Nem átlagos vizsga, a diploma is múlhat rajta
Az oktatási reform keretében 2005 óta a korábbinál is nagyobb jelentőségük lesz az érettségi vizsgáknak. Azóta ugyanis ezek eredményei egyben a felsőoktatásba való belépést is jelentik. A Magyar Hírlap összeállítása.
Dátum: 2007-05-07 10:00:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=76723
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:04:24.272472, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Emelt vagy középszint?
Az idén tavasszal már minden diák az új követelmények szerint vizsgázik a négy kötelező - magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv vagy nemzetiségi nyelv - és egy választható vizsgatárgyból közép- vagy emelt szinten. Az oktatási minisztérium adatai szerint középszinten 189, emelt szinten 101 vizsgatárgyból tartanak érettségit.
Az emelt szintű vizsga továbbra sem túl népszerű a diákok körében. A minisztérium adatai szerint a középszintű rendes vizsgák száma csaknem 29 ezerrel növekszik, az emelt szinten letett vizsgáké majdnem 4300-zal csökken a 2006. évihez képest. Ez a tendencia annak ellenére tartja magát, hogy a felsőoktatási intézmények a legalább közepes, emelt szinten letett érettségi vizsgáért többletpontot adnak a jelentkezőnek, és ez az éles versenyben sok esetben eldöntheti, kit vesznek fel.
A hatályos jogszabályok szerint a felsőoktatásba való bekerüléshez elégséges a középszintű érettségi, egyes egyetemeken és szakokon azonban megkövetelik az emelt szintű vizsgát. A Felvi.hu internetes portál ilyen szakként jelöli meg a germanisztikát, az anglisztikát és a romanisztikát bizonyos intézményekben. Pontos információkat a hivatalos felvételi tájékoztatóból szerezhetnek az érdekeltek.
A jövőt eldöntő pontok
Minden képzési területen és minden szakon meghatározott számítási módszerek alkalmazásával határozzák meg a jelentkezők pontjait, a végeredményt összpontszámban fejezik ki, az alapképzést és az egységes osztatlan képzést nyújtó szakokon 120+24 pontos számítási rendszerben.
Az összpontszámot vagy a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegzésével és a többletpontok hozzáadásával, vagy az érettségi pontok megkettőzésével és a többletpontok hozzáadásával kell meghatározni. Az alapképzésre jelentkezőknél az összpontszámot e két lehetőség közül minden esetben a jelentkezőnek kedvezőbb módon kell megállapítani.
Az adott évben jelentkezők pontszámának és jelentkezési sorrendjének figyelembevételével határozzák meg azt a minimális ponthatárt, amelynek elérése esetén egy adott szakra a jelentkező felvételt nyerhet. Az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés ponthatárának egy adott szakra vonatkozóan nem kell feltétlenül megegyeznie. A felvételi ponthatárokat országosan egyszerre - július 25-én - húzzák meg.
Alapképzésre, egységes osztatlan képzésre és a felsőfokú végzettségűeknek meghirdetett alapképzési szakra csak az vehető fel, akinek az adott intézményben alkalmazott pontszámítási rendszer szerint - az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt - az összpontszáma eléri a 78-at. Felsőfokú szakképzésre felvehető az a jelentkező is, akinek a többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 72 pontot.
Pintér Attila, Magyar Hírlap
fidesz.hu