Van másik lehetőség - a Demokrata interjúja Varga Mihállyal

Amíg csak adóemelésben, vagyonvizsgálatban gondolkodik egy kormány, addig nem várhatjuk, hogy a kedvezőtlen trendek megfordulnak. Hosszú távú elképzelésekre, nemzetstratégára van szükség kapkodás és megszorítások helyett - mondta a Demokratának Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, a parlament Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának elnöke.

Dátum: 2007-05-31 13:47:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=78321
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:16:00.186613, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

- Bár már egy hónapja, hogy Brüsszelben jártak, még mindig téma az úgynevezett "szankció Gyurcsánynak", a baloldal például ennek létét is tagadja. Miről szól ez a szigorítás?

— Magyarországon a tavaly őszi önkormányzati választások bebizonyították, hogy a magyar választók számára kiderült az igazság Gyurcsány Ferencről. Az embereknek elegük van a hazugságokból. A Fidesz elsöprő sikere részben annak volt köszönhető, hogy a választók üzentek a kormánynak: nem kérnek a trükkök százaiból, a hamis ígéretekből. Ám nem csupán itthon, ha nem az általában lassan reagáló Brüsszelben is elérte az ingerküszöböt az őszödi beszéd. Az Európai Unió illetékesei több olyan kezdeményezést támogatnak, amelyek védelmet próbálnak adni a közösség támogatási rendszerének. A cél az, hogy az érintett tagországok ne tudjanak visszaélni az unió rendszerével, megtévesztő állításokkal ne tudjanak igénybe venni különböző támogatásokat Az Európai Parlament ezért elfogadta az úgynevezett Lauk-jelentést A jelentés lényege, hogy amelyik ország manipulálja a költségvetési mutatóit azzal szemben a jövőben vezessenek be szankciókat. Természetesen ez nem egyik napról a másikra történne, de ennek a folyamatnak az lesz a vége, hogy amelyik ország manipulál, azt akár támogatások elvonásával is lehet majd büntetni. Ezt az elképzelést nevezik az uniós szakzsargonban "szankció Gyurcsánynak", vagyis a magyar kormányfő neve kellemetlen fogalom lett az unióban is.

- A balliberális sajtó a mai napig igyekszik tompítani az őszödi beszéd állításait Egyrészt azt sulykolják, hogy mindkét oldal egyformán rossz de Gyurcsány legalább bevallotta a hazugságokat, másrészt szerintük a kampányokban természetes dolog az ígérgetés. Az unióban ezt nem így látják?

- Először is tisztázzuk, hogy a Fidesz, szemben az MSZP-vel, soha nem állította az ellenkezőjét annak, mint amit tenni akart vagy tett. Van különbség a két oldal magatartása között. Nézzük csak meg, kinek volt igaza a tavalyi választások előtt. Mi azt mondtuk, rossz helyzetben van a gazdaság, rossz irányba haladt az ország 2002 és 2006 között, a kormánypártok pedig "nagy jóléttel" és "dübörgő gazdasággal" kampányoltak. Alig két hónappal később kiderült, hogy amit mi mondtunk, az fedi a valóságot. Ami a kérdés másik részét, az ígérgetést illeti, természetes a politikában, pláne egy választás előtt, hogy mindenki a szebbik arcát akarja megmutatni a választóknak. Ám ez nem azt jelenti, hogy bárkinek joga van tagadni a valós helyzetet, megtéveszteni és becsapni az embereket Gyurcsány Ferenc túlment minden elképzelhető határon. Az, hogy Brüsszelben elfogadták a Lauk-jelentést, az, hogy amerikai tévékben viccelődnek Gyurcsánnyal, az, hogy a világ legrosszabb demokratája verseny szeptemberi esélyese a magyar kormányfő volt, mind azt mutatja, hogy a nemzetközi közvélemény leírta Gyurcsány Ferencet. Ha lemondott volna, vagy ha legalább a kormány pártok levonták volna helyette a konzekvenciákat, az valamit javított volna a helyzeten. Mivel a mai napig ő a kormányfő, amit tett, az egész országra vet rossz fényt.

— Sokan attól tartanak hogy amennyiben nem lesz előrehozott választás, az uniós forrásokból a kormányzat 2009-től osztogatni kezd, és azt tudják majd kommunikálni, hogy lám, volt értelme a megszorításoknak, és ezért lehet ismét több pénzt adni az embereknek. Mennyi esély van erre?

— Ez a veszély fennáll, s ezzel a Gyurcsány-kormány is kimondatlanul ugyan, de számol. Ezzel az eséllyel hitegetik most az MSZP tagjait. Sajnos ismerjük a mai magyar médiaviszonyokat is, ez átmenetileg segíthet elkendőzni a valós állapotokat. Korántsem vagyok viszont biztos abban, hogy a mostani jövedelemkiesést, megszorításokat, vizitdíjat, tandíjat, a mindennapi megélhetés drágulását egy ilyen osztogatással ellensúlyozni lehet. Tavaly nyár óta olyan mértékű pénzelvonások voltak, olyanok következnek az előttünk álló hónapokban, s olyan nagy a kormány elutasítottsága, hogy egy korábbiakhoz hasonló felkapaszkodásra ma sokkal kevesebb az esély. Persze hiba volna, ha máris biztosra vennénk a Fidesz győzelmét a következő választáson, de a súlyos kormányzati mulasztások megnövelték a mögöttünk állók számát, új többség alakult.

