Négy oktatási törvényt módosított a Ház
Módosította a parlament a tankönyvpiac rendjéről, a közoktatásról, a felsőoktatásról szóló törvényt hétfőn.
Dátum: 2007-06-26 10:29:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=80060
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:30:06.697653, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Ugyancsak elfogadta a Ház a szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükségessel törvények módosításáról szóló jogszabályt. Ez utóbbi révén új szerkezetű szakképzés jöhet létre, amelyben bevezetik a pályakövetést és a komplex vizsgaellenőrzési rendszert.
Tankönyvpiaci törvény
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a tankönyvpiac rendjét szabályozó törvény módosítását.
A leglényegesebb változás értelmében a jövőben csak a tankönyvjegyzéken szereplő kiadványokból tanulhatnak a diákok.
Az oktatási tárca ezentúl is a pedagógusokra bízza a tankönyvek kiválasztását, de közpénzt ezentúl csak olyan kiadványra lehet fordítani, amely szerepel a hivatalos tankönyvjegyzéken, azaz tankönyvvé minősítettek.
A törvénymódosítás ösztönzi a tankönyvkölcsönzést. Minden olyan esetben, amikor a tankönyv többéves felhasználása biztosítható (pl. atlasz, szótár, szöveggyűjtemény esetében), a tankönyvkölcsönzés lehetőségét előnyben kell részesíteni a vásárlással szemben. Így gazdaságosabbá válik a könyvek felhasználása.
A naprakész tájékoztatás érdekében a hivatalos tankönyvjegyzéket az Oktatási Hivatal a minisztérium honlapján folyamatosan frissíti, s azt bárki figyelemmel kísérheti.
A miniszter évente megállapítja a tankönyvek legmagasabb árát is, amely felett az adott tankönyv nem forgalmazható.
A törvény rögzít egy olyan szervezetet a Könyvtárellátó Kht-t is, amely nem tagadhatja meg a tankönyvellátás feladataiban való részvételt akkor sem, ha abban piaci szempontok alapján egyébként nem érdekelt. Ez a szervezet a Könyvtárellátó Kht.
A törvény arra kötelezi a tankönyv előállítóját, hogy jól látható módon tüntesse fel a tankönyvön a tankönyvvé nyilvánítás tényét, így a szülők és a diákok könnyedén megbizonyosodhatnak arról, hogy valóban tankönyvet vásárolnak-e.
Átmeneti szabályozás született arról, hogy a törvény hatályba lépése előtt jóváhagyott tankönyvek értékesíthetők legyenek akkor is, ha nem felelnek meg az új előírásoknak. A szükséges adatok feltüntetése azonban ez esetben is kötelező, de - már kész tankönyvekről lévén szó - ez bármilyen technikával megvalósítható.
A törvény 2008. január 1-jén lép hatályba, de a változás nem érinti azokat a kedvezményeket, amelyeket a tanulók a 2007/2008. tanévre kaptak.
Felsőoktatási törvény
A felsőoktatási törvény módosítása változást hoz a felsőoktatási intézmények finanszírozásában: a források intézmények közötti elosztásáról három éves megállapodásokat kötnek majd.
A jogszabály a finanszírozás kapcsán az idei 214 milliárd forintos költségvetési támogatást tekinti bázisnak, és a törvényi változásnak köszönhetően 2010-re a felsőoktatási büdzsé 241 milliárd forintra növekedhet.
A változások érintik az "intercity-professzorok" foglalkoztatását is. A szabályozás a 2007. szeptember 1. után nyilvántartásba vett felsőoktatási intézmények új szakjainál, és a már létező intézmények 2007. szeptember 1-én induló új képzéseinél változik. Ennek értelmében az akkreditáció során egy oktató csak egy felsőoktatási intézménynél vehető figyelembe. A szigorítás általános jelleggel 2010-től lép majd életbe.
Lényeges változás az is, hogy a felsőoktatási intézmények ezentúl a felvételizőknek előírhatják az emelt szintű érettségit, de csakis akkor, ha erről a középiskolásokat a felvételi előtt két évvel értesítik. Emelt szintű érettségit természetesen ezután is csak a kormányrendeletben meghatározott tantárgyakból lehet elvárni.
A módosítás pontosítja az oktatásszervezeti feladatokat, egyszerűsített eljárást biztosít a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működésére. Pontosították emellett a felsőoktatási intézmények beolvadásának, integrációjának feltételeit, ami alapján az intézmények szellemi termékeik hasznosítására - az európai gyakorlattal összhangban - gazdasági társasági formában vállalkozhatnak.
