Menü
Profil
KemoPass Fiók

Jelentkezz be a személyes hírfolyam és a cikkbeküldések eléréséhez.

Szegénységi kockázatot jelent a gyermekáldás

Gyermekvállalásból elégtelenre teljesít Magyarország. A születésszám folyamatos visszaesése nagyrészt a házasodási kedv gyengülésével magyarázható - mutatott rá Vukovich Gabriella, a KSH főmunkatársa a népesedési világnap alkalmából tartott tegnapi háttérbeszélgetésen.


Dátum: 2007-07-11 11:43:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=80910
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:35:28.710990, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2


Magyarországon népesedési válság van, nem túlzás így jellemezni a kialakult helyzetet. A népesség száma ugyanis 1981 óta folyamatosan csökken, egyes években negyvenezerrel lettünk kevesebben. Vukovich Gabriella demográfus elsősorban a népességcsökkenés tartósságára hívta fel a figyelmet. Elmondta: más országokban is fogy a lakosság, de a világon sehol sincs példa ilyen tartós csökkenésre. Szerinte Magyarországon ma hatékony, családközpontú intézkedésekkel legfeljebb lassítani lehetne a népesség fogyását, megállítani nem. A bevándorlás valamelyest csökkenti ugyan a természetes fogyás mértékét, de a megállításához ez sem elég.

A fogyás háttere

A lakosságszám rohamos csökkenése két fő okra vezethető vissza: a szülők nem reprodukálják magukat, a kapcsolatból nem születik legalább az átlagos minimumnak tekinthető 2,1 gyermek, helyette átlagban csak 1,3 utódot hoznak a világra a magyar párok. A másik probléma a magas halandóság. Az Európai Unió országai közül nálunk a legrövidebb a várható élettartam, valamint az összes betegségcsoportban magasabb a halandóság, mint az unió országaiban. A volt szocialista országok szinte mindegyikében hasonlóan rossz a helyzet, de még ezek között is hazánk van a legrosszabb helyzetben. A népesség korstruktúrája önmagában hordozza a további öregedés, a további népességcsökkenés szükségszerűségét. Egyre kevesebb lesz a szülőképes korú nők száma. Ha emelkedne is a termékenység - a nők a mainál több gyermeket vállalnának -, akkor sem tudnának számszerűen annyi gyermeket világra hozni, amennyire szükség lenne. A fogyás lefékezéséhez is a gyermekvállalást erőteljesen ösztönző családpolitikára lenne szükség; az úgynevezett idő előtti halálozások visszaszorítása azonban hathatós egészségpolitikai intézkedéseket követelne. Erre a mindenkori kormányoknak volna lehetőségük - mondta Vukovich Gabriella.

Szegénységbe taszít a gyerek

A demográfus szerint a termékenység csökkenésének konkrét okai a megváltozott életvezetési szempontokban is keresendők. A nők és a férfiak is tovább tanulnak, későbbre tolódott a családalapítás, ez akadályozza a több gyermek megszületését. A családalapítás korábban házasságkötést és gyermekvállalást jelentett. Mára azonban drasztikusan csökkent a házasságkötések száma, a fiatalok inkább az élettársi kapcsolatot választják. Ezekből azonban kevesebb gyermek születik, mint a házasságokból. Az élettársi kapcsolatok ugyanis kevésbé szilárdak, a benne élők kevésbé merik vállalni a gyermekáldást.

A másik fontos kérdéskör a nők munkavállalása. A mai világban nem képzelhető el, hogy egy kereső eltartson egy családot. A nők munkába állását azonban nem lehet visszacsinálni, természetes igénnyé vált az önálló egzisztencia megteremtése. A válások magas száma is a munka világába tereli a nőket.

A negyvenszázaléknyi, válással végződő házasság nő tagjai sokkal kiszolgáltatottabbak lennének a megfelelő képzettség és az önálló pénzkereset nélkül. A társadalomban viszont nem alakult ki a nők családközpontú foglalkoztatását lehetővé tevő szemlélet: a munkaerőpiac nem képes értelmesen befogadni a munkavállaló nőket, és a családban sem alakult ki a nők munkavállalásához szükséges munkamegosztás.

A demográfus szerint Magyarországon nagy gond az is, hogy a gyermekek vállalásával arányban jelentősen csökken az egy főre jutó jövedelem, ezt a szociális juttatások nem kompenzálják kellőképpen. Ma Magyarországon a legnagyobb szegénységi kockázat a gyerekvállalás - mondta Vukovich Gabriella.

A gyermektelen családok között a szegénységi kockázat kilenc, az egygyermekes családoknál tizennégy százalék. A kétgyermekes családok esetében ez a mutató tizenöt, a háromgyermekeseknél huszonkét százalék, a négy vagy több gyermeket nevelő családoknak harminchét százaléka szegény. A szegénység ebben az esetben azt jelenti, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem az országos átlagjövedelem hatvan százaléka alá zuhan.

A politikáé a döntés

Magyarországon a nyolcvanas években jó volt a családpolitika, elemei túlélték a rendszerváltozást, de a Bokros-csomag szétzúzta.

