdekli Magyar Bálintot a megkérdezettek felekezeti hovatartozása és hogy melyik pártra szavaztak április 7-én, illetve kire szavaznának, ha most lennének a választások, és nem firtatjuk azt sem, Keller Lászlónak vajon mi a véleménye arról, hogy közpénzből - közbeszerzéssel vagy anélkül - pártpreferenciát mérő kutatást finanszíroz az oktatási tárca egyik háttérintézménye. Azon azonban érdemes elgondolkozni, vajon miért nem kerültek nyilvánosságra ennek a kutatásnak a tapasztalatai. A válasz a vizsgálat eredményeiben van. A kutatás eredményei alapján ugyanis egyértelmű, hogy a kormány és Magyar Bálint oktatási miniszter tevékenysége nincs összhangban a társadalmi elvárásokkal.

Sió László két példát említett. A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek elégedettek az oktatással, a megadott válaszlehetőségek közül csupán az áruellátással elégedettebbek. A megkérdezettek 41 %-a szerint az oktatás színvonala Magyarországon az elmúlt években javult, s csak 19 %-a szerint romlott.

Ennek ellenére az eltelt 222 napban annak lehettünk tanúi, fejtette ki Sió, hogy a tárca a soha nem látott mértékű személyi tisztogatást követően sorra számolja fel a sikeres, a szakma és a közvélemény támogatását élvező fejlesztéseket, programokat.

A költségvetés elfogadása után az is nyilvánvalóvá vált, hogy az oktatás - és különösen a közoktatás - komoly pénzügyi megszorításokkal vág neki az EU csatlakozás előtti utolsó évnek. A fenntartók és szülők ismét aggódhatnak óvodájukért, iskolájukért, a pedagógusok pedig állásukért.

Felvételi stop a felsőoktatásban

Pokorni Zoltán emlékeztetett: a választási kampány során mind az SZDSZ, mind az MSZP a felsőoktatás további bővítését, a hallgatói létszám emelését ígérte. S bár ezek az ígéretek ellentmondtak korábbi ténykedéseiknek, a remény megvolt rá, talán bölcsebbek lettek négy év alatt. Az Oktatási Minisztérium vezetőinek elmúlt hónapokban tett nyilatkozatai azonban egyértelműen jelzik, hogy a hallgatói létszám csökkentésére, s ezáltal arra tesznek kísérletet, hogy a versenyképes tudás kiválasztottak számára legyen elérhető. Újra megpróbálják a fiatalok egy jelentős részét kiszorítani a felsőoktatásból. Ennek eszköze egyelőre még nem a tandíj, hanem az államilag finanszírozott hallgatói létszám csökkentése, a felvételi ponthatárok emelése és a "piaci alapon", havi 25-100 ezer forintért biztosított kollégiumi ellátás.

Mindeközben hatályos országgyűlési határozat mondja ki, hogy a felsőoktatás fejlesztésének érdekében a mindenkori kormány kiemelt feladata az, hogy "teremtse meg annak költségvetési és jogszabály [...] kereteit, hogy az egyes korosztályokhoz tartozók 50%-a felsőfokú tanulmányokat folytathasson".

Beruházási stop - nem folytatódik a kollégiumfejlesztési program

2002-ben 22 milliárd forintot lehetett költeni felsőoktatási beruházásokra. 2003-ban ugyanezek leállnak, illetve jelentősen lelassulnak. Ahhoz ugyanis, hogy a beruházások az elfogadott ütemterv szerint megvalósuljanak, 2003-ban mintegy 23.3 Mrd Ft támogatásra lenne szükség, szögezte le Pokorni Zoltán. Ezzel szemben a tervezet csak 11.3 mrd forinttal számol, azaz mintegy 12 Mrd Ft hiányzik a tárca költségvetéséből.

