Ab: alkotmányellenes mulasztás a népszavazási törvényben

Alkotmányellenes a népszavazásról szóló törvény; mulasztásos alkotmánysértés áll fent azért, mert az Országgyűlés nem szabályozta, hogy az eredményes ügydöntő népszavazás meddig kötelező a törvényhozásra, illetve amennyiben sikertelen, abban az esetben mikor lehet újabbat kitűzni ugyanabban a kérdésben - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) kedden.

Dátum: 2007-05-15 14:56:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=77302
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:07:33.171397, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az Ab felhívta az Országgyűlést, hogy 2007. december 31-ig tegyen eleget jogalkotási kötelezettségének.

Az Ab szerint a jogbiztonság alkotmányi rendelkezése megköveteli, hogy az országos népszavazás működése előre látható, kiszámítható, és biztonságos legyen, tehát sem az országos népszavazás kezdeményezésére jogosult választópolgárok, sem az ˙országos ügydöntő népszavazáson meghozott döntés végrehajtásáért felelős Országgyűlés oldalán nem merülhet fel bizonytalansági tényező.

Ám a jelenlegi szabályozási hiányosságok azt idézik elő, hogy "az alkotmányos jogintézmény jogállami követelményeknek megfelelő működése teljes körűen nem biztosított".

"A szabályozási hiányok bizonytalanságot teremtenek a választópolgárok számára, mivel előre nem tudhatják, hogy ugyanabban a kérdésben mennyi időn belül nem kezdeményezhetnek újabb népszavazást", és "bizonytalanság áll fenn az Országgyűlés — a népszavazási döntés végrehajtásáért felelős szerv — oldalán is, mivel nem tudhatja, hogy az eredményes ügydöntő országos népszavazáson hozott döntés meddig kötelezi, illetve azt sem, hogy a népszavazáson alapuló (népszavazás által megerősített) törvény mennyi ideig köti (milyen módon és határidőn belül módosíthatja, vagy helyezheti azt hatályon kívül)" - áll az Ab határozatának indoklásában.

Ha az Országgyűlés bármikor megváltoztathatja az eredményes ügydöntő országos népszavazáson meghozott döntést, "az kiüresítheti a (...) népszavazáshoz való jogot". De az Országgyűlés törvényalkotási eljárásának az előre látható, kiszámítható és biztonságos működése szempontjából is garanciális jelentőségű, hogy világosan és egyértelműen szabályozott legyen az Országgyűlés jogalkotó hatáskörét korlátozó moratórium léte, vagy annak hiánya.

Az ügyben az Ab hivatalból kiterjesztette vizsgálatát és saját korábbi határozatától eltérve megállapította azt is, hogy az alkotmány kizárólag a népszavazásból véglegesen, teljes körűen kizárt tárgykörök tekintetében mondja ki az alkotmányi szintű szabályozás követelményét és nem általában a népszavazás működésére korlátozóan ható rendelkezésekre nézve. Azaz nem csak az alkotmányban, hanem törvényben is szabályozhatóak olyan nem abszolút, hanem relatív tilalmak, mint például, hogy időlegesen korlátozzák egy bizonyos tárgykörben a népszavazás kiírását.

A határozat indoklása kitér arra, hogy például a helyi népszavazásra vonatkozó szabályozás jelenleg is előírja: ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni, akkor sem, ha a helyi népszavazás eredménytelen volt.

A népszavazásról szóló jogszabály pedig korábban azt tartalmazta, hogy ugyanabban a kérdésben két éven belül nem lehet kitűzni országos népszavazást, a népszavazással megerősített törvényt pedig hatályba lépését követő két év elteltével lehet módosítani.

Ezek a rendelkezések egy évtizede nincsenek hatályban. A népszavazásról szóló törvényt 2002 óta több alkotmánybírósági indítványban is támadták, többek között Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság jelenlegi elnöke.

MTI - fidesz.hu