Újjáalakulnak a szerb szabadcsapatok?
Szerbiában nemrégiben megalakult a Koszovó megtartását célul kitűző Lázár Fejedelem Gárdája. Máris több mint ötezren jelentkeztek a korábban a Balkánon tevékenykedő félkatonai alakulatok veteránjai közül - írja a Magyar Hírlap.
Dátum: 2007-05-09 11:08:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=76899
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:05:22.240017, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az első önkéntes alapon szerveződő félkatonai erők a második világháború idején jöttek létre déli szomszédságunkban. Az 1945 utáni jugoszláv szocialista szövetségi berendezkedés nem tűrte a nacionalizmust, és központosított állami rendje sem tette lehetővé a Tito marsall által vezetett - mellesleg szintén partizáncsoportokból alakult - Jugoszláv Néphadsereg mellett más magánhaderő létrehozását.
A szocialista rezsim bukásával és a második Jugoszláviának is nevezett délszláv állam széthullásával viszont újra olyan hatalmi struktúra alakulhatott ki a maradék országrészekben (Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Koszovó és Montenegró), amely ismét kedvező terepe volt a félkatonai egységek létrejöttének. A legtöbb esetben Milosevic elnök egyetértésével maga az állam támogatta a fegyveres csoportokat.
A legismertebb szabadcsapat a Zeljko Raznatovic Arkan által 1990-ben alapított Szerb Önkéntes Gárda volt, tagjai Tigrisek néven váltak ismertté. Arkanról köztudott, hogy korábban nyugat-európai országokban követett el bűncselekményeket, és többször megszökött a börtönből. Szerbiában szerteágazó illegális üzleti tulajdona révén jutott nagyobb vagyonhoz. Számos kaszinó, benzinkút, áruház, de még egy futballcsapat és egy őrző-védő cég is az érdekeltségébe tartozott. A Tigrisek különleges állami védelmet élveztek, felszerelésüket a hadsereg biztosította. Arkan embereit vádolták egyebek között a Horvátországban, Boszniában és Koszovóban elkövetett emberiesség ellen bűnökkel, valamint az 1992-es bijeljinai és zvorniki etnikai tisztogatásért. A boszniai Sanski Mostban is meggyilkoltak hetven embert. Sajtójelentések szerint a gárda létszáma mintegy tízezer fő volt. Hivatalosan 1996-ban oszlatták fel, valójában azonban még az ezredforduló idején is aktív állománya volt Szerbia déli részén.
Szerbia második legnagyobb félkatonai erejének a Fehér Sasok nevű csoport számított. Irányítója a most ellene folyó per miatt Hágában tartózkodó Vojislav Seselj csetnikvajda volt. A szélsőségesen nacionalista osztag 1991 és 1995 között működött. A hágai nemzetközi törvényszék a Fehér Sasokat teszi felelőssé több, a horvát és bosnyák háborúban elkövetett atrocitásért; ideértve a félszáz áldozattal járó vocini mészárlást, a Focában és Gackóban véghez vitt pusztítást is.
Nem maradtak távol a hadi eseményektől a hivatalos állami szervek sem. Az 1996-ban alakult Különleges Műveleti Egység tagjai (más néven vörössapkások) a bosnyák háborúban a különböző félkatonai csapatok bevetéseiben is részt vettek Arkan irányításával. A néhány száz főből álló csoportot Zoran Djindjic miniszterelnök 2003-as meggyilkolása után feloszlatták, miután kiderült, hogy az osztag vezetőinek közük volt a merénylethez.
A legmegrázóbb esemény a Skorpiók alakulatához fűződik, a nyolcezer áldozatot követelő 1995. júliusi srebrenicai mészárlást ők követték el. A többek között Ratko Mladic felhívására toborzott csoport utoljára 1999-ben Koszovóban teljesített szolgálatot.
A boszniai háborúban működtek kisebb létszámú csoportok, például a prijedori Kozara Brigád, a Krajina Brigád, a Daruvari és Bilagorai Egységek, az Armada, a rojalista Szerb Sasok, Dragan kapitány egységei, a Szerb Sólymok, a Szürke Farkasok, a Knini Teknősök, Martic milíciája és számos csetnik szabadcsapat. A félkatonai alakulatok a politikai pártokkal ápoltak szoros kapcsolatot. Több esetben az egységek vezetői a hivatalos belügyi vagy védelmi állomány korábbi tagjai közül kerültek ki.
Az esetek többségében fény derült a fegyveres alakulatok által elkövetett bűncselekményekre. Kérdéses, hogy a most megalakult, a Szerb Szocialista Párt politikai támogatását élvező Lázár Fejedelem Gárdája milyen legitimitással rendelkezik, ugyanis az új szerb alkotmány tiltja a magánhadsereg szervezését. Arra a kérdésre, hogy folytatódik-e a rossz emlékű félkatonai egységek 1990 óta tartó balkáni jelenléte, alighanem a jövő adja meg a választ.
Lőrincz András, Magyar Hírlap
fidesz.hu