Emlékezés a holokauszt áldozataira

A holokauszt hivatalos magyarországi emléknapja előtti estén tartott rendezvényen felszólalt többek között Schmidt Mária, Balog Zoltán, gyertyát gyújtott Orbán Viktor is.

Dátum: 2007-04-16 08:02:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=75476
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:57:34.297966, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Fáklyás felvonulással emlékeztek a holokauszt áldozataira a budapesti Élet Menetén, amelyet vasárnap este tartottak a Dohány utcai zsinagógánál. A megemlékezés előtt a Terror Háza Múzeumnál szerveztek megemlékezést, amelynek zárásaképpen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem énekkara adott szabadtéri koncertet. Az Országgyűlés, Terézváros önkormányzata, a Terror Háza Múzeum és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem közös szervezésű eseményén megjelent Szili Katalin, a parlament elnöke, Hiller István oktatási és kulturális miniszter, valamint Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is. Az eseményen a Fideszt Deutsch-Für Tamás, Fónagy János, Navracsics Tibor képviselte, valamint jelen volt Lezsák Sándor és Harrach Péter is, s a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezérkara, a református, a katolikus és az evangélikus egyházközösségek magas rangú képviselői is.

Inkább emlékezzünk

Balog Zoltán beszédében utalt arra, hogy "honfitársaink vére a mi vérünk is volt, ugyanaz a vér, ugyanaz a teremtés, ugyanaz a sérthetetlen emberi méltóság. Amikor a holokauszt áldozatait gyászoljuk, akkor az egy vérből teremtett emberiség áldozatait gyászoljuk" - fogalmazott az Országgyűlés Emberi jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottságának elnöke. Hozzátette: a holokauszt a nemzet szívén ejtett sebet, az áldozatok ebben a hazában egykor épp úgy otthon voltak, mint ahogy mi magunk és őseink. Azért kellett meghalniuk, mert volt, aki azt mondta rájuk, hogy nem vagytok közénk valók, más a véretek - mondta.

A politikus feltette a kérdést: vajon képesek vagyunk-e együtt emlékezni, együtt gyászolni az áldozatokat? Reményét fejezte ki, hogy nem célja senkinek, hogy egy ilyen nap is szembefordítson bennünket egymással. Azt tanácsolta: nem törődve azzal, hogy mások, politikai és egyéb ellenfeleink hogyan használják fel önvizsgálatunkat, újra és újra nézzünk magunkba: megtettünk-e minden tőlünk telhetőt azért, hogy azok, akik egykor tudatlanságból, ostobaságból, érdekből, gyűlöletből a nemzeti szocialista eszmék foglyaivá lettek, ne találjanak Magyarországon követőkre, és ne gondolhassák, hogy nem olyan nagy baj az antiszemitizmus? Ez a mi felelősségünk - szögezte le. Balog Zoltán hangsúlyozta: bátran meg kell kérdezni azt is, hogy akik ma Magyarországon az antiszemitizmus bélyegét sütik a magyarokra, azt milyen szándékból teszik? Tényleg az indulatok csillapításában érdekeltek? Vagy inkább a még nagyobb békétlenségben? "Ne engedjük, hogy velünk vagy bárkivel szemben az antiszemitizmus vádját politikai kommunikációs csodafegyverként használhassák. Ne tűrjük, hogy ártatlan zsidó emberek szenvedéseit felhasználva, országunk bajainak megvitatása helyett bennünket arra kényszerítsenek, hogy hamis vádak elleni védekezésre vesztegessük erőnket. Inkább emlékezzünk" - szólított fel a politikus.

Elmondta: van, aki saját vagy családja kommunizmusban elszenvedett sorsán keresztül próbálja megérteni a holokauszt áldozatainak szenvedéseit. Ne bántson ez minket - fűzte hozzá, hiszen "ha az embernek nincs joga tulajdon fájdalmához, ha őt magát semmibe veszik, akkor mások szenvedése sem fogja többé érdekelni". Mint fogalmazott, legfontosabb feladatunk egymás emberi méltóságának tiszteletben tartása és megőrzése. Felhívta a figyelmet arra, hogy sebeket gyógyítani csak emberi méltóságokat őrző emberek tudnak, és a gyógyulás így sem könnyű. Emlékeztetett, hogy a holokauszt óta sok minden történt: új szenvedések, új áldozatok, régi és új tettesek, régi és új elhallgatások, hazugságok. Az áldozatoknak csak azt a tiszteletet, békét és igazságot tudjuk odaadni, jelentette ki, amiben mi itt együtt élő emberek, magyarok és zsidók egymást részesítjük.

Leszögezte azt is, hogy a bocsánatkérés nem a gyengeség jele, hanem a belső lelkierőé. Általa nem gyengébbek, hanem erősebbek leszünk. A megbocsátás sem a gyengeség jele, hanem azt bizonyítja, hogy az áldozat visszakapta emberi méltóságát. Mindannyiunknak szüksége van mind a kettőre, ne sajnáljuk egymástól sem a bocsánatkérést, sem a megbocsátást - zárta mondandóját Balog Zoltán.

Mindenhol vétettek a szolidaritás és a testvériség ellen

"Ami a második világháború alatt az európai zsidósággal és 1944 vészterhes hónapjaiban a magyarországi zsidókkal történt, arra nincs mentség, nincs magyarázat" - fogalmazott Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója az intézmény épülete előtt tartott holokauszt-emlékrendezvényen vasárnap Budapesten.

A holokauszt nemcsak zsidó tragédia, hanem európai és magyar is, mert mindenhol vétettek a szolidaritás és a testvériség ellen - mondta Schmidt Mária.

"A közös emlékezés újra egybeforrasztja az erőszakkal szétvert közösségeket. Ezekből a közösségekből áll össze a nemzet, a haza. Ezért kell újra és újra közösen emlékezni, mert emlékezés nélkül nincs múlt, múlt nélkül pedig nincs jövő sem" - jelentette ki a történész.

Az eseményen beszédet mondott Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is, aki az ember szenvedéstörténetének fordulópontjaként jellemezte a holokausztot.

A programot, amely a Terror Háza Múzeum előtt az Andrássy úti korzón zajlott, száz-kétszáz érdeklődő kísérte figyelemmel. A holokauszt hivatalos magyarországi emléknapja előtti estén tartott rendezvény végén a megjelentek mécseseket helyeztek el a múzeum emlékfalánál. Elsőként Orbán Viktor és felesége gyújtott gyertyát az áldozatok tiszteletére.

fidesz.hu