Lázad a Munkáspárt, Szuezzel fenyegetik Blairt
Az utóbbi húsz év legnagyobb brit haditengerészeti felvonulása közepette a kormányzó brit Munkáspárt vezetői és hátsóbb sorokban ülő képviselői egyaránt arra figyelmeztették a miniszterelnököt, hogy Szuez megismétlődését kockáztatja, ha nyomós ok nélkül vezeti háborúba Nagy-Britanniát Irak ellen.
Dátum: 2003-01-12 13:30:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=6940
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:00:16.697741, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Vasárnapi londoni sajtóértesülések szerint Tony Blairt tanácsadói máris arra intik, hogy változtasson retorikáján, és Irakkal kapcsolatban inkább a "felszabadítás", semmint az "invázió" kifejezést használja, amikor a Labour képviselőinek támogatását igyekszik megnyerni a Szaddám Huszein elleni katonai fellépéshez.
Clive Soley, a Munkáspárt volt parlamenti frakcióvezetője a The Sunday Timesnak azt mondta: fennáll a veszélye annak, hogy a kormány a hátország és a parlament támogatása nélkül kezd háborút. - Ez történt Szueznél is; akkor a kormányfő megbukott és az ország megosztottá vált - utalt az 1956-os szuezi beavatkozás következményeire a vezető munkáspárti politikus. A szuezi katonai kaland kettétörte Sir Anthony Eden akkori kormányfő politikai pályafutását.
Hírek szerint Blair és környezete a kialakult hangulatban már nem látja elképzelhetetlennek a lázadást sem a Labour hátsóbb padsoraiban, s attól tart, hogy száznál több kormánypárti képviselő - az alsóházi frakció negyede - is szembeszállhat az iraki katonai beavatkozás tervével.
A konzervatív The Sunday Telegraph a Labour választókerületi elöljáróinak körében végzett felmérést, amelyből kiderült, hogy a párttisztviselők 69 százalékának véleménye szerint az aktív tagok ezrével fordítanának hátat a pártnak brit részvétel esetén egy esetleges iraki háborúban. A liberális The Independent on Sunday által megkérdezett 35 vezető munkáspárti tisztviselő közül kettő támogatta előfeltételek - például új ENSZ-határozat - nélkül Nagy-Britannia hadba vonulását.
Donald Anderson, az alsóház külügyi bizottságának elnöke maga is kétségeket fogalmazott meg, mondván: demokráciákban a háborúhoz szükséges a közvélemény támogatása, a brit választók azonban "egyelőre nincsenek meggyőzve". Anderson szintén arra figyelmeztette Blairt, hogy lázadás törhet ki a kormánypárti képviselők között, ha az esetleges katonai fellépést nem előzi meg egy második, az erő alkalmazását kifejezetten engedélyező ENSZ-határozat.
A hét végén az Ark Royal repülőgép-hordozó útnak indításával a Falkland-háború óta nem látott méretű erőösszpontosításba kezdett a királyi haditengerészet, jóllehet hivatalosan sehol nem hangzott el, hogy a 16 hajóegységből és 3 ezer tengerészgyalogosból álló kötelék úticélja a Perzsa-öböl lenne.
Az Ark Royal indulásához időzítve ismert brit - köztük munkáspárti - és külföldi politikusok háborúellenes értekezletet tartottak Londonban. A szervezők a rendezvényt jövőbeni háborúellenes megmozdulások nyitányának szánták. Blair egyébként a jelek szerint maga is halasztaná a végső döntést: Londonban - egyelőre nem hivatalosan - úgy tudni, hogy a kormányfő a hónap végén Washingtonba repül, s megpróbál időt nyerni Bush elnöknél az ENSZ számára a további vizsgálatokhoz és elemzésekhez. A Labour-kormány vezetője találkozni kíván Hans Blixszel, az ENSZ iraki főellenőrével is Londonban, még az iraki fegyverellenőrök munkáját összegző jelentés január 27-én esedékes benyújtása előtt.
MTI - fidesz.hu