Szatmáry: Eséllyel indulni a győzelemért

A vállalkozásokat sok esetben kollektív bűnözőként kezelve tovább folyik a pénzbehajtás a kis és közepes vállalkozásoktól - hívta fel a figyelmet Szatmáry Kristóf a Fidesz Jövőnk című vitasorozatának versenyképességről szóló szombati rendezvényén.

Dátum: 2007-05-12 13:07:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=77136
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:06:36.261333, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Tisztelt hölgyeim és Uraim! "Széchenyi mondta egyszer: Jogos, ha valaki maga is hasznot húz olyan vállalkozásból, amiért fáradozik, s ami a haza érdekét szolgálja, míg a bűn ennek ellenkezője: ha valaki a közjó kárára gazdagszik"

Ennek jegyében és szellemiségében arra kaptam megbízást a frakció vezetésétől, hogy az elmúlt egy hónapban végigjárva az országot, beszélve sok tapasztalt és a munkájában kiváló teljesítményt nyújtó vállalkozóval és vállalati vezetővel, próbáljam összefoglalni a hazai vállalkozások versenyhelyzetét, jelenlegi helyzetüket és jövőbeni lehetőségeiket.

Engedjék meg, hogy egy kellemes csalódással kezdjem, arra számítottunk, hogy a legtöbb vállalkozótól csak panaszt és szidalmakat fogunk hallani. A kormány kritizálásával persze nem volt baj, de találkoztunk sok elszánt, tettre kész, a bajok közepette is a fejlődést kereső és sikereire büszke hazai vállalkozóval, akik még tudnak bízni a jövőben, egy jobb jövőben. Bíznak abban, hogy valahogy majd csak túlélik még ezt az egy-két évet.

De hogy mi is az a versenyképesség, nem könnyű általánosságban megfogalmazni. Mi az, amit elvárunk magunktól és a környezetünktől. Számomra legképletesebben az egyik vállalkozó fogalmazta meg: a versenyképesség nem más, mint eséllyel indulni egy adott versenyen. Eséllyel indulni a győzelemért.

Sajnos a beszélgetések tapasztalatai alapján, ma a hazai vállalkozások döntő többségének nem a győzelemre, hanem maximum a részvételre van csak esélye, továbbjutás helyett a kiesés elkerüléséért kell küzdenie.

Teszi mindezt úgy, hogy közben a hazai pálya előnyét sem élvezheti, sőt sajnos a saját kormánya olyan feltételeket szab a versenyen, hogy az amúgy is nagyobb és erősebb ellenfeleivel szemben még nagyobb hátrányból tud csak indulni.

A vállalkozók tisztában vannak saját társadalmi szerepükkel, fontosságukkal, hogy a magyar gazdaság, de még a középosztálynak is, a gerince kellene, hogy legyenek. Tudjuk itthon is, de tudják egész Európában, hogy a tartós és stabil gazdaság alapjait a kisvállalkozások adják. Magyarországon a foglalkoztatottak kétharmadát, a GDP felét és az export egyharmadát ez a vállalkozói réteg adja. És tudják azt is, hogy nem lehet versenyképes az egész társadalom akkor, ha a vállalkozói nem versenyképesek, de persze a vállalkozók sem versenyképesek a társadalom egyes területeinek versenyképessége nélkül.

Félreértés ne essék, mi vállalkozók a nemzeti kormányunktól nem azt várjuk el, hogy kivételezzen velünk, nem protekcionista állami támogatásokat, hanem ahogy néhány vállalkozó nagyon plasztikusan fogalmazott: azt, hogy hagyjanak minket dolgozni. Hagyjanak dolgozni és kiszámítható, egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak számunkra.

Amit a vállalkozások a bőrükön éreznek, azt a szakértők is megerősítik. Ma éppen a kiszámíthatóság hiányzik és hiányoznak az egyenlő versenyfeltételek. Ennek eredménye az, hogy a hazai vállalkozások jövedelemtermelő képessége csak az egy tizede az uniós átlagnak és 20-30 százaléka az itt működő nemzetközi nagyvállalatokénak. Ma a hazai kisvállalkozások nem hogy a globális piacokon, de sok esetben még a hazai piacon sem tudnak eséllyel indulni a versenyen.

Vegetálnak, a túlélésért küzdenek, ahelyett, hogy a foglalkoztatottak számát bővítenék, a gazdaság növekedésének motorjai, vagy legalább is alapjai lennének.

Engedjenek meg néhány példát és száraz tényt arra, hogy mennyire nem kiegyensúlyozottak a versenyfeltételek.

