Beethoven a világemlékezet része
A német fővárosban vasárnap átnyújtották a berlini Állami Könyvtárnak azt az okmányt, amely tanúsítja, hogy az UNESCO döntése alapján Beethoven IX. szimfóniájának eredeti partitúrája a világemlékezet része lett.
Dátum: 2003-01-13 14:56:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=6951
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:00:20.650444, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az ünnepi alkalomból a berlini Konzerthausban természetesen el is játszották a zeneirodalom egyik legnagyobb hatású művének tekintett, fenségesen zengő Kilencediket, amely a Schiller szövegére írt Örömódával végződik. A világ emlékezete (Memory of the World) listáján, amely az ENSZ szakosított szervezetének védelmét élvezi, ezzel 69-re bővült a kulturális javak száma. Németországból a Gutenberg Biblia, a Goethe-hagyaték és Fritz Lang Metropolis című filmje már szerepel a lajstromon.
A hírt a döntésről már decemberben közzétették. Az örömöt az sem zavarta meg, hogy az ünnepségen rövidnek bizonyuló rosszullét fogta el a német parlament felsőház elnökét Wolfgang Böhmert. A kézirat fakszimile példányait, mint arról néhány német lap hétfőn beszámolt, olyan hírességek szignálták, mint Völker Schlöndorff filmrendező, Armin-Mueller Stahl filmszínész, Helmut Jahn sztárépítész. A példányokat elárverezik, a pénzt a kézirat restaurálására fordítják.
A csaknem 200 oldalas eredeti partitúra nagy részét a berlini Állami Könyvtárban őrzik, a könyvtár gyűjteményének egyik legbecsesebb darabja Bach, Mozart és Mendelssohn kéziratai mellett. Két lap - a második tételből - Beethoven múzeummá átalakított bonni szülőházában tekinthető meg, a finálé három lapja a párizsi Nemzeti Könyvtárban.
Beethoven művét 1824-ben mutatták be Bécsben, a zeneszerző a karmester mellett állva ügyelt a taktusra. Az egyre inkább elhatalmasodó süketséggel küzdő Beethoven csak egy idő után vett tudomást a tapsról. A komponista halála után a partitúra életrajzírójához, Anton Schindlerhez került, aki 1846-ban a berlini Királyi Könyvtárnak adta át, kivonatosan. Az intézmény nyugdíj folyósításával hálálta meg az adományt. A partitúra a múlt század elején egészült ki a Bécsből érkezett finálé lapjaival. 1941-ben a kéziratot három részre osztva elrejtették Berlinen kívül. A felbecsülhetetlen értéket megmentették a pusztulástól, de a lapok mégis szétszóródtak a világégésben. A zömét Pomerániából és Tübingenből szedték össze 1967-re, s gyűjtötték egybe Nyugat-Berlinben, míg a fennmaradó részt a lengyelek adták át ugyanabban az évben a keletnémet kormánynak. A szimfónia partitúrájának két részre osztottságát a német megosztottság megszűnése oldotta csak fel.
MTI - fidesz.hu