Három államfőjelölt Csehországban
Három hivatalos jelölt - Václav Klaus, Milos Zeman és Jaroslava Moserová - indul a cseh elnökválasztáson, amelynek újabb fordulóját pénteken tartják a prágai törvényhozásban.
Dátum: 2003-01-21 20:33:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=7099
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:01:12.316341, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A jelölési határidő kedden éjfélkor jár le. A jelöltállításhoz egy-egy személynek legalább tíz képviselő vagy szenátor támogatását kellett megszereznie. A 61 esztendős Klaus az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS), az 58 éves Zeman a kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) jelöltje, míg a 73 esztendős Moserová független jelölt, akit a független, illetve a kisebb pártokat képviselő szenátorok jelöltek államfőnek.
Bár a prágai sajtó szerint Moserová támogatottsága a parlament két házában jóval kisebb, mint Zemané vagy Klausé, nem lehet kizárni, hogy a cseh elnökválasztási rendszernek köszönhetően a szenátusban az első fordulóban esetleg ő lesz a továbbjutó, s ezzel a két nagy vetélytárs egyikét kiszorítja a játszmából. Győzelmi esélye azonban gyakorlatilag a nullával egyenlő. Amennyiben a parlamentnek pénteken sikerül új államfőt választania, akkor az a sajtó szerint vagy Zeman vagy Klaus lesz. Nem kizárt azonban, hogy a megismételt elnökválasztás is sikertelen lesz.
Mindhárom jelölt a pénteken délelőtt tíz órakor kezdődő elnökválasztásig hátralévő időben folyamatosan tárgyal a parlamenti frakciók képviselőivel, hogy megszerezze támogatásukat. Klaus biztosan számolhat pártja képviselőinek és szenátorainak támogatásával. Zeman ugyan a legnagyobb frakcióval rendelkező szociáldemokraták jelöltje, de a párt képviselői és szenátorai nem mind támogatják volt elnöküket. Moserová biztosan csak a független szenátorokat, illetve a kisebb pártok szenátorait tudhatja maga mögött. Várhatóan őt fogja támogatni a Szabadság Unió-Demokratikus Unió (US-DEU) néhány képviselője is. A Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) megosztott, s képviselőinek, illetve szenátorainak szavazása a kulisszák mögötti tárgyalások eredménye lesz. A nagy képviselői frakcióval rendelkező kommunisták kegyeit úgy Zeman, mint Klaus is igyekszik megnyerni. Prágában általános a vélemény, hogy a képviselőházból az első fordulóban az jut tovább, aki megkapja a kommunisták többségének támogatását.
A képviselők és a szenátorok az ülés elején döntik el, hogy az államfőválasztás nyílt vagy titkos szavazással történik-e, s ezért gyakorlatilag minden lehetséges.
Egyébként a parlament két házának ismét három lehetősége lesz az államfő megválasztására. Az első fordulóban az összes jelölt indul, s az győz, aki megkapja úgy a 200 tagú alsóház, mint a 81 tagú felsőház szavazatainak több mint a felét, tehát legalább 101, illetve 41 szavazatot. A második fordulóban a képviselőházban és a szenátusban az első fordulóban a legtöbb szavazatot szerzett jelöltek indulnak, s szintén külön-külön szavaz a két ház. Megtörténhet, hogy a második fordulóba csak egy jelölt jut, mert előzőleg ő kap többséget mindkét házban. A második fordulóban a győzelemhez a jelöltnek a leadott szavazatok több mint a felét kell megszereznie mindkét házban. A harmadik fordulóban aztán a képviselők és a szenátorok már közösen szavaznak, s a győzelemhez a leadott összes szavazat több mint a felét kell megszerezni az egyik jelöltnek. Amennyiben egyetlen jelölt sem kapja meg a megfelelő számú szavazatot a három fordulóban, akkor a választást meg kell ismételni, mégpedig a jelölési procedúrával együtt. A törvény szerint a két forduló között akár 14 napos szünet is lehet, tehát nem biztos, hogy a megismételt elnökválasztás egy nap alatt lezajlik.
MTI - fidesz.hu