A demográfus szerint mindez a bizalom megingását eredményezte, ez pedig nehezen állítható helyre. Az Orbán-kormány idején visszaállították a kedvezményeket: alanyi jogú lett a családi pótlék, még magasabb szinten újra bevezették a gyermekek után járó adókedvezményt. Az akkori politika nem segélyelven működött, hanem az adózott jövedelemmel bírókat támogatta. Vukovich Gabriella szerint mindaz, ami a szocialista kormányok alatt történik az utóbbi években, követhetetlen és értelmetlen. A családpolitikát szegénységpolitikává degradálták. Nőtt a gyermekszegénység, kevés a gyermekintézmény. A családok nem érzik, hogy fontosak a kormánynak, és hogy gyerekvállalás fontos társadalmi közös ügy is.

* * *

Kiútkeresés: Sikeres az esztergomi önkormányzat babakötvény-programja

A babaprogram keretében 448 millió forintot utalt a tavaly született kicsinyek nevére nyitott bankszámlákra az állam. Ez az összeg nagyjából azonos azzal, amennyiért a kormány az idén páncélozott limuzinokat és más járműveket vásárol. A szerény apanázsra a családok alig tizede tartott igényt.

Az állam tavaly januártól minden újszülöttnek negyvenezer forintos egyszeri támogatást ad. Az összeghez évente legfeljebb további százhúszezer forintot tehetnek hozzá a rokonok és a helyi önkormányzat. A családok a jelek szerint nem kapkodnak a negyvenezer forint után; tavaly 96 910 csecsemő született, de csak kevesebb mint tizenegyezernek a nevére nyitottak Start-számlát.

A babaprogram ötletgazdája Meggyes Tamás fideszes esztergomi polgármester. Elfogadhatatlannak tartotta a főváros és a kormány kampányát az ország 2004. májusi uniós csatlakozása előtt, amikor az első budapesti gyermeknek ötszáz-, a vidékinek kétszázötvenezer forintos támogatást ígértek. Esztergom 2005-ben létrehozta a Szent Miklós Alapot, és azóta minden helyi újszülött nevére ötszázezer forintos betétkönyvet nyit, a pénzhez évente ötvenezer forintot tesz. Mára az alap programmá bővült, például ingyenessé tették a gyermekeknek a városi tömegközlekedést, a családok ötezer forint tanévkezdési támogatást kapnak, illetve a diákok nyelvtanulást segítő kirándulást tehetnek Esztergom valamelyik testvérvárosába.

A városban a születések száma az elmúlt két évben - a korábbi tíz év átlagához képest - több mint negyven százalékkal nőtt. Az önkormányzat a fiatalok életkezdését is támogatja. A betét felvételéhez érettségit vagy szakmát kell szereznie a kedvezményezettnek, de a pénz felhasználását is megkötötték: felsőfokú tanulmányait finanszírozhatja, lakást vásárolhat, illetve helyben építkezhet a fiatal. A város komolyan veszi a gyermekvállalás támogatását is, és ha a továbbtanuláshoz előbb igényelné a pénzt, a tervek szerint lehetővé teszik a betét felbontását.

A fogyatékos gyerekek családjának is szeretnének életjáradékot folyósítani, egyelőre a rendelet módosításán dolgoznak. Meggyes szerint óriási az érdeklődés az országban a Szent Miklós Alap programjának átvétele iránt, és érdemes volna országossá tenni.

* * *

Harrach Péter, a KDNP alelnöke, az Orbán-kormány szociális és családügyi minisztere

- Továbbra is úgy gondolja, hogy a kormánynak nincs érzéke a családpolitikához?

- A kormánynak nincs mondanivalója a családról mint intézményről, és ezért a családpolitikához is ügyetlenül nyúl hozzá. Leegyszerűsítette a kérdést szegénységpolitikára, és azt a réteget támogatja, ahol egyébként is magas a gyermekszám.

- Azokra gondol, akik azt mondják, "csináltam én már elég gyereket ahhoz, hogy ne kelljen dolgozni"?

- A megélhetési gyermekvállalásra gondolok, ahol a család megélhetését a gyermekeknek nyújtott támogatásokból kívánják megoldani.

- Az állam beavatkozhat az emberek magánéletébe azzal, hogy ösztönzi a több gyermek vállalását?

- Az államnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy megteremtse a gyermekvállaláshoz szükséges körülményeket. A döntés aztán persze mindig a szülőkön múlik. Felmérések szerint azonban minden fiatal egy gyermekkel többet szeretne, mint amennyit később vállalni tud.

- Az adópolitikát emlegeti leggyakrabban az ellenzék megoldásként. Ezzel orvosolni lehetne a problémákat?

- Családpolitika kell, ennek fő elemei már megvalósultak az Orbán-kormány idején. Ezt szeretnénk továbbfejleszteni. Bevezetni a családi adózást, támogatni az anyák elhelyezkedését.

- A kormány szerint a családi adózással az alacsonyabb jövedelműek járnak rosszabbul.

- Ezt és a célzott támogatást együtt kell használni. Azt azonban nem szabad mondani, hogy a dolgozni akaró emberek nem érdemelnek meg ilyen támogatást.

Magyar Hírlap- fidesz.hu

Kapcsolódó elemek