Kukába kerülhet a kritikus kockázatú beteg

Az egészségügy eddigi változtatásai után a koalíció most a legnagyobb és legkockázatosabb lépésre készül: megnyitja az egészségbiztosítási piacot a magántőke előtt. Szegény és gazdag betegellátásra szakadhat szét az eddig egységes rendszer. A Magyar Hírlap elemzése.

Dátum: 2007-07-09 08:41:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=80739
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:34:36.695729, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Körülbelül egymillió biztosítottra van szüksége egy-egy pénztárnak ahhoz, hogy a kockázat kiegyenlítődjön, vagyis legyen annyi egészséges járulékfizető, hogy ellensúlyozni lehessen a kórházi gondozást gyakrabban igénybe vevő betegekre jutó kiadásokat.

A jövő évtől öt-nyolc egészségpénztár lesz, a lehetőséget nemzetközi pályázattal lehet elnyerni. Régiós alapon működnek majd, az állampolgárok szabadon dönthetnek, hogy melyikkel kötnek szerződést. A tervek szerint a biztosítók versengenének a betegekért. A polgárok központi alapba fizetik az egészségügyi hozzájárulást, az alap pedig fejkvóta szerint teríti a pénzt a régiós pénztárak között.

Sinkó Eszter rendszerelemző közgazdász szerint a fejkvóta képzésének módszere sarkalatos kérdés: "Ha az életkort, a nemet és a betegségcsoportot veszik alapul, akkor azzal a kockázatoknak csak kevesebb mint a felét lehet leképezni." Ám ha a fejkvótát a tervek értelmében korrigálják, vagyis a magasabb kockázatú (például krónikus beteg) biztosítottakért többet, az egészségesekért kevesebbet adnak a pénztárnak, az költségessé teszi a rendszert. A szakértő úgy tudja: már készültek olyan háttéranyagok, amelyek a kockázati kiegyenlítést segítik. "Ha jól állítják be a korrekciót, akkor a biztosítóknak csak korlátozott a lehetőségük arra, hogy válogassanak a betegek között" - mondja. Ennek ellenére félő, hogy a biztosítók maguk kezdenek osztozkodni a régiók között, s lesz egy "kukarégió" is, ahová a magas kockázatú betegek kerülhetnek.

Nagy haszon rövid idő alatt

Az egészségügyi pénztárak - melyek 51 százalékban állami, 49 százalékban magántulajdonban lesznek - várhatóan önálló részvénytársaságokként működnek majd. Sinkó Eszter úgy látja: a biztosítóknak a nyereség érdekében csökkenteniük kell kiadásaikat, amit a szabad demokraták szerint azzal érhetnek el, hogy előnyös szerződéseket kötnek a kórházakkal. Sinkó szerint a biztosítók mindenütt olyan egyszerű eszközökhöz nyúlnak, amelyek viszonylag rövid idő alatt nagy haszonnal kecsegtetnek. Ilyen például, hogy kizárják az úgynevezett magas kockázatú betegeket. Ezt persze nem az első körben teszik, hanem később, azután pedig korlátozzák a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, többek között várakoztatják a beteget. Ez azt jelenti, hogy a kezelés finanszírozását nem azonnal vállalják, így a betegnek várnia kell a beavatkozásra.

Ahhoz, hogy a beteg ne keveredjen vitába biztosítójával a terápia finanszírozásáról, országosan egységes szabályozást kell kialakítani minden betegségcsoport kezeléséről - érvelt a szakértő. Az viszont előfordulhat, hogy ha például két különböző árú csípőprotézis közül a beteg a drágábbhoz ragaszkodik, a biztosító megfizetteti vele az árkülönbözetet. Ez egyúttal választási lehetőséget ad a betegnek.

Piacot vásárolnak

Az elemző szerint a biztosítók tízéves távlatokban gondolkodnak, s ha az állam garantálja, hogy ennyi idő alatt megtalálják számításukat, akkor egy-két veszteséges évet "lenyelnek". Egy biztos: a profitorientált magáncégek kizárólag azért szállnak be az egészségbiztosításba, mert a kiegészítő termékeikkel - például extra biztosítási csomagjukkal - szerzett hasznuk ellensúlyozza az esetleges veszteségeiket, magyarán: piacot vásárolnak termékeiknek.

Sinkó Eszter úgy látja: ezek a cégek nem hoznak friss tőkét az egészségügyi rendszerbe. Ami pénzt hoznak, azt a pénztár alapítására fordítják majd, nekünk ebből nem lesz hasznunk.

A biztosítók szabad szerződéskötési jogot kapnak, nem lesz kötelező miden kórházzal szerződniük - így viszont a súlyponti kórházak kialakításának nem volt értelme. A szakértő elmondta: mivel a fekvőbeteg-kapacitás igen szűk, a járóbeteg-ellátás szintjén lehet nagyobb versenyre számítani. Érdekes trükközéseknek is tanúi lehetünk majd, ugyanis a biztosítók rövid távú szemlélete - a pénz mielőbbi megtérülése és a haszonszerzés - könnyen összeütközhet az állam szabályozó és ellenőrző szemléletével.

Ha a biztosítók a "regulát" túlzónak találják, kivonulhatnak a piacról. Akkor viszont az államnak ki kell vásárolnia a pénztári befektetéseik egy részét. Sinkó szerint "a biztosítók erős nyomást gyakorolnak majd a mindenkori kormányra és miniszterelnökre, finomra hangolt játszmák kezdődnek".

Állami szerepek

Természetesen némi előnnyel is járhat a több-biztosítós rendszer bevezetése - ismeri el a szakértő. Elvileg oldódhat az egészségügy túlzott hierarchiája, változhat az atyáskodó szemlélet, de a szlovák példa nem ezt mutatja. A másik előnyt az jelentené, ha a biztosítókat az állam érdekeltté tenné például a szűrővizsgálatokban, a krónikus betegek mielőbbi fölkutatásában, azaz minőségi mutatókat kérne számon a régióban: "Ez fontos ellensúlyt jelentene a nyereségérdekeltséggel szemben, és a kisebbségi tulajdonosokkal meg kellene értetni a fontosságát, a menedzsment számára kötelezően teljesítendő előírásként kellene szerepeltetni."

Ám ha az állam mindent jól megszervez, tökéletesen szabályoz s szigorúan ellenőriz, akkor a szakértőben is fölvetődik a kérdés: végtére is minek kell megbontani az egységes társadalombiztosítást?

A kormány színvonaljavulást, a Fidesz szegényedést jósol

Az új egészségbiztosítási rendszerben 2008 a toborzás éve lesz, 2009-től megszűnik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter szerint az emberek egy évben egyszer társaságot válthatnak. A biztosítók szabad szerződéskötési jogával megszűnik a teljesítményvolumen-korlát. Minden társaságnak szavatoló tőkét kell képeznie, amelyből pótolja a működésből adódó esetleges veszteséget. A ma a társadalombiztosításban elérhető szolgáltatásoknál kevesebbet nem kínálhatnak.

Pesti Imre, a törvényhozás egészségügyi bizottságának fideszes tagja szerint az egészségbiztosítási piac megnyitása nem a magyar emberek gyógyítását, hanem a globális tőkét szolgálja. Aki szegény, kiszorul az ellátórendszerből, nem lesz képes visszatérni. A magántőke bevonásával újabb kórházak zárnak majd be. Amint újra polgári kormány alakul, a Fidesz egyik első intézkedése lesz az egészségbiztosítás privatizációjának a megszüntetése.

Niczky Emőke, Baranya Róbert, Kacsoh Dániel, Koczka István, Pintér Attila