Kelet és Nyugat között fényévnyi a különbég

Magyarországnak harminc-harmincöt, Romániának negyvenöt-ötven, Bulgáriának pedig száz évre van szüksége ahhoz, hogy elérje a nyugat-európai országok jelenlegi fejlettségi szintjét. A felzárkózás elengedhetetlen feltétele a fenntartható gazdasági növekedés - derül ki egy amerikai felmérésből.

Dátum: 2007-07-05 08:40:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=80559
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:33:41.830589, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem (UCLA) kelet-európai kutatórészlege azt állítja, hogy a 2004-es és a 2007-es európai uniós bővítés lehetőséget teremtett a kelet-európai blokknak az Európába való visszatérésre. A térség érintett országai nemcsak gazdasági értelemben térhettek vissza, hanem "intézményes" formában is integrálódhattak oda, ahová tartoznak. A kontinens nyugati és keleti része között azonban nagy eltérések tapasztalhatók. Bár számos területen megindult a felzárkózási folyamat, a keleti régió uniós tagállamainak még hosszú időbe telik a jelenlegi nyugati fejlettségi szint elérése. Az UCLA számításai szerint Magyarországnak harminc-harmincöt év kell még a felzárkózáshoz. Noha Románia gazdasága lendületesen fejlődik, az elmaradás nagy: keleti szomszédunk negyvenöt-ötven esztendőre áll a fejlett világtól.

Eközben Szlovénia öt éven belül nyugat-európai országgá válhat, a cseheknek huszonöt évre van szükségük ehhez, Bulgária viszont csak száz év múlva juthat el a nyugati szintre. Mindehhez azonban a fenntartható gazdasági növekedés elengedhetetlen feltétel.

Az UCLA kutatása szerint a kelet-közép-európai országokba 1989 óta 240 milliárd dollár összegű tőke érkezett, ennek következtében megindult a felzárkózás a termelékenység területén is. Hazánk jelenleg az EU átlagának hatvan százalékán áll. A működő tőke túlnyomó része a kontinens fejlettebbik részéről származik, az amerikai tőke jelenléte nem domináns. Az amerikai szakértők szerint a beáramló tőke mögött a globalizáció áll, aminek a lényege nem túlságosan bonyolult: piacszerzés, olcsó munkaerő és specializált termelésre való törekvés.

Az olcsó munkabér vonzotta és még ma is vonzza a külföldi tőkét. A keleti és a nyugati bérek közötti eltérés a dinamikus növekedés ellenére is jelentős: a kilencvenes évek elején a régióban kifizetett munkabér a német vagy az osztrák bér hét százaléka volt, ma pedig húsz százalék. Különbség mutatkozik még a gazdaság szerkezetében is: a tizenöt régi uniós tagország, Nyugat-Európa kis- és középvállalati szektora foglalkoztatja az összmunkaerő ötven, Magyarországon húsz százalékát, a régió többi országában pedig csak egytizedét.

magyarhirlap.hu - fidesz.hu