A lengyelek tovább feszítik a húrt

Az európai uniós tagországok szavazati rendszere körül kirobbanó lengyel-német nyilatkozatháborúban a történelem is szerepet kapott. A Magyar Hírlap írása.

Dátum: 2007-07-09 10:58:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=80753
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:34:41.054559, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az Európai Unió új alkotmányos szerződése aláássa a második világháború utáni rendet, és Németország befolyását növelné Lengyelországban - mondta szombaton Roman Giertych, a varsói kabinet miniszterelnök-helyettese. Hangsúlyozta: "Az uniós bíróságok többnyire német bíróságok." Ezzel arra utalt, az új szerződés lehetővé tenné, hogy a német állampolgárok visszapereljék az 1945 óta lengyel területen álló ingatlanjaikat. A tulajdoni igények ügye már régóta kényes téma a két ország kapcsolatában. Giertych a lengyel identitás elvesztését látja az euró bevezetésében: "A pénzünket attól kezdve Frankfurtban fogják nyomni?" - olvasható egyik félelme a német n-tv honlapján. Gesine Schwan, a német-lengyel kapcsolatok berlini kormányzati koordinátora a történelem intézményesítésével vádolta Varsót. Szerinte a júniusi brüsszeli kompromisszumos javaslat megtorpedózása a lengyel kormány megbízhatatlanságát jelenti. "Varsónak bele kell nyugodnia ebbe - mondta -, hiszen az országnak még évekre van szüksége, hogy megszilárduljon." Elismerte, hogy a lengyelek még mindig rossz érzéssel gondolnak a világháborúra.

Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfő a Die Welt német napilapnak pénteken adott interjújában a sajtót támadta. "Csodálkozom egyesek felfogásán, nem szabad a történelem kérdéseit firtatni." Véleménye szerint a német média minden határt átlépett. "Amikor egy neves berlini újságban megjelenik egy karikatúra, amelyben a lengyelek úgy számítják ki az uniós szavazataikat, hogy négyzetgyököt vonnak a világháborúban elesett katonáik számából, akkor ott minden tabut megdöntenek."

A nyilatkozatháború ellenére a kormányfő jobbnak látja a két állam közötti viszonyt, mint Gerhard Schröder idején. Megerősítette, hogy Varsó ragaszkodik a brüsszeli csúcstalálkozón kiharcolt előjogához, vagyis hogy két évig késleltethesse az alkotmányos szerződés bevezetését. Más országok csak négy hónapig tehetik ugyanezt.

Magyar Hírlap

fidesz.hu