Bűnös a maffiaellenes központ egykori vezetője
Hivatali visszaélésben bűnös Bácskai János, a maffiaellenes központ egykori vezetője a Fővárosi Ítélőtábla hétfőn kihirdetett nem jogerős ítélete szerint.
Dátum: 2007-05-21 15:25:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=77718
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:11:44.703756, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Kulcsár Attilával, a brókerbotrány főszereplőjével összefüggő ügyben a másodfokú bíróság megváltoztatta az első fokon eljárt Csongrád Megyei Bíróság korábbi ítéletét és hivatalos személyként elkövetett bűnpártolás helyett hivatali visszaélés miatt ítélte el a vádlottat. Továbbá enyhítette az elsőfokú döntést annyiban, hogy az egyéves felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejét a korábbi három évről két évre csökkentette, illetve a gondatlanságból elkövetett államtitoksértés vádja alól felmentette Bácskai Jánost. A büntetőperben korábban kiszabott lefokozás mellékbüntetést a másodfokú bíróság fenntartotta, azaz a tábornokot megfosztotta rendfokozatától.
A nem jogerős döntés ellen a fellebbviteli katonai ügyész és a védelem is fellebbezett. Erre azért volt lehetőség, mert a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottat a gondatlanságból elkövetett államtitoksértés vádja alól. Tavaly július óta, ha az első- és másodfokú döntések úgy térnek el egymástól, hogy az egyikben felmentik, a másikban pedig bűnösnek mondják ki a vádlottat, akkor lehetőség van harmadfokú eljárás lefolytatására. A harmadfokú eljárást a Legfelsőbb Bíróság folytatja le.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla indoklásában kifejtette: az első fokon eljáró Csongrád Megyei Bíróság helyesen rekesztette ki a bizonyítékok közül a telefonlehallgatási jegyzőkönyveket, mert a lehallgatások célja nem Bácskai János volt. A táblabíróság a jegyzőkönyveket ismerő és azok tartalmáról beszélő tanúk vallomásait is kirekesztette a bizonyítékok közül.
A másodfokú ítélet tényállása kisebb módosításokkal egyezik a Csongrád Megyei Bíróság elsőfokú megállapításaival. E szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2003 júniusában vizsgálatot folytatott a Pannonplast Rt.-ben történt befolyásszerzéssel kapcsolatban a K and H Equities Rt.-nél. A brókercégnél különféle szabálytalanságokra utaló adatok merültek fel, ezért a felügyelet átfogó ellenőrzés indításáról döntött. Erről Kulcsár Attila tudomást szerzett, s mivel attól tartott, a vizsgálat felfedi illegális tranzakcióit, megkereste Bácskai Jánost és arra kérte, hogy segítsen az iratokat kivonni a felügyeleti vizsgálat alól. A vádlott ekkor felkereste Papp Csaba alezredest, az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának akkori munkatársát és arról tájékoztatta, hogy a K and H Equities Rt.-től iratok tűnhetnek el. A rendőrség munkatársai a brókercégtől megpróbálták az eredeti okiratokat elvinni, majd amikor megtudták, hogy a felügyelet csak másolatokat kaphat, ők is csak azokat kérték el.
A bíró kifejtette: Kulcsár Attila felismerte, hogy a PSZÁF fényt deríthet a Pannonplast-ügyre, ezért kereste fel a vádlottat. Bácskai János az ítélet szerint hivatali beosztásából adódó ismertségét felhasználva kereste meg a rendőrséget. Az ítélet szerint az első fokon eljáró Csongrád Megyei Bíróság helyesen járt el, amikor megállapította: hivatali befolyását felhasználva járt el a vádlott Kulcsár Attila érdekében, de tévedett, amikor hivatalos személy által elkövetett bűnpártolásnak minősítette a bűncselekményt. Kitért arra, nem állapítható meg a vádlott terhére az, hogy meg akarta volna akadályozni az eljárást, vagyis a bűnsegédi magatartást. Hozzátette: a vádlott cselekménye hivatali visszaélésre alkalmas, mert hivatali helyzetével visszaélve követte el a bűncselekményt. Kifejtette: a hivatali állásból adódó ismertségét, befolyását személyes célra használta fel, illetve Kulcsár Attila személyes érdekei miatt kereste meg Papp Csabát.
A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a Csongrád Megyei Bíróság helytelenül állapította meg Bácskai János bűnösségét a gondatlanságból elkövetett államtitoksértés vétségében. Hangsúlyozta: Bácskai János védekezését fogadta el a bíróság, vagyis azt, hogy nem kellett számítania arra, hogy illetéktelen személy hozzá tud férni a dokumentumhoz. A gondatlanságból elkövetett államtitoksértéssel Bácskai Jánost azért vádolták meg, mert a vádhatóság szerint 2003 júliusában minősített dokumentumot vitt haza, amelyet az íróasztalán felejtett, majd távozott az épületből. A vádhatóság szerint így lehetővé tette, hogy az államtitoknak minősülő iratok tartalmát arra jogosulatlan személyek is megismerhessék. Az ítélőtábla előtt Bácskai azt mondta: a felesége aznap azt mondta, csak este megy haza, s ezért nem kellett arra számítania, hogy idő előtt hazaér. A bíróság ezt elfogadta és ítélete indoklásában kitért arra a szakértői véleményre is, amely szerint Bácskai János otthona biztonsági rendszerével megfelelően védte a minősített iratot. Mivel a gondatlanságból elkövetett államtitoksértés vádpont alól az ítélőtábla felmentette a vádlottat, ezért nyílt lehetőség a harmadfokú eljárásra.
A döntés ellen az ügyész bűnösség megállapításáért fellebbezett, míg a védelem továbbra is a felmentés miatt. Bácskai János az ítélet után azt mondta: bízik benne, hogy az igazság győz. Az ítélet kiszabásakor a bíró kifejtette: a Csongrád Megyei Bíróság helyesen állapította meg - akkor még halmazati büntetésül - az egy év szabadságvesztés időtartamát. Hozzátette: mivel ez a kiszabható büntetési tétel alsó harmada, ezért enyhítésre nem látott lehetőséget, ám a próbaidő tartamát három évről kettőre módosította. A bíróság fenntartotta a lefokozás mellékbüntetést is.
MTI - fidesz.hu