Alkotmánybírósághoz fordul a KDNP felsőoktatási felvételi eljárás miatt

Az Alkotmánybírósághoz fordul a KDNP a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet többletpontokra vonatkozó passzusa miatt, amely a párt álláspontja szerint sérti az igazságosság elvét - közölte Hoffmann Rózsa és Salamon László keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Dátum: 2007-05-29 11:18:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=78140
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:14:56.175106, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Hoffmann Rózsa kifejtette: a kormányrendeletnek azt a pontját kifogásolják, amely a hátrányos helyzetűeknek, fogyatékkal élőknek, gyermekgondozási segélyben részesülőknek biztosít összesen maximum 24 pontot. Hangsúlyozta: nem a nehéz helyzetben lévők támogatását kifogásolják, de a jelenlegi szabályozás igazságtalan azokkal szemben, akiknek nem jár ez a többletpont, és esetleg éppen emiatt nem jutnak be felsőoktatási intézményekbe. A párt szerint más megoldást kell találni a hátrányos helyzetűek megsegítésére.

A párt álláspontja szerint a "képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatás" alkotmányos jogába ütközik a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásáról szóló kormányrendeletben rögzített előnyök biztosítása. Az ellenzéki párt a kormányrendelet vonatkozó pontjainak utólagos vizsgálatát és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól. A képviselő utalt arra, hogy februárban ez ügyben már megkereste Hiller István szakminisztert, ám elutasító választ kapott felvetésére. Elmondta: a KDNP azt javasolja, hogy az idén, és mindaddig, amíg a kormányrendelet jelen formájában érvényben van, emeljék meg a felvételi keretszámokat olyan mértékben, ahányan ezekkel a többletpontokkal jutnának be a felsőoktatásba.

Megoldás lehet még, hogy megfelelő, a hátrányos helyzetűeknek indított tanfolyamokkal segítik az érintettek felkészülését - tette hozzá Salamon László. Közölte: pozitív diszkriminációra szükség van, de alkotmányos úton. Mint elmondta, beadványukban hivatkoznak egy korábbi alkotmánybírósági határozatra is, miszerint "a pozitív diszkrimináció korlátjának tágabb értelemben leírt, tehát az egyenlő méltóságra vonatkozó megkülönböztetés tilalma, illetve az alkotmányban pozitívan megfogalmazott alapjogok tekintendők. Bár a társadalmi egyenlőség mint cél, mint társadalmi érdek megelőzhet egyéni érdekeket, de nem kerülhet az egyén alkotmányos jogai elé".

MTI - fidesz.hu