Lesújtó jelentés a közoktatásról

Az elmúlt évek adatai szerint romló tanulói teljesítmények, elszegényedő, öregedő és elnőiesedő pedagógus-társadalom, valamint alulfinanszírozottság jellemzi a magyar közoktatást. A most megjelent "Jelentés a magyar közoktatásról" tanulmánykötet nem igazolja az oktatási kormányzat elmúlt években folytatott tevékenységét.

Dátum: 2007-04-21 14:33:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=75861
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:59:36.035743, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Ötödik alkalommal jelent meg a "Jelentés a magyar közoktatásról" című könyv. Az anyag az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával készül az Országos Közoktatási Intézet szakmai műhelyében. Célja, hogy átfogó képet adjon a magyar közoktatási rendszerben zajló folyamatokról, a rendszert érő kihívásokról és a kormányzati politika ezekre adott válaszairól az elmúlt három - négy évre visszatekintve.

Szinte már közhelynek számít, hogy a magyar közoktatás az elmúlt húsz évben a reform állapotában létezik. A kötet egyik szerkesztője, Halász Gábor bevezetőjében leírja, hogy a rendszer legtöbb szereplőjének az elmúlt években is alapvető élménye maradhatott az instabilitás és az átmenetiség érzése, s annak ellenére, hogy kormányzati megbízásból született a tanulmánykötet, a közoktatás elmúlt éveit "modernizációs hullámként" jellemzi.

Minőség és eredményesség?

Az elmúlt években számos tanulói teljesítménymérést végeztek Magyarországon és mind a hazai, mind a nemzetközi vizsgálatok esetében a diákok egyénenként töltenek ki különböző kompetenciákat, képességeket, tudást mérő teszteket, amelyekhez a kutatók osztály-, illetve iskolai szintű jellemzőket csatolnak, majd összetett módszertani eszköztárral elemeznek. A legismertebb ezek közül a PISA (Programme for International Student Assessment - nemzetközi tanulói értékelés program) vizsgálatok. Ezek szerint a magyar tanulók 20-40 százaléka nem vagy csak kevéssé rendelkezik a mindennapokban való eligazodáshoz szükséges legalapvetőbb képességekkel, azaz az egyes évfolyamokon és műveltségi területeken belül az 1-es vagy ez alatt, a leggyengébb szinten teljesít.

Matematikai műveltségből és olvasás-szövegértésből a PISA - vizsgálatokban a nemzetközi átlag alatt, míg természettudományos műveltségből és a problémamegoldás terén a nemzetközi átlag körül teljesítettek a magyar tanulók.

A PISA - felmérésben részt vevő országok között az iskolák közötti teljesítménybeli különbségek mértéke, közvetlenül Törökország mögött, a magyar oktatási rendszerben a második legnagyobb.

Magyarországon befolyásolja legnagyobb mértékben a szülők iskolai végzettsége és egyéb családi háttérjellemzője a tanulók iskolai teljesítményét.

Pedagógusok: öregedő, elnőiesedő szakma

Az elmúlt években egyre meggyőzőbb kutatási eredmények szolgáltak arról, hogy a tanulói teljesítmények alakulását - az oktatáspolitika által is befolyásolható tényezők közül - elsősorban a tanárok minősége határozza meg.

A magyar pedagógusszakmát érintő legjelentősebb változás a közalkalmazotti béremelés volt. A tanulmánykötetben is közölt adatok szerint a tanárok átlagos fizetése 2003-ban érte el a felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak átlagos keresetét, azóta viszont ez a viszonyítási arány rohamosan romlik és mára elérte a béremelés előtti állapotot. A tanulmány szerint 1999 és 2005 között a pedagógusok nemek szerinti megoszlása tovább tolódott a nők javára.

A nők aránya a szakképzett pedagógusok között 76 százalékról 83 százalékra, az alapfokú oktatásban 86 százalékról 87 százalékra, a középfokon pedig 46,9 százalékról 63 százalékra nőtt a vizsgált időszakban. A pályakezdő, 29 év alatti pedagógusok között az átlagosnál is nagyobb a nők aránya, ami a pálya elnőiesedésének továbbfolytatódását vetíti előre. Az adatok tanúsága szerint a pedagógusok kor szerinti összetétele az 1990-es évek elején kedvezőbb volt Magyarországon, mint az európai uniós vagy az OECD - országok nagy részében, napjainkra azonban ez az arány megfordult.

Alulfinanszírozottság

A "Jelentés" adatai szerint az oktatásra fordított állami pénzek összege 2003 óta folyamatosan csökken. A nemzeti össztermékből (GDP) oktatásra fordított kiadások arányának vizsgálatával megállapítható, hogy más országokhoz képest, a gazdasági lehetőségeinket figyelembe véve többet vagy kevesebbet fordítunk közoktatásra. Az összehasonlító adatok tanúsága szerint a GDP arányában Magyarország az OECD - országok átlaga alatt költ az oktatásra.

A tanulmány elérhető az Országos Közoktatási Intézet honlapján (www.oki.hu).

MNO - fidesz.hu