Így költi a kormány Kiss szerint a közpénzeket
Répássy Róbert frakcióvezető-helyettes írásbeli kérdéseket intézett Kiss Elemér kancelláriaminiszterhez a kancellária közpénzelköltési gyakorlatával kapcsolatban. Az alábbiakban a kérdéseket és a válaszokat egyaránt közzéadjuk.
Dátum: 2003-01-10 13:33:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=6904
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:00:03.571457, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Kérdés: K/1888
Hány új gépkocsit és mobiltelefont szerzett be a kormányváltást követően a Miniszterelnöki Hivatal és milyen értékben?
Válasz:
Tisztelt Képviselő Úr!
A hozzám intézett és a Házszabály 9. § (2) bekezdésében foglaltak alapján írásbeli választ igénylő, K/1888. Számú kérdésére az alábbi tájékoztatást adom.
A Miniszterelnöki Hivatalt ellátó Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága a 2002. december végi állapotnak megfelelően 197 db gépkocsival rendelkezik.
A gépkocsipark az elmúlt évek során az alábbiak szerint alakult ki:
Év Gépkocsik száma (db)
1998 107
1999 133
2000 167
2001 167
2002 197
A 2002. évben beszerzett 30 db gépkocsiból 18 db-ot (VW Passat és VW Bora) vásárolt a hivatal a kormányváltás után és azzal összefüggésben, míg 12 db (VW Passat, VW Bora és 2 db haszongépjármű) megvásárlása az egyébként is szükséges, tervezett gépkocsi csere miatt történt. A tervezett csere költségkihatása 100.069 e Ft, a kormányváltással összefüggő gépkocsi csere pedig 126.591 e Ft volt. Ez utóbbi beszerzés is azonban szintén több, magas kilométert futott gépkocsi pótlását szolgálta.
A Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági igazgatósága a kormányváltást követően 66 db mobiltelefont vásárolt 2.195 e Ft értékben
Az egyes minisztériumok beszerzéseire vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal, ezért kérem Képviselő urat, hogy ezzel kapcsolatos kérdéseivel szíveskedjék közvetlenül az adott tárca vezetőjéhez fordulni.
Budapest, 2003. január 6.
Tisztelettel:
(Dr. Kiss Elemér)
Kérdés: K/1892
Mi alapján kapta meg a Gála Party Service Kft. a 2002. Október 23-i nemzeti ünnep központi állami rendezvényei megszervezésének és lebonyolításának jogát és miért nem írtak ki közbeszerzési eljárást az ügyben?
Válasz:
Tisztelt képviselő Úr!
A hozzám intézett és a Házszabály 91. § (2) bekezdésében foglaltak alapján írásbeli választ igénylő, K/1892. számú kérdésére az alábbi tájékoztatást adom.
Szakítva az előző évek hagyományaival, 2002-ben a "2002. október 23-i nemzeti ünnep központi állami rendezvényei megszervezése és lebonyolítása" tárgyában közbeszerzési tárgyalásos eljárást folytatott a Miniszterelnöki Hivatal. Az elbírálás szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt. Ennek részszempontjait és súlyszámait konkrétan megadtuk a felkérésben. Maximum pontszámot a legalacsonyabb árral lehetett elérni, mint ahogy ezt a közbeszerzési törvényben is áll.
A beérkező pályázatok elbírálásához 5 tagú Bíráló bizottságot állított fel a MeH, amely a hivatal (kötelező számú) belső munkatársain - dr. Kodela László helyettes államtitkár, Tóth Miklós főosztályvezető és Dalton Csilla tanácsadó - kívül az 56-os Intézet és a Nagy Imre Ház tudományos munkatársaiból állt. Mindannyian összeférhetetlenségi nyilatkozatot tettek.
Az eljárásban 7 céget kértünk fel ajánlattevőnek. A felkért cégek előzetesen mind részvételi szándékukat jelezték a MeH-nél. A felhívásra négy ajánlat érkezett be.
A négy ajánlat közül a Bíráló Bizottság a Gála Party Service ajánlatát tartotta legelőnyösebbnek, mivel az volt a legolcsóbb és legszínvonalasabb is egyben.
