A szerb parlament elfogadta az alkotmányos alapokmányt

A szerb köztársasági parlament hétfői rendkívüli ülésén nyolc órás heves vita után nagy többséggel elfogadta a majdani szerb-montenegrói állam alkotmányos alapokmányát, illetve az alaptörvény végrehajtásáról szóló jogszabályt.

Dátum: 2003-01-28 09:00:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=7249
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:01:59.623709, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az alkotmányos alapokmányra 166 képviselő szavazott igennel, 47-en voksoltak ellene. Az alaptörvényt kísérő jogszabály mellett 130-an voksoltak, 83-an szavaztak ellene.

A szavazást indulatos vita előzte meg. Zoran Djindjic szerb kormányfő azt hangoztatta, hogy az alaptörvény és a jogszabály tervezete nem tökéletes, de e "történelmi pillanatban" a legjobb megoldásokat kínálja, és Szerbia érdekeit szolgálja. Az alaptörvény tervezete elegendő szabadságot nyújt mindkét tagköztársaságnak, lehetővé teszi az ország gazdasági fejlődését és integrációját a nemzetközi közösségbe. A kormányfő arra emlékeztetett, hogy az alaptörvény elfogadásának halogatása már így is sokba került az államnak, halasztást szenvednek a megállapodások a nemzetközi pénzintézetekkel.

A parlamenti ülésen heves vita bontakozott ki Djindjic és a jugoszláv államfő vezette Szerbiai Demokrata Párt (DSS) képviselői között. A kormányfő azzal vádolta DSS-t, hogy miatta késik a közös állam alaptörvényének elfogadása. Dejan Mihajlov, a DSS frakcióvezetője azzal vágott vissza, hogy a kormányfő a háttérben egyezkedett Milo Djukanovic montenegrói miniszterelnökkel. Mihajlov magyarázatot kért a kormányfőtől a végrehajtási törvényben foglalt, vagyonmegosztással kapcsolatos kitételek miatt, amelyek szerinte előkészítik a terepet Montenegró különválására.

A kormányfő a bírálatokra reagálva a képviselők tudomására hozta, hogy az alkotmányos alapokmányra szavazva "megmentenek egy olyan országot, amely eddig csak papíron létezett".

Az ellenzéki szocialisták és a Szerb Egység Pártjának képviselői azt hangoztatták, hogy nem szavazzák meg egyik dokumentumot sem, mert azok hivatalossá teszik Jugoszlávia szétesését, és Szerbia számára elvész Koszovót. A radikálisok eleve nem vettek részt a szavazáson, mert - Vojislav Seselj pártelnök jóslata szerint - az alkotmányos alapokmány elfogadása után a nemzetközi közösség szorgalmazni fogja, hogy Koszovó legyen az államalakulat harmadik köztársasága, amivel létrejön a jogalap a tartomány kiválásához Szerbia kötelékéből.

A közös állam alkotmányos alapokmánya és a végrehajtási törvény kedden kerül a montenegrói parlament napirendjére, s várhatóan a jövő héten a szövetségi törvényhozás két háza elé. Miután a két tagköztársaság törvényhozása, illetve a jugoszláv parlament két háza is elfogadta az alkotmányos alapokmányt, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság megszűnik létezni, minden joga átszáll az új, Szerbia és Montenegró nevű államközösségre.

MTI - fidesz.hu