Kóka, gumi, szerelem

Kóka János és élettársa, Szandrocha Kamilla közösen tárgyaltak a Hankook gumigyár Dunaújvárosba telepítéséről. A 25 milliárdos állami támogatást elnyerő beruházás hasznát mind többen vitatják, mivel a cég a vártnál kevesebb helyi munkaerőt alkalmaz. A vendégmunkásoknak ráadásul Magyarország első szélerőműve helyén épülhet lakópark.

Dátum: 2007-07-06 08:54:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=80631
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:34:03.403308, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az évtized üzletének nevezte Kóka János gazdasági miniszter 2005 novemberében a Hankook dunaújvárosi beruházását. A gumigyártól többek között azt várta a liberális politikus, hogy enyhít a térség munkanélküliségi gondjain. A termelés idén június 26-án elindult, de közben kiderült, hogy mégsem olyan makulátlan a koreai menyasszony. A céggel kötött szerződés jelenleg is titkos, mivel nyilvánosságra hozatala állítólag sértené a Hankook üzleti érdekeit, de a főbb adatokat ismertette a minisztérium: a Hankook 26 milliárd forint támogatást kap az államtól. Ebből 15 milliárd a vissza nem térítendő támogatás, a fejlesztési adókedvezmények pedig 10 milliárdra rúgnak. A Hankook viszont semmilyen kötelezettséget nem vállalt arra, hogy valóban helyi munkaerőt foglalkoztat.

A MINISZTER BARÁTNŐJE

Sajtóinformációk szerint a Hankook áprilisban 644 embernek adott munkát, de csak 35 százalékuk volt Fejér megyei lakos. Később a Magyar Nemzet nyomára bukkant annak, hogy a cég Szlovákiában közvetítők útján toboroz munkásokat. A gyár közlése szerint egyelőre csak 30 határon túli munkavállaló dolgozik Dunaújvárosban. A gyárban a Hankook kommunikációs felelőse szerint "néhány tucat" koreai kapott munkát, de ők idővel haza fognak menni. A Hankook munkaerő-problémáinak magyarázata abban keresendő, hogy a cég helyben nem talál az elvárásainak megfelelő szakembert. A környéken általános vélekedés, hogy az érettségizett vagy technikusi képzettségű munkavállalók számára a Hankook bérei nem elég magasak. A szerződés értelmében a létszámot a jelenlegi 800 főről 2010-ig 1500-ra kell növelni, ami vendégmunkások nélkül nehezen sikerülhet.

A külföldiek alkalmazását a Fidesz is kifogásolta. Az ellenzéki párt szakpolitikusa, Fónagy János kétségbe vonta, hogy a 26 milliárdos állami támogatás valóban jó helyre került. A Hankook azonban Kóka személyes ügye: nemcsak a gazdasági miniszter exponálta magát a beruházás mellett, de a szerződés tető alá hozatalában mostani élettársa, Szandrocha Kamilla is fontos szerepet játszott. SZDSZ-es forrásaink szerint az utóbbi tény nyilvánosságra hozatalától a miniszter ódzkodik, ezért feltettük a kérdést a gazdasági tárcának, hogy Kóka János és Garamhegyi Ábel államtitkár mellett kik vettek részt a tárgyalódelegációban.

A GKM sajtóosztálya válaszában hét személyt nevezett meg. Az öt minisztériumi tisztviselő között Szandrocha Kamilla neve is szerepel, aki akkoriban osztályvezető volt a befektetési főosztályon. Úgy látszik azonban, hogy a délkoreaiak fontosabbnak értékelték Szandrocha szerepét. 2005 októberében a Hankook anyacége angol nyelvű honlapján hírt adott a dunaújvárosi beruházásról. A szerződést Szöulban írták alá a Hankook központjában, s a ceremóniára csak három illusztris magyar vendéget hívtak meg: Kóka Jánost, Garamhegyi Ábelt és Szandrocha Kamillát (hivatalból jelen volt a szöuli magyar nagykövet is).