Az október 23-i rendezvények lebonyolításának tényleges költségeit illetően, az előzetesen tervezett költségvetéshez képest, a MeH-nek 10 millió Ft-os megtakarítást sikerült elérnie. Tájékoztatom Önt, hogy az elszámolás már hetek óta olvasható a kormányzati portálon.
Ami a nyertes cég referenciáit illeti, szeretném felhívni szíves figyelmét arra, hogy a Gála Party Service Kft. az elmúlt 10 évben közel 3000 rendezvényt bonyolított le. A Budapest Business Journal felmérése szerint 1998 óta a magyarországi rendezvényszervező piac vezető vállalkozása.
Eddigi munkáik során több mint 1500 cégnek, hivatalos szervnek dolgoztak. Megbízóik között szerepelnek - a Gála Party Service Kft. tájékoztatása szerint - a magyar gazdaság kiemelkedő vállalkozásai. 1996 óta folyamatos kormányzati megrendeléseket is teljesítenek, állandó partnereik között található a Miniszterelnöki Hivatal, a volt Országimázs Központ, a Happy End Kft, a Honvédelmi Minisztérium, a Gazdasági Minisztérium, és a Külügyminisztérium.
1997-ben és 200-ben részt vettek az augusztus 20-i protokoll rendezvények lebonyolításában, emellett sok száz diplomáciai rendezvényt bonyolítottak le a japán császár fogadásától, Helmuth Kohl és George Bush tiszteletére szervezett rendezvényekig.
Rendezvényeik döntő többsége komplex szervező és lebonyolító munkát követel meg tőlük, így árbevételük közel 90%-a komplex rendezvényszolgáltatásokból és nem vendéglátásból származik. A Gála Party Service 2002-ben várhatóan nettó 1,1 milliárd forintos árbevételt ér el.
Az Ogilvy & Mather semmilyen formában nem vett részt a 2002. október 23-i nemzeti ünnep központi állami rendezvényei megszervezésében és lebonyolításában.
Budapest, 2003. január 6.
Tisztelettel:
(Dr. Kiss Elemér)
Kérdés: K/1893
Kik és milyen szempontok alapján döntöttek arról, hogy az MSZP-közeli Szín-lap Rt. készíti el az Országház előtti jégpályát?
Válasz:
Tisztelt Képviselő Úr!
A hozzám intézett és a Házszabály 9. § (2) bekezdésében foglaltak alapján írásbeli választ igénylő K/1893. számú kérdésére az alábbi tájékoztatást adom.
A Miniszterelnöki Hivatal 24 pályázót hívott meg ajánlattevőként a "Békés karácsonyt Európa! - Jégpálya az Országház előtt", hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében. Ezek közül 10 "jeges" céget és Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium és a Jégkorcsolya Szövetség javaslata alapján, tíz céget a Budapest Business Journal Book of Lists című kiadványának rendezvényszervező listája alapján választottak ki, további négy cég pedig önként jelentkezett Miniszterelnök Úrnak a Fővárosi Közgyűlés ünnepi ülésén elhangzott bejelentése nyomán.
A Bíráló Bizottság összetétele a következő volt: elnök Füleky András főosztályvezető (Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium), tagjai dr. Medgyesi Zsuzsanna főosztályvezető (Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium) és Dalton Csilla tanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal).
Az egyetlen érvényes pályázat Szín-lap Bt. ajánlata volt. Tekintettel az idő rövidségére és a pályázó nagy rendezvények lebonyolításában szerzett tapasztalataira a Bíráló bizottság úgy döntött, hogy a Szín-lap Bt.-t bízza meg a jégpálya megépítésével.
Úgy vélem, a Bíráló Bizottság helyesen döntött. Tisztelt Képviselő úr maga is tapasztalhatta, hogy a Parlament épülete előtt felépült jégpálya sikeres kezdeményezésnek bizonyult. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy működése során a téli sportokat kedvelők közül mintegy hetven ezren használták.
Budapest, 2003. január 6.
Tisztelettel:
(Dr. Kiss Elemér)
Kérdés: K/1894-1895
K/1894.Történt-e személyes felelősségre vonás a Miniszterelnöki Hivatal Területfejlesztési Hivatalának hattyúházi irodabérlése ügyében?
