Energiapolitika magyar módra - konkrétumok nélkül

Elkészült a gazdasági tárca az új magyar energiapolitika tervezetével. A negyvennégy oldalas számvetés kevés konkrétumot tartalmaz, inkább csak laza keretbe foglalja a minisztérium elképzeléseit. A dokumentum azt sugallja, hogy akár még a kormányon belülről is érkezhetnek ellenvélemények. A Magyar Nemzet írása.

Dátum: 2007-06-18 08:57:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=79499
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:26:14.357760, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Ahhoz képest, hogy évekig készült, túl sok időt nem hagyott az SZDSZ-es irányítású Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, hogy a szakma hozzászólhasson az új magyar energiapolitikához. A 2007-től 2020-ig tartó időszak energiastratégiáját vázoló dokumentum június 15-én került ki a tárca honlapjára. A kísérőszöveg szerint a "konszenzusos megoldások kialakítását és a döntések társadalmi elfogadását" segítő vitára alig több mint két hét maradt, mivel véleményt, hozzászólást június harmincadika után már nem fogadnak. Információink szerint több civil szervezet, kutató- és az iparágban tevékenykedő társaság is lázas munkába kezdett, hogy "beleférjenek" a szűkre szabott határidőbe, ám egyelőre még nem akadt túl sok hozzáfűznivalójuk a dokumentumhoz. Ráadásul a stratégiát meghatározó szöveg minden lapján ez virít: "Tervezet, a kormány álláspontját nem tükrözi."

A gazdasági tárca három évvel ezelőtt egyszer már közzétette középtávú energiapolitikai téziseit - a jelenleg is érvényben lévő alapvetés 1993-ból való -, ahhoz azonban olyan mennyiségű hozzászólás érkezett, s azok olyan mértékben kérdőjelezték meg az egész stratégia hitelességét, hogy a minisztérium azt a szöveget végül nem nyújtotta be elfogadásra a parlament elé. Ez a mostani verzió már összeszedettebbnek tűnik első ránézésre, igaz, most nem is hagytak annyi időt a társadalmi vitára, mint akkor.

Ha egy mondatban szeretnénk összefoglalni az új stratégia lényegét, az talán úgy hangozhat, hogy az állam a jövőben a lehető legjobban kivonul az energiaellátás gyakorlati terepéről, s csak a közvetett irányításban, illetve a piaci modell kialakításában szán magának szerepet.

Az olcsó energia kora lejárt, emeli ki a dokumentum, hozzátéve, hogy az a korszak is a végéhez közeledik, amikor az állam még szociális kérdésnek tekintette az alapvető energiahordozókhoz való hozzáférést. A stratégia külön kiemeli, hogy Magyarországnak - főleg a gázellátás terén - gondoskodnia kell energiaforrásainak színesítéséről és arról, hogy a jövőben ne emelkedjen tovább a földgázfogyasztás részaránya a teljes energiaszerkezeten belül, ám nem foglal állást arról, hogy ezt miként kellene elérni. Az ügyben ugyanis a magyar kormány nincs döntési helyzetben, így szerepvállalása nem lehet több "iránymutatásnál", illetve "kommunikációs támogatásnál". A dokumentum hangsúlyozza, hogy a jövőben elengedhetetlenné válik két új atomerőművi blokk építése Magyarországon, s versenyképessé kell tenni a távhőszolgáltatást.

Bizonytalanok voltak a terv készítői, vajon idehaza sikerül-e elérnünk 2020-ra az EU által elvárt húsz százalékos megújulóenergia-részarányt. A stratégia függelékében található diagram szerint a megújuló célérték 15 százalék - némiképp csökkenő szén-, földgáz-, olaj- és nukleáris energia, illetve valamennyivel növekvő gázfelhasználás mellett.

Erdősi Csaba, Magyar Nemzet

fidesz.hu