Árletörő verseny a halpiacon
Jelenleg évente személyenként 3,7 kilogramm, élősúlyban számolva pedig 5,5-6 kilogramm halat fogyasztunk - jelentette be a friss adatokat Orosz Sándor, az idén ötvenéves Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa ügyvezető elnöke. Ez a mennyiség a tengerrel szintén nem rendelkező osztrák fogyasztásának alig fele, az európai uniós átlagnak pedig csupán negyede - írja a Népszava.
Dátum: 2007-05-07 09:47:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=76721
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:04:23.618612, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A terméktanács száz tagja adja a hazai haltermelés 90-95 százalékát, s ez évente átlagosan 23 ezer tonna. A piacra kerülő halak kétharmada hagyományosan a ponty, 11 százaléka busa, 11,7 százaléka afrikai harcsa, 4 százaléka amúr és 1 százaléka az őshonos harcsa. Kisebb mennyiségben vásárolnak a magyarok úgynevezett nemes- vagy rablóhalakat. Orosz Sándor megjegyezte, az utóbbi időszakban örvendetesen növekedett a pisztráng iránti kereslet. Az ágazat éves árbevétele átlagosan 12-14 milliárd forint.
Hazánk halexportja nem jelentős, a termelők elsősorban a belföldi piacon értékesítik árujukat. A kivitel évente mindössze néhány száz tonna. A behozatal, amelynek nagy része tengeri hal, illetve egyéb "tenger gyümölcsei", 17-18 ezer tonna. Jelenleg élőpontyot 600-800 forintért kínálnak a piacokon, az afrikai harcsáért kilónként 1300-2000 forintot kell fizetni, ám a nagy kereskedelmi láncok akcióiban olykor ezeknek az áraknak a feléért is el lehet vinni a kiválasztott példányokat.
A hazai halforgalmazást sajnos nem a piac, hanem néhány nagy halkereskedő cég irányítja - jegyezte meg Orosz Sándor. Nem a fogyasztók versengenek, hogy halat vegyenek, hanem a kereskedők, akik az olcsó hallal igyekeznek becsábítani a hipermarketekbe a vásárlókat. Az átadási-átvételi ár átlagosan 300-350 forint a ponty esetében, ami általában még az önköltséget is alig fedezi. A haltermelők legalább 10 százalékos áremelést tartanak indokoltnak.
A hazai halforgalom 90 százaléka származik halastavi extenzív termelésből, és mintegy 10 százaléka a szabad vizekből. Orosz Sándor szerint a halgazdaságok és a környezetvédelem viszonya nagyjából rendezett, ám a termelőknek figyelniük kell arra, hogy a "zöldhatóság" valamilyen korlátozó intézkedést hoz, azt kérjék írásba foglalva, mert csak így juthatnak kártérítéshez a madarak, vidrák által okozott veszteségekért.
Bihari Tamás, Népszava
fidesz.hu