Az MSZP választási ígéretei között 10 ezer új kollégiumi férőhely létesítése szerepelt. A költségvetési törvényben nyoma sincs a kollégiumfejlesztési program folytatásának. A 10 000 új kollégiumi férőhely építésének megkezdése helyett Magyar Bálint elismerte, hogy "a központi költségvetésből nem lesz mód a kollégiumi férőhelyek jelentős növelésére" és a kormányprogramban szereplő 10 000 kollégiumi férőhely létesítése külső befektetők bevonásával képzelhető el. A befektetői alapon épített kollégium azonban nem versenyképes még az albérlettel sem, hiszen egy ilyen kollégiumi fenntartása esetén - amennyiben a fenntartást valóban kizárólag a hallgatói befizetésekből kívánják fedezni - a hallgatóktól havonta minimálisan 70 ezer Ft körüli térítési díjat kell beszedni.

Veszélyben a diákhitel

A polgári kormány úgy dolgozta ki a diákhitelt, hogy az a hallgatóknak legyen kedvező, a Medgyessy-kormány pedig úgy alakítja át, hogy a bankárok járjanak jól. A diákhitelezés szabályainak megváltoztatása komoly veszélyeket jelent mind a rendszer működőképességére, mind a hitelt felvevő diákokra

A bankok körének bővítésével - egyelőre úgy tűnik -, megszűnt a számlavezetés ingyenessége, a folyósítás és számlakezelés ma már csak "kedvezményesen" történik, azaz a költségek egy részét a bankok a hallgatókra terhelik. Amennyiben a bankok nem csupán a folyósításban, hanem a hitelnyújtásban is részt vennének, az az államnak jelentős terhet jelentene a szükséges állami garancia miatt. Ez azt jelenti, hogy az állam inkább előbb, mint utóbb szűkíteni kényszerül a diákhitelre jogosultak körét.

A jelenlegi szabályok szerint a hitel törlesztő részlete a mindenkori jövedelem 6 százaléka. A kormány javaslata szerint azonban a törlesztő részlet a két évvel korábbi jövedelemhez kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy jelentősen lelassul a törlesztés, növekszik a hitel visszafizetésének ideje és nő a hitelfelvevő által visszafizetendő összeg is. Előfordulhat olyan eset, hogy akkor kell törlesztenie valakinek, amikor nincs is jövedelme (például gyermeket szül) vagy lényegesen kisebb a jövedelme (mert például állást változtat), ugyanakkor nem törleszt olyankor, amikor van jövedelme (például a GYES lejárta utáni második évben).

A felvételi reform és a kreditrendszer bevezetésének leállítása

Az Oktatási Minisztérium új vezetése minden ok nélkül leállított két olyan felsőoktatási fejlesztési programot, amelyek egyértelműen a hallgatók érdekeit szolgálták. Elmaradt a kreditrendszer bevezetése, és halasztást szenved a felsőoktatási felvételi megújítása is.

A kreditrendszer a megszerzett tudás továbbépítésének és beszámíthatóságának feltételeit teremtette volna meg, hozzásegítve a hallgatókat ahhoz, hogy megkezdett tanulmányaikat mind későbbi magyarországi tanulmányaik során, mind az európai egyetemeken zökkenőmentesen folytathassák. A program indulásához minden adott volt, az intézmények évek óta készültek rá, a szeptemberi kötelező bevezetést a tárca mégis megakadályozta. A felkészültséget jól jelzi, hogy az ellentétes előjelű miniszteri döntés ellenére az intézmények hatvan százalékában mégis e rendszer szerint végzik tanulmányaikat a hallgatók.

A felvételi rendszer reformja egyfelől a felvételiző hallgatók teljesítményének objektív összehasonlíthatóságát szolgálta volna, másfelől a szakcsoportos felvételi a hallgatók túlságosan korai specializációját is korlátozná, lehetővé téve, hogy a hallgatók a főiskolai, egyetemi éveik alatt igényeik szerint korrigálhassák tanulmányaik irányát. Végül a reform összhangban volt a kétszintű érettségi bevezetésével is, ez biztosította volna a zökkenőmentes átállást arra a felvételi rendszerre, amelyben az emelt szintű érettségi automatikusan kiváltotta volna a felvételi vizsgát.

Ingyen tankönyv

Bár Medgyessy Péter szavát adta arra, hogy az általános iskolások számára ingyenesen biztosítják majd a tankönyveket, az oktatási miniszter megakadályozta az ígéret teljesítését. Annak ellenére, hogy a már idézett Szonda Ipsos-kutatás adatai szerint is a megkérdezettek több mint fele úgy gondolja, hogy minden általános és középiskolai diáknak ingyenesen kellene biztosítani a tankönyveket, függetlenül attól, hogy a családja jómódú vagy szegény.