K/1895 Felbontja-e a Miniszterelnöki Hivatal a 240 millió forintért bérbe vett Hattyúházi irodák tisztességtelen és gazdaságtalan bérleti szerződését?
Tisztelt Képviselő Úr!
A hozzám intézett és a Házszabály 9. § (2) bekezdésében foglaltak alapján írásbeli választ igénylő K/1894-1895. számú kérdéseire az alábbi tájékoztatást adom.
Képviselő úr tisztességtelennek és gazdaságtalannak minősíti a Miniszterelnöki Hivatal által a Területfejlesztési Államtitkárság és a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal elhelyezésére kötött bérleti szerződést. Ezzel szemben a szerződés akkor lenne gazdaságtalannak és ezáltal tisztességtelennek tekinthető, ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltűnő értékaránytalanság állna fenn.
Ez a körülmény azonban a Képviselő úr kérdésében említett bérleti szerződés esetében nem áll fenn tekintettel arra, hogy a Miniszterelnöki Hivatal nem fizet magasabb bérleti díjat és üzemeltetési költséget az irodák használatáért a főváros I. kerületében kialakult normál piaci árnál, ezért a bérleti szerződés nem tekinthető gazdaságtalannak. A fentiekből következően a Miniszterelnöki Hivatal nem tervezi a bérleti szerződés felbontását.
Ami a személyes felelősségre vonást illeti: a Területfejlesztési Hivatal elnöke hibát követett el akkor, amikor a bérleti szerződést megelőző közbeszerzési eljárás során csupán egyetlen ingatlan címét adta meg a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóságának. Annak ellenére, hogy az eljárás nem sértett jogszabályt, mégis úgy láttam tisztességesnek, ha az Elnök úr kéri a felmentését, amelyet időközben írásban be is nyújtott.
Budapest, 2003. január 6.
Tisztelettel:
(Dr. Kiss Elemér)
Kérdés: K/1887.
Mennyibe került 2002-bnen az adófizetőknek Baja Ferenc államtitkárságának fenntartása, hány fő- és mellékállású, megbízási szerződéses és egyéb módon alkalmazott személlyel dolgozik az államtitkár?
Válasz
Tisztelt Képviselő Úr!
A hozzám intézett és a Házszabály 91. § (2) bekezdésében foglaltak alapján írásbeli választ igénylő K/1887. számú kérdésére az alábbi tájékoztatást adom.
Dr. Baja Ferenc államtitkár úr a Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatalát vezeti a Miniszterelnöki Hivatalban. Önálló államtitkársága nincs, és nemcsak a társadalmi kapcsolatokért felelős, mint ahogyan az a kérdésben szerepel. Ha a Képviselő Úr kérdését szorosan értelmezzük, hivatali apparátusa mindössze az államtitkári titkárság, melynek létszáma 11 fő köztisztviselő és egy titkárnő munkavállaló. A titkárságnak önálló költségvetése nincs, költségeinek összességét csak becsülni lehet. Ennek nagyságrendje 9-10 m Ft az elmúlt évre, ebben az évben pedig 18-20 m Ft.
Ha a kérdést a teljes hivatalra vonatkoztatjuk, amely a társadalmi kapcsolatok mellett ellátja a kormányzati informatika működtetésével összefüggő feladatokat és az uniós csatlakozás társadalmi kommunikációját, annak múlt évi költségvetése a tört évre 29+5 m Ft, azaz 34 m Ft volt.
A hivatal engedélyezett köztisztviselői létszáma 80 fő, amelynek feltöltése fokozatosan történik. Emellett a hivatal munkavállalóként foglalkoztat 10 titkárnőt és 3 ügyintézőt. Mellékállású munkavállaló jelenleg nincs. Egy-egy projekt keretében - konkrét feladatok ellátásához - a hivatal cégeket és egyéni vállalkozókat is bevon, létszámuk változó, ők azonban nem tartoznak a hivatal létszámához.
A hivatal ez évi működési költségvetéséről még nincs döntés, azt a részletes intézményi költségvetés elfogadásával állapítja meg a MeH közigazgatási államtitkára tekintettel arra, hogy a hivatal nem önálló költségvetési szervként működik. A hivatalnak 2003. évre vonatkozó költségvetési előirányzata várhatóan mintegy 70-80 m Ft-ot tesz majd ki.
