MÁV: ha csökken a támogatás, vége a mellékvonalaknak
A MÁV a gazdasági tárca ösztönzésére többek között elkészítette azt a gazdálkodási koncepciót is, melyben állami támogatásként a GKM által előirányzott 88 milliárd forint szerepel. Ha ez az összeg marad, akkor megszüntetik az összes mellékvonalat, és a fővonalakon is csak naponta három vonat járna.
Dátum: 2007-04-17 16:20:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=75598
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:58:10.751695, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Április 17-én dönt a GKM vezetői értekezlete a MÁV pénzéről. A döntés hátterében a személyszállítás önálló cégbe szervezése áll, és az, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) csak 88 milliárd forintot irányzott elő jövőre költségtérítés gyanánt erre az ágazatra, ám ezt a MÁV kevésnek találja.
Az állami vasúttársaság támogatási igénye idén már átlépi a 100 milliárdos határt. 2004-ben 25 milliárd forint extra támogatást kért a cég. A következő évre ezt megduplázták, és 2007-re eljutottak a 88 milliárd forinthoz, ami tulajdonképpen 115 milliárd lesz, hisz az utólagosan elfogadott üzleti tervből kiderült, hogy a menetrend többe kerül 27 milliárd forinttal, amit ugyancsak ki kell fizetni az adóforintokból.
Heinczinger István MÁV-vezérigazgató a GKM-nek küldött, a Népszabadságban már kiszivárgott levélben azt írja: "a radikálisan csökkentett személyszállítási kínálattól csak akkor várható jelentősebb eredmény, ha a mellékvonalakat teljesen bezárják". A GKM ezért a ma megtárgyalandó, 5 változatban elkészült menetrendi koncepciótól várja, hogy mi az évenkénti iszonyatos költségemelkedésre a válasz.
Az A változat fölszámolja a személyforgalmat mind a 84 mellékvonalon. (Márciusban ez 19 vonalon már meg is történt.) A fővonalakon 30 százalékkal kevesebb vonat indulna. Vagyis például a Budapest-Győr-Hegyeshalom vonalon az összes vonatot törölnék az IC-k és a nemzetközi vonatok kivételével. A megmaradt vonalakon reggel, délben és este biztosítanak utazási lehetőséget, kivéve a budapesti elővárosi vonalakat, ahol minimum kétóránkénti indulás lenne.
A B változat megvalósulása esetén a fővonalakon 20 százalékos lenne a teljesítménycsökkenés. Valamennyi típusú vonattal kétóránkénti eljutási lehetőségeket biztosítana a MÁV, kivéve a Budapest-Győr-Hegyeshalom útvonalat, ahol a távolsági gyorsvonatokat törölnék. A mellékvonalakat itt is teljesen felszámolnák. Egyes vasúti vezetők szerint ez a terv van a legközelebb az állam által kínált költségvetési lehetőségekhez, és nem annyira durva, hogy lehetetlen lenne az átvitele a politikusokon.
A C változat gyakorlatilag a vasútreform elfelejtéséről szól. A menetrendi kínálat 2007-es számait tartalmazza, és a 2006 decemberében bevezetett részleges ütemes menetrendet. Vagyis lényegében maradna a jelenlegi menetrend.
A D változat az, amit a közlekedéssel foglalkozó civilek a MÁV által is kommunikált számok tükrében valódi lehetőségnek mondanak. Ebben a Dunától keletre teljesen kiterjesztenék az ütemes, utasbarát menetrendet. Ez azonban apró lépés, hiszen az ütemes menetrend a térség fontosabb vonalain már létezik és sikeres. Az igazi előrelépés az utasbarát, kínálati menetrend kiterjesztése lenne a Dunántúlra. A D változatban 7,8 százalékkal nőne a vonatok által megtett kilométerek száma.
Az E változatbana MÁV azt javasolja, hogy szűnjön meg a 84 mellékvonal (valójában csak 63-at lehet már becsukni), és a többin marad a ma is érvényes menetrendi koncepció. Ez a terv a 88 milliárdos támogatás mellé plusz 28 milliárd forintot igényelne.
A MÁV költségeket becslő számai szerint mindenképpen 180 milliárd kell a vasúttársaság fenntartásához. A GKM által az egyes verziókhoz előírt állami támogatás adatokat formálisan betartották, ám egy másik soron kimutattak még "fedezetlen költségeket" is. Bár a számok az öt verzióban különbözőek, ha összeadjuk a kétféle hiányt, minden változatnál szinte ugyanazt a számot kapjuk, csaknem 180 milliárd forintot.
MNO - fidesz.hu