Június 29-én, pénteken búcsúztatják Pungor Ernőt

Június 29-én, pénteken 12 órakor lesz Pungor Ernő akadémikus, Állami Díjas kémikus búcsúztatása a fővárosi Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a római katolikus egyház szertartása szerint - tudatta hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleményben.

Dátum: 2007-06-18 13:41:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=79547
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:26:29.279985, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az MTA rendes tagja, nyugalmazott tárca nélküli miniszter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem emeritus professzora életének 84. évében, június 13-án hunyt el.

Pungor Ernőt a Magyar Tudományos Akadémia, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány saját halottjának tekinti.

A közlemény Pungor Ernő életútját ismertetve rámutat, hogy a tudós érdemeit egyebek közt Állami Díjjal, Akadémiai Aranyéremmel, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével, Robert Boyle-aranyéremmel, Talanta Aranyéremmel ismerték el.

A magyar kémiai műszergyártás egyik megteremtőjének, nagyszámú találmány kidolgozójának kitüntetései között szerepel a Grosses Deutsche Verdienstkreuz, a Francia Becsületrend tiszti fokozata, a Ludwig von Fraunhofer-díj és a Prima-díj.

Pungor Ernő számos nemzetközi tudományos társaság - például a Royal Society, az Analytical Chemical Society of Japan, az Austrian Analytical and Microanalytical Society, a Chemical Society of Finland, az Egyptian Pharmaceutical Society - tagja,

tisztségviselője volt.

A tudóst díszdoktorává választotta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Veszprémi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a bécsi Technische Universita:t, a Shanghai Teachers University és több más külföldi egyetem - tudatta az MTA.

Pungor Ernő 1923-ban született Vasszécsényben, 1962-től a Veszprémi Vegyipari Egyetemen tanított, 1968 és 1970 között rektorhelyettes volt. 1970-től a Budapesti Műszaki Egyetemen oktatott, fizikai kémiával, elsősorban a műszeres analitikai eljárásokkal foglalkozott. Jelentős szerepe volt a magyar kémiai műszergyártás megteremtésében.

A tudós 1990 és 1994 között az Antall-kormány címzetes államtitkára, majd a tudományokkal foglalkozó tárca nélküli minisztere, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és az Országos Atomenergia Bizottság elnöke, 1992 és 1994 között a Magyar Űrkutatási Tanács elnöke volt. 1994-ben létrehozta a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatóintézetet, amelynek főigazgatójaként is dolgozott.

Elnöke volt az MTA Analitikai Kémiai Bizottságának, elnökségi tagja a Magyar Kémikusok Egyesületének. 1994 júliusától nyugdíjas egyetemi tanárként tevékenykedett.

MTI - fidesz.hu