Budapest, 2003. január 6.
(Dr. Kiss Elemér)
Kérdés: K/1889-1890
K/1889. Tervezi-e a kormány, hogy 2004-ben a Miniszterelnöki Hivatal létszámkeretét a 2003-as évhez hasonlóan ismét 20 százalékkal bővíti?
K/1890 Mivel magyarázza azt, hogy a Miniszterelnöki Hivatal és az egyes minisztériumok (FVM, GKM) közötti feladatátcsoportosítás nyomán a Miniszterelnöki Hivatal húsz százalékos létszámkeret-bővülése mellett a minisztériumok létszámkerete is ugyanilyen mértékben bővül a 2003-as évben? Medgyessy Péter így képzelte el a puritán államot?
Válasz:
Tisztelt Képviselő Úr!
A hozzám intézett és a Házszabály 91. § (2) bekezdésében foglaltak alapján írásbeli választ igénylő, K/1889-1890 számú kérdéseire az alábbi tájékoztatást adom.
Képviselő úr K/1412. számú kérdésére adott válaszomban részletesen megismertettem Önnel a Miniszterelnöki Hivatal létszámának alakulását az egyes kormányzati ciklusokban. A hivatkozott válaszomban levezetett számítástól ezúttal eltekintve a következő lényegi elemek ismételt megerősítését tartom szükségesnek. Az Orbán-kormány a Horn-kormány által 1998-ban átadott 307 fős létszámot a kormányzati ciklus végére 540 főre emelte, amely 76%-os létszámemelést jelentett. 2002. május 27-én - 88 fő tartós megbízási szerződéssel kvázi munkaviszonyban foglalkoztatott létszámmal együtt - összesen 667 fős Hivatalt vettünk át. Ez a négy évvel korábbi létszámnak több, mint duplája.
Képviselő Úr K/1412. számú kérdésére adott válaszomban részleteztem a minisztériumok közötti feladatátcsoportosításokból eredő, a Miniszterelnöki Hivatal létszámhelyzetére hatással lévő folyamatokat is. Ennek eredményeként a Hivatal ténylegesen betöltött létszáma jelenleg 692 fő, amely alig haladja meg a 2002-es kormányváltáskor megörökölt létszámot.
Több, erre irányuló korábbi sikertelen kísérlet után a Medgyessy-kormány időközben a 2242/2002. (VIII. 12.) Korm. határozatban megállapította a minisztériumokban foglalkoztatható köztisztviselők és munkavállalók felső határát, amely a MeH tekintetében 780 fő. Ennek teljes betöltésére azonban éppen a racionális hivatali struktúra elérése érdekében ez idáig nem került sor, ugyanakkor a 780 engedélyezett létszámhoz tartozó előirányzatot a 2003. évi költségvetésben - a költségvetési tervezési technikák miatt - betervezték.
Összegzésül megállapítható, hogy a MeH létszáma a megörökölt tt7 fős létszámhoz képest kismértékben növekedett. A létszámváltozás tudatos, a minisztériumok közötti feladatátcsoportosítással és szükségszerű közigazgatási feladatlefedési igénnyel történő szervezet-átalakítással valósult meg. az Ön számításaival szemben tehát a Miniszterelnöki Hivatal létszáma 2002. május 27-ét követően - a jelentős, minisztériumok közötti feladatátcsoportosításokkal együtt is - csupán 4%-kal nőtt, továbbá a 2003. évben betölthető létszámkeret esetleges teljes kihasználása is csupán 17%-os.
Budapest, 2003. január 6.
(Dr. Kiss Elemér)
Kérdés: K/1891. és K/1896
K/1891. Folytatott-e Keller László államtitkár vizsgálatot arról, hogy mi alapján kapta meg a Gála Party Service Kft. A 2002. október 23-i nemzeti ünnep központi állami rendezvényei megszervezésnek és lebonyolításának jogát és miért nem írtak ki közbeszerzési eljárást az ügyben?
K/1896. Ön szerint Keller László államtitkár miért nem hozta nyilvánosságra a Medgyessy-kormány közpénz-felhasználásával kapcsolatos vizsgálatainak részletét? Az átláthatóság elve (üvegzseb) mindenkire vonatkozik, vagy a jelenlegi kormány gyanús ügyeire a titoktartás elvét alkalmazzák?
