Prodi: erősíteni kell a kapcsolatokat

Az Európai Bizottság elnöke szerint a balkáni térség országait biztosítani kell afelől, hogy jövőjük az Európai Unióban van. Romano Prodi abban a levélben fejtette ki ezzel kapcsolatos álláspontját, amelyet Kosztasz Szimitisz görög és Silvio Berlusconi olasz kormányfőhöz intézett. A levelet csütörtökön hozták nyilvánosságra Brüsszelben.

Dátum: 2003-01-26 18:20:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=7212
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:01:48.056277, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Görögországtól az év második felében Olaszország veszi át az EU soros elnöki tisztségét, így 2003 az unió "mediterrán éve" lesz. Prodi már korábban utalt arra, hogy ez jó alkalom lenne az unió számára a mediterrán és a vele szomszédos balkáni térséghez fűződő kapcsolatainak erősítésére.

Levelében az elnök figyelmeztetett arra, hogy az egy évtizede kezdődött katasztrofális események nyomán a Balkán helyzete mindmáig törékeny, és nem sok hiányzik ahhoz, hogy a térség ismét kibillenjen egyensúlyából.

Ez ugyanúgy érvényes Macedóniára, mint Bosznia-Hercegovinára, ahol még mindig nem sikerült megteremteni a tartós politikai stabilitást. "Albánia mind gazdasági, mind intézményi szempontból fejlődésének rendkívül korai szakaszában tart, Szerbiában pedig a Montenegróval kapcsolatos zavaros alkotmányjogi helyzet fékezi a fejlődést" - írta Prodi, utalva arra a súlyos bizonytalanságra is, amely Koszovó helyzetének rendezetlenségéből fakad. Az elnök szerint a júniusban Szalonikiban tartandó félévzáró EU-csúcs jó alkalom lenne arra, hogy a tizenötök új lendületet adjanak balkáni politikájuknak.

A mediterrán térséggel kapcsolatban Prodi azt tartja a legfontosabbnak, hogy az ottani országok ne fenyegetést lássanak az EU küszöbönálló kibővítésében, hanem új gazdasági és politikai lehetőségeket. Elképzelése szerint ezek az államok Marokkótól a Fekete-tengeren át Oroszországig húzódó "baráti övezetként" vehetnék körbe a kibővített uniót, amely mindent megoszthatna velük, kivéve az intézményeket.

Az EU és a balkáni térség kapcsolatait jelenleg az úgynevezett stabilizációs és társulási, az EU-mediterrán viszonyt pedig a barcelonai folyamat fogja keretbe. Mindkettő alapját a két térség országaival kötött társulási (a Balkán esetében stabilizációs és társulási) megállapodások alkotják, amelyeket az unió igyekszik az érintett országok sajátos helyzetéhez és szükségleteihez igazítani.

A nyugat-balkáni országok közül eddig Macedóniával, majd Horvátországgal jött létre ilyen megállapodás, az euromediterrán partnerségben részt vevő Földközi-tenger menti országok közül pedig Szíria kivételével mindegyikkel.

MTI - fidesz.hu