Az elmúlt években a társasági nyereségadó kedvezmények több mint kilencven százalékát a nagyvállalatok vehették igénybe, így az ő tényleges adóterhelésük a felét-harmadát tette ki a kkv adóterhelésének.

Különösen erősen sújtja a magyar kis- és középvállalkozói szektort a 2006 nyarán elhatározott költségvetési kiigazító csomag: a 2007-es költségvetés szerint összesen mintegy 610 milliárd forint bevételi többlet keletkezik a költségvetésben a vállalkozásokat sújtó új és megemelt adókból. Ennek a jelentős adóteher-növekménynek a nagyobb része a kkv-szektort érinti, hiszen az elvárt adó többsége, az eva egésze, kétharmados foglalkoztatási szerepük miatt a munkaadói járulék-növekmény nagyobb része a kkv-k körében jelentkezik, s a szolidaritási adónak is jelentős részét ők fizetik majd be. Mit kapnak cserébe e jelentős hozzájárulásért a magyar államtól? Csupán mintegy 3,1 milliárd forint kkv-adókedvezményt, szemben a 118,1 milliárd forintnyi nagyberuházási adókedvezménnyel, ami 2006-hoz képest megduplázódott.

Hasonló a helyzet az uniós támogatások területén is: a kormány eddig mindössze 31 milliárd forintot fordított vállalkozásfejlesztésre, de még itt is sikerült úgy megszigorítania a feltételeket, hogy csak az amúgy is jól prosperáló cégek közül mindössze néhány száz tudott sikeresen részt venni ezeken a kiírásokon.

Mindeközben a vállalkozásokat sok esetben kollektív bűnözőként kezelve tovább folyik a pénzbehajtás a kis és közepes vállalkozásoktól. Mit lehetne, mit is kellene tennie akkor a kisvállalkozások versenyhelyzetbe hozása érdekében.

Kiszámítható és hiteles gazdaságpolitikát várnak el a hazai vállalkozások, mert ennek hiánya okozza a legtöbb kárt mind az országnak, mind a vállalkozásoknak. Év közbeni adóemelések, elvárt adó, tb-várólisták miatti táppénz, és még sorolhatnám.

Új alapokra kell helyezni a nemzetközi tőkével való megállapodást, hogy legalább akkora részüket vegyék ki az adófizetésből és a közterhekből, mint a hazai vállalkozások.

A Nemzeti Fejlesztési Tervben a tervezetnél jóval nagyobb hangsúlyt és forrásokat kell kapniuk a közvetlen gazdaság és vállalkozásfejlesztési programoknak. Mert ez az egyetlen módja az ország viszonylagosan gyors talpra állításának.

Szorgalmazni és támogatni kell az összefogást és a kooperációt a hazai kisvállalkozások között, mert csak így tudjuk piacainkat megőrizni a nemzetközi versenyben. Sok olyan vállalkozóval találkoztunk élelmiszeripar, mezőgazdasági feldolgozás területén, akik összedolgozva sokkal többet értek el, mint külön-külön.

Dolgozni a kell a beszállítói kapcsolatok erősítéséért, mert így tudunk a leghatékonyabban bekapcsolódni nemzetközi termelésbe. Nagyvállalatok adókedvezményeit ugyanakkor szigorítani kell a beszállítói kapcsolatokkal összefüggésben.

Elkerülhetetlen az adó és adminisztrációs rendszer egyszerűsítése és terheinek fokozatos csökkentése, mert nemzetközi összehasonlításban csak így javulnak pozícióink.

Szükséges a hazai vállalkozói érdekvédelem megerősítése és egységesítése, szükség van a vállalkozók érdekeinek politikai megjelenítésére. Szükség van egy erős és hatékonyan működő Vállalkozók Pártjára. Mert ez a kormány hajlamos mindig a leggyengébbeken, a legkiszolgáltatottabb rétegeken behajtani a számlát.

Lehetne hosszan sorolni a hiányzó versenyfeltételeket, de a legfőbb gond, hogy a vállalkozók úgy érzik a kormányzat részéről senki nem veszi őket és munkájukat komolyan.

Szükség van egy, a hazai vállalkozások fontosságát felismerő és elismerő, a kialakult helyzeten javítani akaró és javítani tudó nemzeti kormányra. Aki nem csak a száján, de a szívén is de leginkább a vállán viseli a hazai vállalkozások érdekeit.

Köszönöm figyelmüket, köszönöm, hogy meghallgattak!

fidesz.hu