Beiktatási szentmise Esztergomban
Ünnepélyes keretek között megkezdődött az esztergomi bazilikában Erdő Péter érsek beiktatási szentmiséje. A ceremónián részt vesz az öt közjogi méltóság és Magyarország három volt miniszterelnöke. A beiktatás során Karl-Josef Rauber érsek, apostoli nuncius felolvasta II. János Pál pápa kinevezési okmányát és beszédet mondott Mádl Ferenc államfő.
Dátum: 2003-01-11 11:28:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=6921
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:00:09.706510, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A szentmise előtti beiktatás során Karl-Josef Rauber érsek, apostoli nuncius felolvasta II. János Pál pápa kinevezési okmányát, a pápai bullát, amelyet a Káptalan jelenlétében bemutat a Tanácsosok Testületének. Mádl Ferenc köztársasági elnök ünnepi beszédében az Esztergomi Érsekség történelmi fontosságára és a jelenben betöltött jelentős szerepére utalt, köszönetet mondott Paskai Lászlónak és erőt kívánt munkájához Erdő Péternek.
A koncelebrációs szentmisét Erdő Péter az egyházmegye teljes papságával, köztük Paskai László bíborossal, Spányi Antal, Beer Miklós és Ladocsi Gáspár segédpüspökkel, valamint a Tanácsosok Testületével együtt tartja. Az eseményen egyházi részről elődje, Paskai László bíboros, a papság képviseletében pedig Gaál Endre, a Káptalan nagyprépostja mond köszöntőt. A szentmise alatt az egyházmegye papsága megújítja új főpásztora előtt a tiszteletet és az engedelmességi fogadalmat.
Az ünnepségen jelen van a Magyar Katolikus Püspöki Kar, illetve az Apostoli Szentszék és a szomszédos országok katolikus püspöki karának több jeles képviselője, meghívást kaptak a történelmi egyházak elöljárói, a kisebbségek vezetői és a magyarországi egyetemek rektorai is.
Erdő Péter 1952. június 25-én született Budapesten vallásos katolikus családban. Apja jogász volt, de évtizedeken át nem gyakorolhatta hivatását. A pesti piarista gimnázium elvégzése után kezdetben az Esztergomi Papnevelő Intézetben, majd a Budapesti Központi Szemináriumban készült a papi hivatásra. 1975. június 18-án szentelték pappá Budapesten. Ezután Dorogon volt lelkipásztor (káplán), s ez idő alatt doktorált teológiából a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián. 1977-től 1980-ig a Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasaként Rómában egyházjogot tanult a Pápai Lateráni Egyetemen, ahol kánonjogból szerzett doktori fokozatot.
Rómából hazatérve az Esztergomi Érseki Papnevelő Intézetben kezdett el tanítani. 1986-tól a római Gergely (Gregoriana) Egyetemen a kánonjog vendégprofesszora. Két évig csak Rómában tanított, majd 1988 őszén a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia Kánonjogi Tanszékének vezetője lett, de folytatta a római oktatást is. Számos előadást tartott, több tudományos cikket jelentetett meg különböző folyóiratokban, elsősorban egyházjogtörténettel és a jogforrásokkal foglalkozott. 1997-ben kinevezték a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teológiai Karának dékánjává, majd a következő évben az intézmény rektorává. Nagy érdeme volt a katolikus egyetem megszervezésében, jogállásának intézésében és a stabilitás megteremtésében.
II. János Pál pápa 1999. november 5-én Puppi-i címzetes püspökké, a székesfehérvári egyházmegye segédpüspökévé nevezte ki. Erdő Pétert a katolikus egyházfő 2000. január 6-án szentelte püspökké Rómában. II. János Pál pápa - az új prímás kijelölését megelőzően - 2002. december 7-én elfogadta a 75. életévét betöltött, ezért nyugdíjba vonuló Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek lemondását, s utódául Erdő Péter székesfehérvári segédpüspököt nevezte ki érsekként az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye élére. Az esztergom-budapesti érseki cím elnyerésével Erdő Péter lett Magyarország prímása. Várhatóan 2003. június 29-én Rómában veheti át a pápától az érseki palliumot, e méltóság szimbólumát.
Erdő Péter, aki szombaton kezdi meg főpásztori szolgálatát, a 82. az esztergomi érsekek, prímások sorában. Az új esztergom-budapesti érsek címerében a székely nemzet címerére utaló Nap és Hold, valamint az égi trónuson ülő Szűz Mária látható a gyermek Jézussal. (Ez a Magyarok Nagyasszonyának ősi ábrázolása az esztergomi kódexben.)
A főegyházmegye területe jelenleg 1543 négyzetkilométer, területén 151 plébánia működik. Papjainak száma 264, mellettük 17 állandó, nős diakónus teljesít szolgálatot. Lakóinak száma csaknem kétmillió, közülük 1 millió 250 ezren vallják magukat katolikusnak. A főegyházmegye története végigível a magyar államiság ezer évén. Történeti írások szerint II. Szilveszter pápa 1001. április 4-én, húsvét napján a ravennai bazilikában engedélyezte ünnepélyes aláírásával Szent Istvánnak a magyarországi püspökségek megszervezését. Elsőként az Esztergomi Érsekséget alapították meg; az ország prímásaként az esztergomi érsek állt a magyar egyház hierarchiájának élén.
www.mno.hu tudósítása, fotó: Duna Tv.
fidesz.hu