HANKOOK-VÁROS ÉPÜL

A Hankook a máshonnan toborzott dolgozókat lakóparkban és munkásszállóban akarja elhelyezni. A beruházás helyszíneként Nagyvenyim, Mezőfalva, Baracs, Rácalmás és Kulcs merült fel. Az utóbbi terv tűnik a legreálisabbnak, mivel egy projektcég, a Hanhome Kft. már előállt a telep terveivel, és megkezdte az engedélyeztetési eljárást. A telep két egységből állna: sorházak és családi házak épülnek a közép- és felső vezetőknek, a munkásokat viszont egy kereszt alakú, kétcsillagos "apartmanszállóban" helyeznék el, és busszal szállítanák a gyárba. A telephez rekreációs központ, sportpályák és üzletek tartoznának. A tervezett Hankook-város lakossága körülbelül 400 fő.

A beruházás máris nagy vihart kavart Kulcson. A terv ellenzői helyi népszavazást kezdeményeztek, mivel attól tartanak, az idegenek beköltözése gyökeresen megváltoztatja a község jellegét. Az önkormányzatnak a Hanhome Kft. egy sor közcélú beruházást ígért (tornatermet, faluházat, biológiai szennyvíztisztítót), és azt a feltételt is elfogadták, hogy a lakópark nem lehet zárt terület. Török Zoltán jegyző szerint a beruházás kiugrási lehetőség a falunak, amiről nem szabad lemondani. Kulcs egyébként sem tipikus falu, inkább fejlődő üdülőtelep a Duna mellett, melynek lakossága tíz év alatt 1600 fővel gyarapodott, s ahol nyaranta 6000 üdülő jelenik meg, az idegenekhez tehát hozzá vannak szokva. Török szerint a tiltakozók tévesen állítják, hogy koreaiak költöznek a faluba, mivel hosszú távon a középvezetők is a magyarok közül kerülnek ki. Egy viharos falugyűlés után az önkormányzat az érintett 12 hektáros telket átminősítette közcélú zöldterületből lakóterületté, szabad utat biztosítva a beruházásnak.

ELFÚJJA A SZÉL?

A Hankook-város ötletét a helyválasztás teszi igazán abszurddá. A Duna fölé magasodó, 166 m magas Nagy Debella-dombon a látványterven fehér villák sorakoznak, gyaníthatóan a csodálatos dunai körpanorámát élvezni kívánó felső vezetők házai. A domb tetején azonban 2001 óta Magyarország első szélerőműve áll, mely jelentős állami támogatással épült fel. A 63 méter magas acéltoronyra a Környezetvédelmi Minisztérium mellett éppen a Gazdasági Minisztérium adott pénzt, még a Fidesz-kormány idején. Az erőművet bekapcsolták a dél-dunántúli áramszolgáltató hálózatába, s átlagosan 600 magyar háztartást lát el tiszta árammal. A kapunál még mindig kint van az ismertető, melyből az is kiderül, hogy az erőmű Innovációs Díjat kapott, s a beruházók jelentős tudatformáló hatást vártak tőle.

Mivel egy korszerű szélerőmű élettartama legalább 20-25 év, valóban jelentős tudatformáló hatása lesz, ha a részben közpénzen felépült, kiemelten közcélú létesítményt alig öt évvel az átadása után lebontják egy koreai lakópark kedvéért. A beruházó informálisan egy emléktáblát ígért az erőművet üzemeltető cég igazgatójának, Stelczer Balázsnak, aki inkább a tiltakozó népszavazásban látja a kiutat. Az erőművet és a lakóparkot szerinte nem lehet összebékíteni, mivel a jogszabályok szerint a szélerőművek 870 méteres körzetében az árnyékhatás miatt tilos építkezni. Stelczer szerint a település életében fordulópontot jelentő döntés nem lehet két-három önkormányzati vezető magánügye. A lakópark terve a domb alatti "zártkertek" (valójában nagy vízparti családi házak) tulajdonosait érinti leginkább, ám nekik nincs szavazati joguk, mivel csak időszakosan laknak a községben.

A kulcsi domb jelenleg száz százalékban állami tulajdonban van, kezelője az Igazságügyi Minisztérium Pálhalmai Agrospeciál Kft. nevű cége. A közelmúltig nagy részét barackos borította, melyet a pálhalmai börtön rabjaival műveltettek. Az elöregedett barackfákat idén - a Hanhome felbukkanásától függetlenül - kivágták. A lakóparkról szóló döntés végső soron tehát a kulcsiak és az állam kezében van; utóbbi pedig a támogatási szerződésben gyors és hatékony engedélyezési eljárásokat ígért a Hankooknak.

Heti Válasz - fidesz.hu