Még nincs meg az okirat: mi lesz az OPNI épületével?

Egyelőre nem tudni: megakadályozhatja-e az egykori adományozó, Schwartzer Ferenc családja, hogy dobra verje a kormány a bezárásra ítélt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet budai ingatlanát. A magyar elmegyógyászat egyik alapítója 1867-ben azzal a feltétellel adta állami kézbe az épületegyüttest, hogy azt legalább 200 évig nem lehet más célra használni. Az érintettek egyelőre keresik az eredeti dokumentumokat. A Magyr Nemzet írása.

Dátum: 2007-04-27 08:10:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=76248
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:01:51.633792, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Nem találják egyelőre azt az adományozó okiratot, amelyre hivatkozva a Schwartzer család leszármazottai visszakérik az épületet. A több mint 15 milliárd forintot érő budai hegyvidéki ingatlant, amelynek hasznos összterülete 33 ezer négyzetméter, és egy negyvenhektáros parkban áll, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság értékesítheti, feltéve, hogy sikerül tisztázni: kit illet a tulajdonjog. Az utódok egy olyan - történeti utalásokban felemlegetett - adományozó levélre hivatkoznak, amely szerint nem lehetne felszámolni az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet (OPNI), vagy ha mégis, akkor az épületegyüttes visszaszáll a családra.

A pszichológia történetében is jegyzett Schwartzer Ferenc, aki a magyar elmegyógyászat egyik megalapítója volt, és nevéhez kötődik két pszichiátriai intézet létrehozása is, 1867-ben adományozta a kastélyépületet a magyar államnak, azzal a kikötéssel, hogy azt legalább 200 éven keresztül csak elmegyógyászati tevékenységre lehet használni.

Ismeretes: a kormány döntése alapján megkezdték az OPNI teljes felszámolását, az intézet eddigi tevékenységét részben több más kórház folytatja. Az értékes ingatlan dobra verését pedig ugrásra készen várják a befektetői körök.

Az első tébolyda atyja, Schwartzer Ferencz (1818-1889) az első magyar magántébolyda igazgatója és tulajdonosa, intézete pedig bölcsője volt a magyar elmekórtani tudományoknak. Schwartzer Ferencz a bécsi orvosi karon szerezte diplomáját, majd egy ideig az Allgemeneis Krankenhaus elmeosztályán dolgozott, ezt követően külföldi elmegyógyintézetek működését tanulmányozta. A katolikus német családból származó, a tudományok terén kiváló felmenőkkel rendelkező orvos 1850-ben alapította meg az első tébolydáját Vácott. Később nagyobb szabású terve is megvalósult, amikor a Budára költöztetett kórház 1867-től már állami elmeintézetként működhetett tovább.

Pilári Darinka, Magyar Nemzet

fidesz.hu