A Fidesz - Magyar Polgári pártnak az ingyenesség bevezetését lehetővé tevő törvényjavaslatát érdemi vita nélkül utasították el. Pokorni Zoltán rámutatott: bár Lendvai Ildikó másképp nyilatkozott, Magyarországon 950 ezer általános iskolás van, és a rászorulók már eddig is ingyen jutottak tankönyvhöz.

A szakmai programok, fejlesztések leállítása - kerettantervi szabályozás ellehetetlenítése, a Comenius 2000 program, a mérési és értékelési program "átalakítása"

A Nemzeti Alaptanterv 1998-ban történt felülvizsgálata és a kerettantervek bevezetése évtizedes szakmapolitikai vita megnyugtató lezárását jelentette. Ennek ellenére a kormányváltást követően jól láthatóan megkezdődött a tantervi szabályozás konszenzussal kialakított rendszerének, a kerettantervi rendszernek a szétverése. A közoktatási törvény nyár eleji módosításával elvben még választható a kerettanterv, a valóságban azonban a jogszabályi változások miatta az iskolák több mint 90 %-a által használt kerettanterv szerint történő oktatás egyre inkább ellehetetlenül.

A polgári kormány kiemelkedő feladatának tekintette az oktatás színvonalának javítását és minőségének garantálását. Ezen cél érdekében átfogó fejlesztési programok indultak. A kormányváltáskor már több mint 1700 óvoda, iskola kapcsolódott a Comenius 2000 minőségfejlesztési programhoz, s további több mint 2000 intézmény jelezte részvételi szándékát. Valamennyi általános és középiskola részt vett az országos mérési és értékelési programban, amelyet a legkorszerűbb európai mérési eljárások figyelembevételével dolgoztunk ki.

A minisztérium új vezetése egyik első intézkedésével lefejezte, megszüntette a Comenius Programigazgatóságot, kísérletet tettek a programba már bekapcsolódott intézményekkel való szerződések felbontására. Újabb pályázatok kiírására nem került sor, s nem lesz pályázat 2003-ban sem.

Kiüresítették az alig egy éve indult mérési-értékelési programot. Ezzel egy olyan eszköztől fosztották meg az iskolákat és a pedagógusokat, amely lehetővé tette volna, hogy évről évre figyelemmel kísérjék valamennyi tanuló teljesítményének változását, képességeinek, készségeinek fejlődését.

Leállították a pedagógus életpályamodell bevezetését

A pedagógustársadalom bizakodva várta a szeptemberi béremelést és bár sokuknak az örömét elrontotta, hogy az ígért 50%-os béremelésnek sok esetben csak töredékét találta a borítékban, mégis hihették azt: az új kormány folytatja majd a polgári kormány által megkezdett felzárkóztatást, folytatja a pedagógus életpályamodell bevezetését.

A 2003. évi költségvetési törvény azonban csalódást okozott. A törvény szerint 2003-ban jövőre 0%-os lesz a "béremelés", a bérek befagyasztása és az adótörvények együttes hatásaként 2003-ban megkezdődik a 2002. évi béremelés értékvesztése. Változatlan marad a pótlékrendszer, ami azt jelenti, hogy a többletmunkát végző pedagógusok megalázóan alacsony juttatást kapnak felelősségteljes és munkájuk jelentős részét kitevő tevékenységükért.

Csőd szélén a közoktatás finanszírozása

A költségvetési törvény nem biztosítja 2002. évi béremelések áthúzódó hatását. A növekedés nemhogy egy 50%-os bérnövekedés áthúzódó hatásának fedezetét nem biztosítja, de még a megvalósult 35-40%-os emelés kifizetését sem teszi lehetővé. Ennek következményei - ahogyan erre az ÁSZ jelentése is rámutat - beláthatatlanok: tömeges önkormányzati csődök és jelentős létszámot érintő pedagógus-elbocsátás várható, mutatott rá Pokorni Zoltán.