- Azt már a kormányfő is beismerte Ősződön, hogy az előző ciklusban válságba sodorták a gazdaságot. Azóta jobb vagy rosszabb lett a helyzet?

— A magyar gazdaság továbbra is soha nem látott mélységben van, s a megítélésünk sem javult az elmúlt hónapokban. Új arcát mutatja a válság. Azt mindenki természetesnek vette, hogy a rendszerváltozás, a KGST-ről való leszakadás, a piacgazdasággá való átállás komoly nehézségeket okoz. De a mostani helyzet ezzel nem magyarázható. Miközben az unió gazdasága jól teljesít, mi nemhogy faragnánk a hátrányunkból, hanem egyre inkább leszakadunk. Mondjuk ki: mindennek a Gyurcsány-kormány rossz gazdaságpolitikája az oka. Az a gazdaságpolitika, amelynek alapján a lovak közé dobták a gyeplőt, abban a hamis dogmában bízva, mely szerint a piac majd mindent megold. Nem, a piac nem old meg mindent Ha nincs aktív állami szerepvállalás, akkor a piaci események rossz irányokba is mehetnek. Magyarországon ma ez történik. Nézzük meg: kilencszázalékos infláció már az év elején, növekvő munkanélküliség — miközben az unióban csökken a munkanélküliek aránya -, vállalkozások mennek egymás után csődbe... És ne legyenek illúzióink, Azok, akiknek mindez köszönhető, azok, akik ezeket a rossz gazdaságpolitikai intézkedéseket meghozták, nem képesek megtalálni a kivezető utat.

- A baloldali kormányokra két dolog jellemző, ha be akarják tömni a lyukakat a költségvetésben. Egyrészt pénzt vonnak el az emberektől, másrészt privatizálnak. A megszorítások megkezdődtek, s újabban ismét hallani nagy privatizációs tervekről is - állítólag eladnának több nagy állami céget a Szerencsejáték Zrt.-től a Nemzeti Autópálya Zrt.-ig.

- A mostani magyar kormány folyamatosan szűkíti azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a gazdaság nagyobb teljesítményre, növekedésre tudna átállni. Az állami vagyon kiárusítása, felélése nagymértékben csökkenti annak az esélyét, hogy mi magunk dönthessünk arról, hogyan lábalunk ki a jelenlegi válságból. Sajnos jó néhány hónapja nem kapunk választ arra, hosszú távon hogyan képzelik el a gazdaság növekedési pályára állítását. Hosszú távú elképzelésekre, nemzetstratégiára van szükség kapkodás és megszorítások helyett. Teljesen új gazdaságpolitika kell, amit csak egy új kormánytól várhatunk, nem pedig attól, amelyik ezt a csődhelyzetet előidézte. Az ellenzéknek kereteket és egyértelmű javaslatokat kell adnia, hogy világos legyen mindenki számára: van kiút, van másik lehetőség. Ezt szolgálta a vitasorozat végén, éppen a kongresszusunkra kiadott Jövőnk című dokumentum.

- A Fidesz tavalyi választási programjában megfogalmazottakhoz képest most mennyire kellenének más intézkedések?

— Ahogy az előbb is mondtam, az állami vagyon kiárusítása nem megoldás. A minisztériumi épületek eladása, kórházi ingatlanok értékesítése, a Magyar Villamos Művek és még néhány nagy állami cég privatizációja nem teszi rendbe a gazdaságot. Elodázza a bajt, átmeneti túléléshez segíti a mai kormányt de rontja az ország kilábalási esélyét. Nemzetstratégia megalkotására van szükség. A gazdaságban például ki kell jelölni három-négy olyan területet; ami jobban tud teljesíteni és versenyképesebb lehet; mint a többi ágazat. Nem csodaszer megtalálásáról van szó, hiszen ilyen lehetőség van a mezőgazdaságban, a biotermelésben, a gyógyszeriparban vagy a turizmusban, főleg a gyógy-idegenforgalmi fejlesztésekben. Ki kell tehát választani ezeket a területeket, és átgondolt stratégia alapján ezek fejlesztésének kell alárendelni az erőforrásokat. Amíg csak adóemelésben, vagyonvizsgálatban gondolkodik egy kormány, addig nem várhatjuk, hogy a kedvezőtlen trendek megfordulnak.

- A Fidesz egyik feladata tehát az lesz a következő időszakban, hogy kidolgozza azt a nemzetstratégiát amivel egy kormányváltás után rendbe tudná tenni a gazdaságot?

— Nekünk van, és mindig is volt elképzelésünk arról, hogy mit szeretnénk tenni. Az is igaz persze, hogy a helyzet változik, így tehát időről időre frissíteni kell az elgondolásokat. Nem kerülhetünk abba a helyzetbe, mint 2006-ban az MSZP, hogy megnyerte a választást, de fogalma sem volt arról, mit kezdjen a válsággal, ezért kapkodni kezdett. Az előttünk álló időszakban arra törekszünk majd, hogy jól látható alternatívát mutassunk fel a jelenlegi kormányzattal szemben. Ha nem is ott, ahol abbahagytuk, hiszen megváltozott a helyzet, de folytatni kell a polgári Magyarország megteremtését.

Bándy Péter - Magyar Demokrata

fidesz.hu