A PPP eddig nem bizonyította létjogosultságát

Az állam és a magánszektor együttműködésén alapuló PPP-beruházási forma eddig nem bizonyította létjogosultságát - derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb jelentéséből, amely a köz- és a magánszféra közös fejlesztéseinek eddigi eredményeit veszi górcső alá.

Dátum: 2007-05-19 12:28:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=77562
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:10:56.936286, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A nemzetközi és a hazai tapasztalatokat összegző értékelés szerint a legtöbb PPP-beruházás a magánszféra - feltételezett - nagyobb hatékonyságán alapul, ezt azonban az eddigi tapasztalatok nem bizonyították egyértelműen. A hatékonyság egyik kulcsa a számvevők szerint a versenyhelyzet, ám a PPP-konstrukcióban a verseny a legtöbb esetben csak korlátozott. Ha nem osztják meg jól az állam és a magánbefektető között a kockázatokat, akkor az oda vezethet, hogy a magánszektor nem a leghatékonyabb módszert választja a kivitelezésnél. Felesleges költségnövekedést okoz az is, ha az állam túlbecsüli a beruházás vagy a működtetés kockázatait.

A PPP projektek előnyének azt nevezi az ÁSZ jelentés hogy a beruházás e formája "megkíméli" a költségvetési hiányt, ám a számvevőszék szerint ez az előny sem teljesül automatikusan, hiszen a magánpartnernek bizonyíthatóan vállalnia kell a kockázatok többségét. Mint az összefoglaló írja, nem szabad pusztán azért pártolni a magánszféra bevonását, mert ezáltal az államháztartási hiány növekedése nélkül valósulhatnak meg beruházások.

Emlékezetes, GáI J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára május elején jelentette be, hogy az új kormányzati negyed is PPP konstrukcióban valósul meg. A beruházási forma hátrányaira a Központi Statisztikai Hivatal is felhívta a figyelmet, megállapítva, hogy a köz-és a magánszféra együttműködésén alapuló építkezések számos buktatót hordoznak magukban.

Magyar Nemzet

fidesz.hu