Közszereplők, értelmiségiek tiltakoznak a vagyontörvény ellen

Több mint hatvan közszereplő nyílt levélben kérte Sólyom László köztársasági elnököt, hogy a vagyontörvényt előzetes normakontrollra juttassa el az Alkotmánybírósághoz. Az aláírók szerint ugyanis az érdemi vita nélkül elfogadott jogszabály alkotmányos aggályokat vet fel.

Dátum: 2007-07-16 14:46:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=81172
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:39:48.623902, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A magyar állam tulajdona nemzeti vagyon, sorsáról tehát csak a nép képviselői rendelkezhetnek. A jelen törvény ezt a jogot a miniszterelnök által kinevezett tisztviselőkre ruházza - olvasható a dokumentumban. Ez a törekvés a nyílt levél megfogalmazói szerint a legsúlyosabban sérti a közérdeket, és a társadalmat az önrendelkezés eszközétől fosztja meg. Közcélú ingatlanok válnak így kiszolgáltatottá a mindenkori végrehajtó hatalom döntéseinek. Elhárulnak az utolsó akadályok a kórházak, múzeumok, egyetemek, kormányzati épületek, stratégiai vállalatok és a Nemzeti Földalaphoz tartozó termőföld eladásának útjából.

Ismert: a köztársasági elnök július elején visszaküldte a törvényt az Országgyűlésnek. A jogszabály szerint az állami vagyon felett nemzeti vagyongazdálkodási tanács gyakorolná a tulajdonosi jogokat. Megalakulna a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., és megszűnne az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint a Nemzeti Földalap-kezelő Szervezet. A vagyongazdálkodási tanács tagjait a miniszterelnök nevezné ki hat évre.

Sólyom László megítélése szerint azonban a tanács olyan hatáskörhöz jutna, amely a mindenkori kormány felelősségéhez tartozik. Emellett kifogásolta, hogy a tagokat hat évre, egy kormányzati ciklust meghaladó időre neveznék ki, és tisztségükből csak alkalmatlanság vagy kötelezettségszegés esetén lehetne őket elmozdítani.

Az Országgyűlésnek hatvan napja van arra, hogy újratárgyalja a törvényjavaslatot. Miután a képviselők nem kötelesek elfogadni az államfő véleményét, akár mindenféle változtatás nélkül szavazhatnak újra a tervezetről. Erre jó az esély, mivel Daróczi Dávid kormányszóvivő szerint a kormány valójában nem érti, hogy mi indokolta Sólyom László döntését. Nem látják ugyanis, hogy miért baj az, ha szerintük a stabilitás céljával a négyéves parlamenti ciklusnál hosszabb időre szól a kinevezés. Hat évig tart a megbízatása például a Magyar Vasúti Hivatal elnökének, a Nemzeti Földalap, illetve a Magyar Energiahivatal vezetőjének is. Mindezekkel együtt a szóvivő szerint a kormány megfontolja a köztársasági elnök érveit. Időközben ráadásul június 30-án lejárt ÁPV Zrt. igazgatóságának a mandátuma.

A vagyontörvény egyébként az Országos Érdekegyeztető Tanács júniusi ülésén is kapott kritikákat. A szakszervezetek érthetetlennek tartják, hogy a kormány miért szeretné, ha már szeptemberben életbe lépne a törvény. Szerintük ez kapkodásra vall. A munkavállalói oldal legnagyobb problémája azonban az, hogy a javaslatból teljes egészében kimaradt a dolgozók kedvezményes tulajdonszerzésének lehetősége. Az eddigi szabályozás szerint egy állami vállalat privatizálásakor kötelező volt felajánlani az érintett dolgozóknak a vásárlás jogát.

A szakszervezetek ezenkívül kifogásolták, hogy a javaslat szerint a regionális vízművek nem kerültek fel a tartósan állami tulajdonban maradó társaságokat tartalmazó listára. Így a jövőben nem lesz akadálya a privatizálásuknak. A vízművek ötven plusz egy szavazatos állami részesedésének értékesítését a Fidesz is elfogadhatatlannak tartja.

A nyílt levél aláírói:

Ács Margit irodalomtörténész

Ács Sándorné agrármérnök

Ángyán József egyetemi tanár, országgyűlési képviselő

Bagi Béla országgyűlési képviselő

Bencze Izabella, a KVI volt igazgatóhelyettese

Bencsik János tatabányai polgármester

Benyhe János egyetemi tanár

Béres Tamás lelkész, egyetemi oktató

Czakó Gábor író

Dárday István filmrendező

Darvas Béla egyetemi tanár

Dercze Tamás újpesti polgármester

Dux László egyetemi tanár

Egedy Gergely főiskolai tanár

Ekler Dezső építész

Elek István közíró

Ertsey Attila építész

Fábry Sándor humorista

Farkas Ádám képzőművész

Gáspár Csaba László filozófus, egyetemi oktató

Gazsó Ferenc egyetemi tanár

Gémesi György, Gödöllő polgármestere

Gerle János építész

Granasztói György egyetemi tanár

Gulyás Gyula filmrendező

Gulyás János filmrendező

György Lajos tudományos tanácsadó

Hegedüs Zsuzsa szociológus

Kajner Péter közgazdász

Karátson Gábor festőművész

Kelemen András országgyűlési képviselő

Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész

Kollár István egyetemi tanár

Krizsán András építész

Kurutzné Kovács Márta, az MTA tagja

Lányi András egyetemi oktató

Lovass Rezső, az MTA tagja

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke

Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság volt elnöke

Makovecz Imre építész

Márai Géza egyetemi tanár

Mellár Tamás egyetemi tanár

Molnár Oszkár országgyűlési képviselő

Nádasdy Ferenc, a Nádasdy Alapítvány elnöke

Náray-Szabó Gábor, az MTA tagja

Nógrádi Zoltán mórahalmi polgármester, országgyűlési képviselő

Osskó Judit szerkesztő

Ö. Kovács József történész

Pákozdi Imre villamosmérnök

Pálinkás József, az MTA tagja, országgyűlési képviselő

Porogi András tanár, iskolaigazgató

Schneller István egyetemi tanár

Sipos József történész, egyetemi oktató

Szakolczai György professor emeritus

Szebedy Tas tanár, iskolaigazgató

Szilvási István orvos, egyetemi magántanár

Sztilkovics Szávó pilisszentiváni polgár-mester

Varga Géza agrármenedzser

Varga Zoltán Sándor egyetemi tanár

Vida Gábor egyetemi tanár

Zlinszky János alkotmányjogász

Magyar Hírlap, MNO

fidesz.hu