Válasz:
Tisztelt Képviselő Úr!
A hozzám intézett és a Házszabály 91. § (2) bekezdésében foglaltak alapján írásbeli választ igénylő, K/1891. és K/1896-1903. számú kérdéseire az alábbi tájékoztatást adom.
K/1891
A kérdésben említett üggyel kapcsolatban a Közpénzügyi Államtitkárság nem folytatott vizsgálatot és azt a jövőben sem tervezi.
Nincs tudomásom arról, hogy közvélemény kutató cégek készítettek-e felmérést az ünnepségek utólagos állampolgári megítéléséről.
K/1896
A pontos válaszadás érdekében engedje meg, hogy kérdéseinek felvezető részére is reagáljak, mivel az ott szereplő felvetések korrekcióra szorulnak. Keller László államtitkár úr a 167/2002. (VIII.2.) Korm. rendelet vonatkozó mellékletének megfelelően áttekintette a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal irodabérletével, valamint a Kossuth téri jégpálya létesítésével kapcsolatban lefolytatott közbeszerzési eljárásokat. Nem fedi a valóságot az Ön állítása, miszerint Keller László államtitkár úr mindkét nevezett eljárással kapcsolatosan következtetéseket tartalmazó nyilatkozatot tett volna. A Közpénzügyi Államtitkárság feladata az volt, hogy az eljárások körülményeit tisztázza, és nem a következtetések levonása. Ezen pontosításokat követően a konkrét kérdéseire az alábbiakban válaszolok:
Keller László közpénzügyekért felelős államtitkár a miniszterelnök úr kérésére készítette el a jelentését a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal elhelyezésével kapcsolatban, feladata erre terjedt ki. A következtetések levonásával és a közvélemény tájékoztatásával miniszterelnök úr engem bízott meg, amelynek maradéktalanul eleget tettem. A jelentés részletei így kerültek nyilvánosságra.
Az Országház előtti jégpálya létesítésének körülményeiről összeállított anyag a sajtó rendelkezésére állt, így a nyilvánosság és átláthatóság elve ezen ügy kapcsán sem sérült.
Az átláthatóság elve természetesen mindenkire - így a Medgyessy-kormány közpénz felhasználására is - vonatkozik.
Budapest, 2003. január 6.
(Dr. Kiss Elemér)
Kérdés: K/1897
Mit ért Keller László közpénzügyi államtitkár "saját vizsgálatokon", kik végzik ezeket a vizsgálatokat és mennyit fizet ezért az államtitkárság?
Válasz
Tisztelt Képviselő Úr!
A hozzám intézett és a Házszabály 91. § (2) bekezdésében foglaltak alapján írásbeli választ igénylő, K/1897 számú kérdésére az alábbi tájékoztatást adom.
Helytálló volt a K/1400. számú kérdésre adott válaszom, azt most is megismétlem: a közpénzügyi államtitkár úr nem végez cégátvilágítási tevékenységet és ilyen feladatokat az általa vezetett Közpénzügyi Államtitkárság sem lát el. Ezzel a válasszal nem ellentétes az államtitkár úr szeptember 4. napján tett nyilatkozata. Azon kijelentések, hogy "jelenleg is folyik még a vizsgálat", vagy hogy "másrészt pedig átfogó vizsgálatot folytatunk" nem jelentik azt, hogy az Államtitkárság cégátvilágítást végezne akár az In-Forrás Kht., akár más gazdasági társaság vonatkozásában.
A fentiek tükrében a miniszteri válasz nincs ellentmondásban az államtitkár korábbi kijelentésével.
A kérdés meglehetősen általánosan fogalmaz, ezért most kizárólag az In-Forrás Kht. vonatkozásában értelmezem azt. A Közpénzügyi Államtitkárság a 167/2002. (VIII.2.) Korm. rendelet 5. számú mellékletének II. c) és h) pontja szerint járt el, mely rendelkezések rögzítik, hogy az Államtitkárság "elemzi, összegzi és értékeli az irányítása, felügyelete alá tartozó és más szervek nyilvános jelentéseit, megállapításait, a vizsgálat során kapott információkat és más adatokat", "figyelemmel kíséri a közpénzek felhasználásával megvalósuló közbeszerzési és vagyongazdálkodási tevékenységet".