A költségvetés különösen hátrányosan érinti az oktatási intézményeket fenntartó kistelepüléseket. A kistelepülések jelentős része óvodát, illetve alsó tagozatot tartanak fenn. Ezen intézménytípusok esetében a normatív támogatás csupán 25-35 %-kal növekszik. A kistelepüléseket megillető kiegészítő normatív támogatás - amely a polgári kormány idején kiváltotta az önkormányzati önrészt és biztosította a működtetés feltételeit - egyáltalán nem növekszik jövőre.

A költségvetés ezen rendelkezései közel 350 ezer, azaz minden negyedik gyermeket és a magyarországi oktatási intézmények közel felét, 3800 óvodát és általános iskolát érintik. Ők azok, akik 2003-ban már saját bőrükön is érezhetik, megtudhatják, hogy mire gondolt Medgyessy Péter, amikor a választási kampányban "életképtelen településekről" beszélt. Az érintett településeken ugyanis nem csupán a bérek kifizetése válik lehetetlenné, de maguk az intézmények is megszűnhetnek.

Eltitkolt jövő

A kormány jóváhagyott jogalkotási programja szerint februárban az országgyűlés elé kerül a felsőoktatási, a közoktatási és a szakképzési törvény.

E jogszabálytervezetek közül a legtöbbet a közoktatási törvényről tudunk, mondta Pokorni Zoltán. A törvényjavaslatot karácsonyi ajándéknak szánhatta a miniszter, hiszen egy nappal a téli szünet megkezdése előtt tette közzé a tervezetet a tárca honlapján. Véleményezési határidőként január 10-ét jelölte meg, ami azt jelenti, hogy a tárca valójában nem kíváncsi a szakma észrevételeire, javaslataira.

A közel 100 oldalas javaslat számos olyan elemet tartalmaz, ami - ellentétben a nyugalmat, stabilitást, a megkezdett programok folytatását ígérő választási szólamokkal - óriási felfordulást okoz majd a közoktatásban. Iskolaszerkezeti és tantervi háború indul, több tízezer pedagógus veszítheti el állását.

Mindez annak ellenére történik így, hogy az OM háttérintézménye által megrendelt, a Szonda Ipsos által végzett kutatás egyértelműen megerősítette, hogy a többség megfelelőnek tartja a hagyományos 8+4-es iskolaszerkezetet és a tantervi szabályozást.

(A kutatás szerint a megkérdezettek 80 %-a úgy gondolja, hogy az iskolákban vagy egységes tanterv, vagy olyan tanterv szerint kellene oktatni, amelyek egy része központi tantervekhez, más részük viszont a helyi sajátosságokhoz igazodik. Ez utóbbit nevezzük kerettantervnek. A tárca által javasolt tantervi szabályozással csupán a megkérdezettek 14 %-a értett egyet. Hasonlóan jónak tartják a hagyományos iskolaszerkezetet. A megkérdezettek kétharmada szerint ideális esetben a 8. osztály után kellene a gyerekeknek általános iskolából középiskolába menniük.)

A törvénymódosítás teljes egészében lehetetlenné teszi a hatályos kerettantervek további alkalmazását, az iskoláknak újra kell írniuk tanterveiket.

A törvényjavaslat elfogadása esetén több tízezer, az általános iskola felső tagozatán tanító tanár veszítheti el állását, azáltal, hogy az 1-4 évfolyamon - még a tagozatos iskolákban is tilos lesz a szaktanárok alkalmazása, illetve az 5-6 évfolyamon a tanítási órák felét a tanítóknak kell majd megtartaniuk, azaz "feltanítaniuk", a gimnáziumi tanároknak pedig "letanítaniuk".

Veszélybe kerül a közoktatás finanszírozása, hiszen a normatív támogatás éves növekedését biztosító garanciális szabály kikerül a törvényből. A jelenlegi szabályozás szerint a normatív támogatás összege nem lehet kevesebb, mint a két évvel korábbi teljes ráfordítás 90 %-a. A tárca javaslata szerint ugyanakkor a jövőben csak annyi megkötés lesz, hogy a normatíva támogatás összege nem lehet kevesebb, mint a korábbi esztendőben.

A felsőoktatási törvény átfogó módosításának tervezetét egyelőre még senki sem látta. A közeli jövőben feltehetően csak kisebb technikai módosításra kerülhet sor.

fidesz.hu