Montenegró nem adja fel függetlenségi törekvéseit
Még meg sem száradt a tinta a majdani szerb-montenegrói állam alkotmányos alapokmányának tervezetén, a podgoricai vezetés egyre gyakrabban és nyíltabban hangoztatja, hogy célja továbbra is a köztársaság függetlenségének elnyerése.
Dátum: 2003-01-13 14:45:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=6950
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:00:20.306577, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A szoros szövetségi viszony fenntartását szorgalmazó montenegrói ellenzék felháborodással, Belgrádban pedig értetlenkedve fogadták Milo Djukanovic montenegrói miniszterelnök minapi - eskütétele után tett - kijelentését, miszerint Montenegró három éven belül független lesz. Dragisa Burzan újdonsült montenegrói külügyminiszter hasonló értelmű nyilatkozatott tett hétfőn a Vijesti című podgoricai lapnak ecsetelve a montenegrói külpolitika legfőbb célkitűzéseit. Burzan szerint az elkövetkező három évben Montenegró független államokra jellemző külpolitikát fog folytatni. Az átmeneti időszakban megerősítik a külügyminisztériumot, hogy három év után "szolgálni tudja a független államot, ha kedvező kimenetele" lesz függetlenségi népszavazásnak. Burzan szerint podgoricai külügyminisztérium tiszteletben fogja tartani a szerb-montenegrói állam alkotmányos alapokmányát, de olyan külpolitikát fog követni, amely révén Montenegró végül független állammá válhat. A Vijesti szerint Podgorica első lépésként valószínűleg visszahívatja a Montenegró által delegált 17 jugoszláv nagykövetet és hat konzult. Ezeket a diplomaták a szövetségi szinten kormánykoalíciót alkotó Belgrád-párti montenegrói ellenzék révén kerültek ki állomáshelyükre. Zoran Djindjic szerb kormányfő vasárnap a BK belgrádi televíziónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy Montenegró 1999-ben - a milosevici rendszer bukásának előestéjén - különválhatott volna Szerbiától, de elszalasztotta a lehetőséget. Három év múlva viszont - mondta - Montenegróban aligha lesz akkora támogatottsága a függetlenségi eszmének, hogy "elszakítsa azt, ami összenőtt".
A 2002. március 14-én aláírt, szerb-montenegrói államjogi viszony átalakításáról rendelkező belgrádi megállapodás értelmében három év után mindkét tagköztársaság felülvizsgálhatja államjogi státusát. A december 6-án megszövegezett, s a köztársasági parlamentek elé terjesztett alaptörvény-tervezet értelmében a függetlenné válásról ügydöntő népszavazás dönthet, s az az állam, amely az önállóság útjára lép, nem örökölheti meg a közös állam nemzetközi szubjektivitását. A közös állam külügyminiszterét - illetve a védelmi tárca vezetőjét - kétévente váltakozva Szerbia és Montenegró adja majd, emellett azonban a kisebbik tagköztársaságnak is lesz külügyminisztere.
MTI - fidesz.hu