A fenti tevékenységet az Államtitkárság felkészült munkatársai végezték. Az Államtitkárság működési költségeiről a Tisztelt Képviselő Úr már korábban részletes tájékoztatást kapott. Tekintettel arra, hogy a működési költség nem bontható le az egyes témák szintjére, további pontosítást nem áll módomban nyújtani.
Budapest, 2003. január 6.
(Dr. Kiss Elemér)
Kérdés: K/1898
Ön szerint Keller László államtitkár pártatlanul és szigorúan szakmai szempontok szem előtt tartásával végzi vizsgálatait?
Válasz:
Tisztelt Képviselő Úr!
A hozzám intézett és a Házszabály 91. § (2) bekezdésében foglaltak alapján írásbeli választ igénylő, K/1898. számú kérdésére az alábbi tájékoztatást adom.
Kérdésére a válaszom: igen.
A részletesebb válaszadás érdekében engedje meg, hogy kérdésének felvezető részére is reagáljak, mivel az ott szereplő tények korrekcióra szorulnak.
Keller László államtitkár úr a 167/2002. (VIII. 2.) Korm. rendeletben deklarált hatáskörének megfelelően áttekintette a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal irodabérletével, valamint a Kossuth téri jégpálya létesítésével kapcsolatban lefolytatott közbeszerzési eljárásokat. Nem fedi a valóságot az Ön állítása, miszerint Keller László államtitkár úr mindkét nevezett eljárással kapcsolatosan következtetéseket tartalmazó nyilatkozatot tett volna.
Budapest, 2003. január 6.
(Dr. Kiss Elemér)
Kérdés: K/1899
Mire adott Ön felhatalmazást Keller László államtitkárnak és hogyan került az államtitkárhoz a Proware-jelentés?
Válasz:
Tisztelt Képviselő Úr!
A hozzám intézett és a Házszabály 91. § (2) bekezdésében foglaltak alapján írásbeli választ igénylő, K/1899. számú kérdésére az alábbi tájékoztatást adom.
A közpénzügyi államtitkár 2002. szeptember 4. napján tartott sajtótájékoztatóján elhangzottak, így az Ön által kiragadott mondatrész is teljes mértékben szinkronban van az államtitkár feladat- és hatáskörét meghatározó 167/2002. (VIII. 2.) Korm. rendeletben foglaltakkal. A rendelet 5. számú mellékletének II. c), d), e) és l) pontjai alapján egyértelmű, hogy az államtitkárnak külön felhatalmazás nélkül is jogában állt tájékozódni a közpénzből finanszírozott In-Forrás Kht. működésével kapcsolatosan.
Az államtitkár úr nem a Proware jelentésre alapozta a feljelentését, hanem egyéb más, a hatásköre alapján rendelkezésére álló információra. Ettől függetlenül megállapítható, hogy a hivatkozott kormányrendelet II. c) pontja, illetőleg a III. a) pontja értelmében a Közpénzügyi Államtitkárság jogszerűen hozzáférhetett a Proware által készített összefoglaló anyaghoz.
Az In-Forrás Kht. száz százalékos mértékben állami tulajdonú társaság, amely jelentős, több százmillió forint nagyságú költségvetési pénz felett rendelkezett. Fentiekre való tekintettel az államtitkár úr külön felhatalmazás nélkül ismertethette meg a sajtó képviselőivel az érintett céggel kapcsolatos fejleményeket.
Budapest, 2003. január 6.
(Dr. Kiss Elemér)
Kérdés: K/1900
Ön szerint törvényes lenne-e az, ha az Ön egyik államtitkára kizárólagos állami tulajdonban álló cégek gazdálkodásának átvilágítását nem az Állami Számvevőszékkel vagy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal, hanem egy, az állami céghez hasonló, vagy azonos tevékenységi körrelk rendelkező magáncégekkel végeztetné el?
Válasz:
Tisztelt Képviselő Úr!
