Hadászati párbeszéd kezdődik Moszkva és Washington között
Oroszország és az Egyesült Államok hadászati párbeszédet kezd a rakétaelhárító-rendszerek problémájáról katonai vezetők és diplomaták részvételével - jelentette be csütörtökön George Bush amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz államfővel a G8-csúcstalálkozó keretében Heiligendammban megtartott találkozója után.
Dátum: 2007-06-08 09:30:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=78882
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:20:02.255696, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A csütörtöki nap másik legfőbb eseményeként a legfejlettebb ipari államok és Oroszország állam- és kormányfői megállapodtak abban, hogy célul tűzik ki a környezetet leginkább károsító széndioxid-kibocsátás ötven százalékos csökkentését 2050-ig.
Az orosz és az amerikai elnök kétoldalú találkozója után Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy ha Washington és Moszkva átláthatóan együttműködik a rakétavédelem kérdésében, nem lesz semmilyen probléma. Putyin javasolta az amerikai elnöknek, hogy e célból használják közösen az Azerbajdzsán területén Oroszország által működtetett rádiólokációs rendszert. Elmondta: szerdán beszélt javaslatáról az azerbajdzsáni elnökkel, és megállapították, hogy a hatályos szerződés ezt lehetővé tenné. Meggyőződésének adott hangot, hogy az azerbajdzsáni lokátor közös használatával hatékonyan lehet ellenőrizni az iráni rakétaprogramot. Az orosz elnök szerint ezáltal szükségtelenné válik a két fél csapásmérő eszközeinek telepítése közvetlenül az európai határoknál, és Moszkvának nem kell megváltoztatnia rakétái célirányával kapcsolatos álláspontját (az orosz elnök a minap azzal fenyegetőzött, hogy Oroszország ismét európai célpontokra irányozza rakétáit, ha az Egyesült Államok folytatja rakétavédelmi rendszerének kiépítését az orosz határok közelében, Csehországban és Lengyelországban).
George Bush közölte, hogy orosz partnere "nagyon érdekes javaslatot tett", és ennek eredményeképpen állapodtak meg abban, hogy Oroszország és az Egyesült Államok hadászati párbeszédet kezd a rakétaelhárító-rendszerekről katonai és külügyi vezetők részvételével. "Ilyen párbeszéd révén érthetőbbek lesznek a rakétavédelmi rendszert alkotó technológiák, és az együttműködési lehetőségek" - hangoztatta.
A csúcson létrejött környezetvédelmi egyezménnyel kapcsolatban a G8-csoport soros elnöki tisztségét betöltő Angela Merkel német kancellár kiemelte annak jelentőségét is, hogy a kompromisszumos megállapodás értelmében a klímaváltozás elleni erőfeszítéseket az ENSZ vezényli majd. Az állam- és kormányfők megbízták a környezetvédelmi minisztereket, hogy az év végén az indonéziai Bali szigetén esedékes, az ENSZ égisze alatt zajló nemzetközi környezetvédelmi konferencián kezdjék meg a 2012-ben lejáró kiotói egyezményt felváltó, új hosszú távú megállapodás kidolgozását. Utalt annak szükségességére, hogy a miniszterek legkésőbb 2009-ig dolgozzák ki a 2012 utáni időszak - azaz az "új Kiotó" - legfontosabb környezetvédelmi irányelveit. A megállapodás nem kötelező jellegű ugyan a résztvevők számára, azok mégis egyfajta erkölcsi kötelezettséget vállaltak a széndioxid-kibocsátás ötven százalékos csökkentésére.
Előzőleg délelőtti ülésükön a nyolcak kedvezően értékelték a világgazdasági helyzet alakulását, s egyetértettek abban, hogy a globalizáció előnyeinek kihasználása érdekében erősíteni kell a párbeszédet a leggyorsabb ütemben felzárkózó fejlődő államokkal, mindenekelőtt Kínával, Indiával, Brazíliával, Mexikóval és Dél-Afrikával.
A résztvevők szót emeltek a globalizáció szociális profiljának erősítése mellett, hangoztatták a szellemi-szabadalmi jogok fokozottabb védelmének szükségességét, a foglalkoztatás javításának fontosságát. Az állam- és kormányfők síkraszálltak a világkereskedelem liberalizálását célzó tárgyalások felgyorsítása mellett.
Irán egyike volt azoknak a külpolitikai témáknak, amelyekről a nyolcak állam- és kormányfői délután folytattak tárgyalásokat. Irán mellett a Közel-Kelet, Afganisztán és Koszovó került még napirendre.
Értesülések szerint a résztvevők egyetértettek abban, hogy az elkövetkező időszakban is az eddigi, úgynevezett kétirányú politikát alkalmazzák Teheránnal szemben. Ennek lényege, hogy az urándúsítás leállításának kikényszerítése érdekében változatlanul fenntartják a szankciók lehetőségét, ugyanakkor nyitva hagyják az ajtót a további tárgyalások előtt.
Közben a csúccsal párhuzamosan további kétoldalú találkozókat tartottak. Ezek egyikén Nicolas Sarkozy francia elnök, illetve Tony Blair brit miniszterelnök egyetértett abban, hogy szükség van az Európai Unió intézményi reformjára. Ugyanakkor mindketten a jelenlegi tervezet helyett egy egyszerűsített alkotmány mellett szálltak síkra.
A Heiligendammban folyó G8-konferenciával egy időben nagyszabású segélykoncertet tartottak csütörtök délután Rostockban. A szegénység felszámolását, Afrika megsegítését és a klímaváltozás elleni harcot zászlajára tűző, "Hanggal a szegénység ellen" címet viselő megakoncert három fő szervezője Bob Geldof és Bono ír rockzenész - utóbbi a U2 világhírű rockzenekar frontembere -, valamint Németország legkedveltebb könnyűzenei énekese és dalszerzője, Herbert Grönemeyer volt. A fellépők között Bono és Bob Geldof mellett számos neves külföldi és német együttes szerepelt. A többórás koncertet legkevesebb hetvenezren tekintették meg.
Egész nap folytatódtak a csúcs elleni tüntetések is. A csütörtöki tiltakozó megmozdulásokban ismét több ezren vettek részt. Tüntetők egy csoportja újra megközelítette a helyszínt körülvevő beton-, illetve drótkerítést, a rendőrség vízágyúkkal és gumibotokkal szorította vissza őket. Többen könnyebben megsérültek, köztük néhány újságíró is.
MTI - fidesz.hu