Bővül a képzési részhozzájárulás fizetése alól mentesülők köre: nem kell térítést fizetniük a terhességi, a gyermekágyi, a gyermekgondozási segélyben részesülőknek, továbbá a gyermeknevelési támogatásban, gyermekgondozási díjban részesülőknek. A törvénymódosítás 70 évre emeli a felső korhatárt a magasabb vezető beosztást betöltők körében.
Az intézményhálózat átalakítását segítik azok a szabályok, amelyek az intézmények egyesülésekor pontosítják az előkészítő bizottság munkáját, lehetővé teszik az ideiglenes szenátus, továbbá a rektor megválasztását.
A törvénymódosítás lehetőséget ad az "elektronikus leckekönyv" használatára a hagyományos, papíralapú leckekönyv mellett.
A kutatók ezentúl nem lesznek "röghöz kötve": munkaköri feladatukon túl szerződéses megbízással máshol is vállalhatnak kutatói munkát és részükre is biztosítható hét évenkénti egy éves alkotói szabadság. A törvény - néhány rendelkezés kivételével - 2007. szeptember 1-jén lép hatályba.
Közoktatási törvény
A közoktatási törvény módosításának egyik leglényegesebb eleme, hogy már nem szerepel a jogszabályban a pedagógusoknak külön díjazás nélkül elrendelhető plusz két óra munka.
A munkáltató továbbra is elrendelheti a heti kötelező óraszám feletti két plusz órát, ám kizárólag külön óradíjért. A törvénymódosítás az eredetileg tervezett 2008. január 1. helyett szeptember 1-jétől írja elő a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára hároméves kortól az óvodai nevelés biztosítását.
Változás az is, hogy a pedagógusoknak adható, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésnél előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján jobban dolgozott.
Bővül az Oktatási Hivatal ellenőrzési jogköre: ezentúl nem csak hatósági ellenőrzést folytathat le, hanem szabálysértési ügyekben is eljárhat. A hivatal felügyeleti bírságot szabhat ki, amelyet indokolt esetben egymillió forintban is meghatározhatják.
A jogszabály ezentúl tartalmazza a közoktatás feladatainak kistérségi megszervezését, valamint azt, hogy szakképzés-szervezési társulások is létrejöhetnek a jövőben. Lehetőség lesz az iskola és a kollégium feladatainak egy szervezetbe történő összevonására is.
Az óvodák, iskolák, kollégiumok szerepe például nőni fog: a módosítás szerint elsősorban ezen intézmények felelnek azért, hogy a náluk lévő sajátos nevelési igényű gyerekeknek megszervezzék a megfelelő foglalkozásokat.
Egyes többcélú intézmények ezentúl több olyan feladatot is elláthatnak, amit eddig nem. A pályaválasztási tanácsadást például össze lehet vonni a munkaerő-piaci tanácsadással. A családsegítő szolgálathoz csatlakozhat az iskola-egészségügyi ellátás. Lehetőség nyílik arra is, hogy több iskola összefogjon, és közös napközit szervezzen. Az önkormányzatok mozgásterét bővíti az a módosítás, amely szabályozza a nem állami (egyházi, magán- stb.) intézmények bevonását az oktatási feladatellátásba.
A nem állami fenntartásban lévő óvoda, iskola például az önkormányzattal történő megállapodás függvényében köteles lesz egy bizonyos számú hátrányos helyzetű gyereket is felvenni a maximálisan felvehető létszám minimum 25 százalékát.
A hazai és nemzetközi közoktatási kistérségi pályázatokon ezentúl előnyben kell részesíteni azt a társulást, ahol hátrányos helyzetű település van, vagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya eléri a 25 százalékot. A pályázatokon egyébként is kizárólag akkor indulhat el bármilyen intézmény, ha a pályamunkába beletesz egy konkrét esélyegyenlőségi intézkedési tervet.
Szak- és felnőttképzési törvény
A felnőtt- és szakképzési törvény módosításainak értelmében folytatódik a térségi integrált szakképzési központok fejlesztése és az intézmények átalakítása.
A törvénymódosítás rögzíti többek között, hogy a régiók szakképzési koordinálását a regionális fejlesztési és képzési bizottságok látják el. E bizottságok összetétele megváltozik: létrejön a társelnöki funkció, amit a gazdasági kamarák látnának el, illetve nagyobb szerepet kapnának a testületekben a gazdasági élet képviselői.
Az új rendelkezések alapján új szerkezetű szakképzés jöhet létre, amelyben bevezetik a pályakövetést és a komplex vizsgaellenőrzési rendszert.
A törvény - néhány rendelkezés kivételével - szeptember 1-jén lép hatályba.
MTI - fidesz.hu