A hozzám intézett és a Házszabály 91. § (2) bekezdésében foglaltak alapján írásbeli választ igénylő, K/1900. számú kérdésére az alábbi tájékoztatást adom.
Nem látom jogszabályi akadályát annak, ha kizárólag állami tulajdonban álló társaság gazdálkodásának átvilágítását a privátszférához tartozó gazdasági társaság végzi el. Ha Képviselő úr végiggondolja a társadalmi-gazdasági rendszerváltás lényegét és következményeit, úgy remélhetőleg Ön is osztja ezt az álláspontot.
Hangsúlyozni szeretném, hogy a közpénzügyi államtitkár minden eljárása során maradéktalanul betartja a 167/2002. (VIII. 2.) Korm. rendelet rendelkezéseit, így különösen a Kormányrendelet 5. számú mellékletének III. a) pontját.
Budapest, 2003. január 6.
(Dr. Kiss Elemér)
Kérdés: K/1901
Kapott-e megbízást a Proware Kft. a Miniszterelnöki Hivataltól MeH-es tulajdonú cég átvilágítására? Ha igen, ki adta a megbízást és mennyi volt a megbízási díj?
Válasz:
Tisztelt Képviselő Úr!
A hozzám intézett és a Házszabály 91. § (2) bekezdésében foglaltak alapján írásbeli választ igénylő, K/1901. számú kérdésére az alábbi tájékoztatást adom.
A Proware Kft. az In-Forrás Kht. átvilágítására kapott megbízást a Miniszterelnöki Hivataltól.
A megbízást a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala adta. Közbeszerzési eljárást nem kellett lefolytatni, mivel a megbízási díj összege nem érte el a közbeszerzési értékhatárt. A beszerzés - a 126/1996. (VII. 24.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően - szabadkézi vétellel történt.
A megbízási díj összege 8,1 millió forint + ÁFA volt, mely a munka elvégzését követően kifizetésre került a megbízást adó szervezeti egység keretéből.
Budapest, 2003. január 6.
(Dr. Kiss Elemér)
Kérdés: K/1902-1903
K/1902. Mi alapján adott utasításokat Keller László a Proware Kft. vezetőjének, amennyiben sem megbízási jogviszony, sem más, alá-fölé rendeltségi viszony nem áll fenn közöttük?
K/1903 Hogyan került Keller Lászlóhoz a Proware Kft. jelentése? Ez egy nyilvános jelentés, amibe bárki belenézhet?
Válasz:
Tisztelt Képviselő Úr!
A hozzám intézett és a Házszabály 91. § (2) bekezdésében foglaltak alapján írásbeli választ igénylő, K/1902. és K/1903. számú kérdéseire az alábbi tájékoztatást adom.
Keller László államtitkár úr a 167/2002. (VIII. 2.) Kormányrendelet II. c) pontja, illetőleg a III. a) pontja értelmében jogszerűen hozzáférhetett a Proware Kft. által készített összefoglaló anyagokhoz, illetve a Proware Kft. által végzett átvilágításokkal kapcsolatos információkhoz.
Keller László államtitkár úr semmilyen utasítást nem adott a Proware Kft. vezetőjének. Az Ön által említett újságcikk nem tartalmaz olyan közlést, amely arra engedne következtetni, hogy az államtitkár úr bármilyen utasítási jogkörrel bírna a Proware Kft. irányába. Egyáltalán nincs olyan sajtótermék, amelyben a közpénzügyekért felelős államtitkár úr nyilatkozata alapul szolgálhatna az Ön állításának igazolására, miszerint az államtitkár úr törvénytelen információgyűjtés érdekében gyakorolna nyomást a Proware Kft-re.
A Proware Kft. nem egy jelentést készített. Ezen jelentések nem nyilvánosak, tekintettel arra, hogy egyes részletek nyilvánosságra kerülése esetén az üzleti titok vagy egyes személyiségi jogok védelméhez fűződő szabályok sérelme valósulna meg. az Államtitkár Úr nem hozta nyilvánosságra a jelentések teljes anyagát, kizárólag olyan részletekről adott felvilágosítást, amelyek közérdekűek, és nem sértik az üzleti titokhoz fűződő jogokat, más személyét vagy más védett érdeket.
Budapest, 2003. január 6.
(Dr. Kiss Elemér)