Menü
Profil
KemoPass Fiók

Jelentkezz be a személyes hírfolyam és a cikkbeküldések eléréséhez.

Vita a konventben a francia-német javaslatról

Franciaország és Németország az Európa jövőjével foglalkozó konvent keddi plenáris ülésén védelmébe vette az EU-intézmények reformjára vonatkozó közös javaslatát.


Dátum: 2003-01-21 16:52:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=7088
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:01:08.632798, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2


Az egy hete ismertetett kezdeményezés, amelyről azonnal élénk viták kezdődtek, eddig meglehetősen vegyes visszhangokat váltott ki. A tagállamok egy része, az Európai Bizottság, valamint a konvent küldötteinek zöme elsősorban a kettős elnökség intézményének bevezetésére tett javaslatot bírálja. Eszerint a végrehajtói jogkörökön az állam- és kormányfőkből álló testület, az Európai Tanács élére választandó elnök és az Európai Bizottság elnöke osztozna.

A francia-német javaslatok uralták a konvent hétfői-keddi plenáris ülésén folytatott vitát, amelyben a felszólalók nagy többsége határozottan szembehelyezkedett a kettős elnökség intézményére vonatkozó elképzeléssel. A legtöbbször elhangzott kifogás az volt, hogy egy ilyen megoldás zavarossá tenné a hatáskörök megosztását, és az uniós intézmények közötti versengéshez vezetne.

A tanácskozás keddi részében szólalt fel Dominique de Villepin francia és Joschka Fischer német külügyminiszter, akik mindketten kormányuk képviselői a konventben. Védelmükbe vették a javaslatokat, megismételve a mellettük felhozott érveket, de az eddig elhangzott észrevételekhez kapcsolódó újabb szempontokat nem említettek. A küldöttek szóvá is tették, hogy egyik miniszter sem reagált a vitában elhangzottakra.

De Villepin azt fejtegette, hogy a kettős elnökség intézményének bevezetése nem vezetne az intézmények közötti rivalizáláshoz, mert két különböző jellegű tisztségről lenne szó. Az Európai Tanács öt évre választandó elnöke az állam- és kormányfők tevékenységét hangolná össze, és a nemzetközi színtéren képviselné az uniót. Az Európai Bizottság elnöke viszont - akit a javaslat szerint az Európai Parlament választana - továbbra is az EU végrehajtó intézményének munkáját irányítaná, amelynek legfontosabb mozzanatai a szerződések feletti őrködés és a közösségi érdekek védelme.

Joschka Fischer azzal érvelt, hogy egy 25 tagú unióban nehezen lehetne fenntartani a félévente váltakozó soros elnökségek jelenlegi rendszerét. Ha viszont hosszabb időre szóló mandátummal rendelkező elnök kerülne a tanács élére, az erősítené az unió cselekvőképességét és javítaná az intézmények közötti egyensúlyt - jelentette ki.

Szájer József (Fidesz), aki az Országgyűlés egyik küldötteként vesz részt a konvent munkájában, elmondta, hogy a francia-német kezdeményezést elsősorban a nagyobb tagállamok támogatják, a kisebbek általában ellenzik. Viszonylag ritka jelenség az unióban, hogy ilyen világos frontok rajzolódnak ki egy bizonyos kérdésben - jegyezte meg.

Noha sem a francia, sem a német külügyminiszter nem hozott új elemeket a vitába, a képviselő szerint de Villepin némileg nyitottabbnak tűnt: jelezte, hogy Franciaország kész továbbra is rugalmasságot tanúsítani olyan kérdésekben, amelyekre közvetlenül nem tér ki a közös javaslat.

Az ellenvélemények mindamellett nem a kezdeményezés egészével kapcsolatban fogalmazódnak meg, mert az jórészt összhangban van az intézményi reformoknak a konvent által is követendőnek tartott irányaival. Ezek közé tartozik a jelenlegi hárompilléres rendszer meghaladása, az Európai Bizottság elnökének a parlament általi megválasztása vagy az a javaslat, hogy az EU-nak egyetlen közös külpolitikai képviselője ("külügyminisztere") legyen - mondta a képviselő.

Szájer József elmondta még, hogy egy bajor küldöttel közösen javaslatot terjesztett elő Istennek és a keresztény hagyományoknak az alkotmányos szerződésben történő megemlítésére. Eszerint a dokumentum a lengyel alkotmányban szereplő megfogalmazást venné mintának, amely a közös európai keresztény hagyományok megemlítése mellett utal azokra, akik hisznek Istenben és azokra is, akik másutt keresik a boldogság és a jólét forrásait. A javaslatot eddig több mint húsz küldött írta alá, jobb- és baloldaliak egyaránt.

MTI - fidesz.hu

Kapcsolódó elemek