ÁSZ: a közpénzügyi szabályozás kerüljön be az Alkotmányba!
Egyebek között az állampolgárok pénzügyi biztonsághoz való jogával, illetve az Országgyűlés költségvetést meghatározó jogának visszaállításával indokolja az Állami Számvevőszék azt a javaslatát, hogy a közpénzügyek rendszerszerű szabályozása kerüljön be az Alkotmányba. MTI hír.
Dátum: 2007-04-22 11:34:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=75881
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:59:42.812031, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az ÁSZ a közpénzügyi szabályozásról összeállított téziseiben megállapítja: hiányzik a költségvetés és a zárszámadás főbb tartalmi elemeinek meghatározása, az előkészítésre,elfogadásukra vonatkozó szabályozás és a közöttük lévő kapcsolat bemutatása.
Az új generációk jogainak, érdekeinek védelmében is szükség van a gazdaság fenntartható fejlődését biztosító, az állam túlzott mértékű eladósodását megakadályozó, az államháztartás viszonylagos egyensúlyát megvalósító alkotmányos szabályokra - fűzik hozzá.
Az ÁSZ hangsúlyozza: vissza kell adni az Országgyűlés valódi jogát a költségvetés meghatározásához, mert a költségvetés jelenleg nem kielégítően tartalmazza a valódi döntési súlypontokat, és túl nagy mozgásteret ad a kormánynak a tényleges döntések meghozatalára.
Az Alkotmány szintjén is meg kell jelennie a költségvetés megalkotása legfontosabb elveinek. Mindezek alapján az államháztartásra, a közteherviselésre, kiemelt jelentősége folytán a központi költségvetésre és a zárszámadásra, továbbá az állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó alapvető szabályokat Alkotmányba helyezését egy új, a közpénzügyekről szóló fejezetben tartják indokoltnak.
Az ÁSZ hangsúlyozza: nem azt javasolják, hogy az Alkotmány szintjén írják elő, hogy egy-egy évre kell-e költségvetési törvényt alkotni, vagy több éves, esetleg gördülő költségvetési tervezés lenne célszerű. Ezt - a választott gazdaságpolitikai megoldásnak megfelelően - törvényben kell szabályozni. A lényeg az, hogy minden naptári évre szólóan törvény formájában meg kell határozni a költségvetést, és a kormánynak az Alkotmányban meghatározott időn belül a zárszámadás keretében kell számot adni a teljesítéséről - fogalmaznak.
Javaslatuk szerint az Alkotmány új szabálya megjelölné a zárszámadás funkcióját: elszámolás és annak elfogadása esetén felmentés a költségvetés végrehajtásának kötelezettsége alól. Megfontolandónak nevezik azt is, hogy az alaptörvény jogkövetkezményt fűzzön a zárszámadás el nem fogadásához, például a kormánynak le kellene mondania, vagy a zárszámadásról történő szavazás egyben bizalmi szavazás is lenne.
Az Alkotmány azt is tartalmazná, hogy költségvetési és zárszámadási törvényjavaslatot csak a kormány nyújthat be, más nem. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a költségvetés egységességének elve alapján az egyes állami szervek törvényben nem jogosíthatók fel a saját költségvetésük benyújtására, csak arra, hogy költségvetési javaslatukat a kormány változtatás nélkül köteles beépíteni a költségvetési törvényjavaslatba. Másrészt az államfő, a bizottságok és a képviselők nem terjeszthetnek be ilyen törvényjavaslatot, a bizottságok és a képviselők módosító indítvány formájában juttathatják kifejezésre álláspontjukat.
Az Alkotmánybíróság döntéseiből folyó követelmény, hogy a költségvetési és a zárszámadási törvényjavaslat más törvények módosítását nem tartalmazhatja - áll a tézisekben.
A közteherviselésről szóló rendelkezések meghatároznák e fogalom pontos tartalmát. A szabályok felölelnék a közteherviselés minden formáját, meghatároznák funkcióját. Fontos eleme lenne a szabályozásnak a teherviselő képességnek megfelelő hozzájárulás a közös szükségletek fedezéséhez, mert ez fejezi ki azt az elvet, hogy saját létfenntartásának ellehetetlenítésére senki nem kötelezhető a közteherviselés alapján.
MTI - fidesz.hu